Együtt éltek, de nem vagytok házasok? Akkor rossz hírünk van!
Tévhitből és hiányos ismeretből még mindig nincs hiány
Bár a korábbiaknál valamivel többen vannak tisztában az élettársak közötti vagyonjogi szabályokkal, a félreértések továbbra is rendkívül elterjedtek – derül ki egy friss reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeiből.
Annak ellenére, hogy közel egymillió ember él Magyarországon élettársi kapcsolatban, csupán a lakosság fele tudja, hogy az élettársakra más vagyonjogi előírások vonatkoznak, mint a házastársakra.
Öröklés? – Szinte semmi esély!
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült kutatásból az is kiderült, hogy mindössze minden harmadik válaszadó tudta: élettársak automatikusan nem örökölhetnek egymás után. Sokan csak akkor szembesülnek ezzel a ténnyel, amikor párjuk halála után végrendelet hiányában semmilyen jogcímen nem részesülhetnek a hagyatékból.
Az élettárs nem egyenlő a házastárssal
A magyarok körülbelül fele tisztában van azzal, hogy az élettársakat nem ugyanazok a szabályok illetik meg, mint a házastársakat – ezt támasztja alá a Kantar Hoffmann által a MOKK felkérésére készített országos reprezentatív felmérés is.
Ugyanakkor a másik felük téves ismeretekkel rendelkezik, sőt, az élettársi kapcsolatban élők körében az átlagnál is magasabb a hibás válaszok aránya.
Pedig az ismeretek hiánya komoly következményekkel járhat, hiszen az élettársi kapcsolatok száma folyamatosan növekszik. A 2016-os KSH-adatok szerint már minden tizedik magyar választotta ezt az együttélési formát a házasság helyett. A legfrissebb adatokat az októberi népszámlálás eredményei fogják megmutatni.
Élettárs az életben, de nem a vagyonban
Míg a házaspárok a törvény erejénél fogva közös vagyont szereznek, addig az élettársak vagyonjogi szempontból önálló vagyonszerzők maradnak. Ha nincs külön élettársi vagyonjogi szerződésük, akkor a törvény alapján nem keletkezik közös vagyonuk.
Amennyiben kapcsolatuk véget ér, nem automatikusan fele-fele arányban osztozkodnak, hanem mindenki annyit követelhet, amennyivel ténylegesen hozzájárult a vagyonszaporulathoz.
„Ha egy pár hosszú távon tervez együtt élni, mindenképpen érdemes rendezni a vagyoni viszonyaikat. Az élettársi vagyonjogi szerződés lehetőséget ad arra, hogy – hasonlóan a házastársakhoz – pontosan szabályozzák a közös életük során keletkező vagyon sorsát” – hangsúlyozza dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Fontos azonban, hogy a szerződés csak akkor érvényes, ha közjegyzői okiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban rögzítik. Egymás között, otthon készített megállapodás – még tanúk aláírásával is – érvénytelen.
Öröklési jogok: a házastárs igen, az élettárs nem
Az öröklés szabályozásában is lényeges eltérés van a házastársak és az élettársak között. A törvényes öröklési rend szerint a házastárs haszonélvezeti jogot szerez a közösen lakott ingatlanon és annak berendezési tárgyain, valamint gyermekrészre jogosult a hagyaték többi részéből. Ezzel szemben az élettársak nem örökösei egymásnak, így végrendelet hiányában semmilyen jogot nem szereznek, és ha nem tulajdonosok a közös lakásban, akár ki is költöztethetik őket az örökösök.
Közös gyermek? Még az sem elég!
Sokan csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek azzal, hogy hiába éltek együtt évtizedekig és hiába született közös gyermekük, ez nem alapoz meg öröklési jogot az élettársak között.
Ezért, ha valaki szeretné biztosítani társa jövőjét halála esetére, érdemes végrendeletet készíteni. A közjegyző által készített végrendelet biztosítja a formai és tartalmi követelmények betartását, így nem lehet könnyen megtámadni, és garantáltan előkerül a hagyatéki eljárás során, mivel a közjegyző bejegyzi annak tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
Sokan még mindig nincsenek tisztában az élettársakra vonatkozó jogszabályokkal
A nyári közvélemény-kutatás szerint kis mértékben javult a magyar lakosság ismerete az élettársi vagyonjogi kérdésekről az előző évhez képest.
Idén a válaszadók 35 százaléka volt biztos abban, hogy végrendelet hiányában az élettársak nem örökölhetnek egymás után, míg 40 százalék tévesen gondolta, hogy igen. Tavaly a helyes válaszadók aránya még csak 25 százalék volt, míg a hibás válaszadók aránya az 50 százalékot is elérte. A kérdezettek egynegyede idén sem tudott választ adni.
Sokakban él téves elképzelés arról is, hogy az élettársak ugyanúgy jogosultak a családi kedvezményekre, mint a házaspárok. A valóságban csak tízből négy válaszadó tudta, hogy ez nem így van.
Szintén kevesen tudták helyesen, hogy az élettársi kapcsolat során felvett hitelek vagy tartozások nem válnak automatikusan közössé.
Ugyanakkor pozitívum, hogy a megkérdezettek kétharmada tudta: az élettársak is köthetnek vagyonjogi szerződést, és közel 80 százalékuk tisztában volt azzal, hogy közjegyzői nyilatkozat alapján kapcsolatukat hivatalosan is regisztrálhatják az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, ami több családtámogatás igénybevételének is feltétele lehet.
