Egyre versenyképesebb a magyar felsőoktatás
Hankó Balázs a PTE orvosi karán működő, nemrégiben bővített és megújított Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központ átadásán kiemelte: a versenyképességi fordulat látszik a nemzetközi rangsorokban, megmutatkozik az egyre több külföldi diák képében és az infrastruktúra folyamatos fejlődésében is.
Közölte: a modellváltás után új, rugalmasabb, kiszámíthatóbb, mégis autonóm egyetemi világ tette lehetővé azt, hogy míg négy éve hét, két éve kilenc, tavaly tizenegy, addig idén már tizenkét - köztük a pécsi és mind a négy orvosképző - magyar egyetem a világ 30 000 ezer intézménye közül a legjobb 1500-ban lehessen.
Kijelentette: a tényt, hogy a magyar orvosi és egészségtudományi képzés erős, mutatja az is, hogy az elmúlt tíz évben megduplázódó számú, 42 ezer nemzetközi diák közül már minden negyedik orvosi, egészségügyi területen tanul.
Hankó Balázs szerint a világon egyedülálló oktatásban vehetnek részt a magyar orvostanhallgatók, hiszen Magyarországon erős a gyakorlati képzés e területen, a fejlesztésekkel pedig még erősebb lesz a jövőben - mondta.
A felsőoktatási felvételi rendszer változásaira térve közölte: a legutóbbi módosításnak köszönhetően több mint 33 százalékkal többen iratkoztak be a magyar felsőoktatásba, s minden második diák vidéken kezdi meg tanulmányait, hamarosan pedig az intézmények dönthetnek az 500-ból 100 pont sorsáról a felvételin, míg az egyetemek egy része - így az orvosképző intézmények - bevezetik a szóbeli felvételiket is
Mindez azt a célt szolgálja, hogy olyan orvosok legyenek, akik készségükben, kommunikációjukban az egyetemi világban, illetve a gyógyító hivatásban tudjanak kiváló szolgálatot teljesíteni - hívta fel a figyelmet.
Célként fogalmazta meg, hogy az erős és hangsúlyos gyakorlati képzés váljon a magyar felsőoktatás teljes részévé, s "2030-ra legyen egy TOP 100-as egyetemünk a világban, és három TOP 100-as az Európai Unióban" - jelentette ki. Miseta Attila, a PTE rektora köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy "tízéves álom valósult meg" a pécsi orvoskaron az új, a gyakorlati képességeket segítő, a beteggel való kapcsolattartást megalapozó, a leendő általános és fogorvosok képzését támogató "skill labor" képében.
Bódis József, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: az orvosképzések a leginkább gyakorlatorientáltak, ezért folyamatosan egyre nagyobb szükség volt az infrastrukturális fejlesztésekre e téren. Méltatta a kormányzatot, hogy az utóbbi években jelentős támogatások érkeztek az orvosi karokra, orvosegyetemekhez, hogy a képzések során egyre professzionálisabb szinten szolgálhassák ki az intézmények a gyakorlati feladatokat.
Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központ (KK) elnöke úgy fogalmazott: a fejlesztésnek köszönhetően mérföldkőhöz érkezett a pécsi orvosi kar és az évi 90 ezer fekvőbeteget ellátó KK, hiszen az az orvoslás egyik legfontosabb része, a rutin megteremtéséhez nyújt komoly segítséget.
Az Emberi erőforrás fejlesztési operatív program (EFOP) 2,07 milliárd forintos támogatásával megvalósuló, hétfőn átadott fejlesztés keretében a PTE orvostudományi karának "skill laborját", új nevén Orvosi Készségfejlesztő és Innovációs Központját a korábbi több mint hatszorosára, 1700 négyzetméterre bővítették, abban így a pécsi fogorvosképzés oktatási részlegének is helyet biztosíthattak.
A létesítmény elsődleges feladata a graduális és posztgraduális képzésben résztvevő orvostanhallgatók, orvosok, valamint az egészségtudományi képzésben résztvevők manuális és kommunikációs készségeinek fejlesztése, s ezzel a klinikai oktatási programok teljeskörű támogatása.
A ma már tanműtővel és VR-eszközökkel felszerelt tanlaborral is rendelkező központ területének jelentős növelésére és a szimulációs oktatásban használt eszközpark modernizálására azért volt szükség, mert az egység iránti igény évről évre emelkedik, azt szemeszterenként 9-10 ezer hallgató használja jelenleg.
A központban 250 négyzetméteren kapott helyet a PTE Klinikai Központ Fogászati Oktató Központjának új oktatási részlege, benne a fogorvostudományi képzést támogató 25 fogászati fantomlabor munkaállomással, 10 operációs mikroszkóppal, valamint az audio-vizuális oktatást segítő modern rendszerrel - olvasható az MTI-hez eljuttatott háttéranyagban.
