Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A fő kérdés az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek-e a GMO szabályozás hatálya alól, és a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza-e a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.

Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT). Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan július 5-én ismerteti a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A kiszivárgott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomonkövetés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.

Mik azok az új géntechnológiák?

A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószer tűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása. De vajon valóban az újgenerációs géntechnológia adja meg a válaszokat ezekre a globális kihívásokra?   

Óvatosan a génszerkesztésből származó előnyökkel

Az IFOAM Organics Europe - amelynek az ÖMKi is tagszervezete - kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszerbiztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét. Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.

Az ígéret nagyobb vagy a valódi haszon?  

Sokan hivatkoznák rá, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének. A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták - a korábbi GMO-kra is jellemző módon - inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni), vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav (GABA) tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója.  

Az NGT-khez ugyanakkor sok szabadalom kötődik, ami megbéníthatja a szabadabb szellemi tulajdon szabályozáshoz szokott európai nemesítőket, hiszen a költséges szabadalmak kifejezetten a nagy cégeknek, a szabadalmak tulajdonosainak kedveznek. A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal (ami nem szabadalom!) rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítési munkájában. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben. Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga (angolul breeders’ right) nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is, ami felveti azt a nehézséget, hogy az olyan tulajdonságok nemesítéséért, amelyek természetes úton is létrejöhettek volna, a későbbi nemesítőnek szintén szabadalmi díjat kell fizetni.

Az NGT-khez kötődő szabadalmak száma a CRISPR/Cas9 megjelenésével együtt ugrásszerűen megemelkedett, ami megbéníthatja a hagyományos európai nemesítési rendszert és a vetőmag ágazat további monopolizációját erősíti. Egy szabadalmak uralta környezetben a nemesítés eddigi európai gyakorlata ellehetetlenül, és ez elsősorban a kis és közepes nemesítő és vetőmag előállító cégekre hat negatívan, legyenek azok konvencionális vagy öko nemesítéssel foglalkozók.

“Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk. Az új géntechnológiák - bár a kutatás terén kétségtelenül érdekesek - ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt. Ráadásul reális veszélyt látunk abban, hogy az átalakuló szabadalmi rendszerrel a nagy agrárkonszernek hasznos innovációkat lehetetleníthetnek el, elsősorban a kis és közepes nemesítők kárára.” - nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe nemrégiben újraválasztott alelnöke.

Annyi már most is látható, hogy ha az új géntechnológiákkal előállított növények Uniós szinten kikerülnek a GMO szabályozás alól, akkor várhatóan a magyar Alkotmányban szereplő, genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó passzus sem lesz érvényes rájuk.

Óvatosan kezelték a tengerentúli befektetők a vámbejelentések hatását

Keresték a tengerentúli befektetők az irányt a vámháború újbóli fellángolásának árnyékában: az S&P 0,1%-kal, a Dow 0,4%-kal csökkent, a Nasdaq pedig stagnált.
2025. 07. 09. 09:30
Megosztás:

A továbbra is fennálló vámháborús bizonytalanság ellenére emelkedtek az európai tőzsdék

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal folytatott vámtárgyalások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a határidő közeledik, a vezető nyugat-európai indexek pluszban zártak: az FTSE100, a DAX és a CAC40 mind 0,5% feletti emelkedést mutatott.
2025. 07. 09. 09:00
Megosztás:

Megújult vámfenyegetésekkel gyorsítaná a tárgyalásokat Trump

A tegnapi nap folyamán 14 ország, többek között Japán és Dél-Korea is levelet kapott Donald Trump elnöktől, melyben kijelentette, hogy az érintett országok augusztus elsejétől 25-40% közötti vámokra számíthatnak exportáruikra; így a jelenlegi, 10%-os általános vámszint elvileg ma lejáró határideje kitolódott.
2025. 07. 09. 08:30
Megosztás:

Megduplázódott a lakásbiztosítások száma a viharok nyomán

Az elmúlt napok komoly viharai miatt több mint kétszeresére nőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. A Netrisk adatai szerint a vihart megelőző napon 109 százalékkal, a vihar napján pedig 131 százalékkal kötöttek több szerződést, mint egy átlagos nyári napon. A szélsőséges időjárás nemcsak az otthonokban és az autókban, hanem az utazási tervekben is jelentős károkat okozott, ami az utasbiztosítások iránti érdeklődést is látványosan megemelte. A Netrisk szerint a szélsőséges időjárás erősíti a lakosság biztosítási tudatosságát, azonban a biztosítások akkor nyújtanak valódi védelmet, ha nem utólag, hanem előre, tudatosan készülünk fel.
2025. 07. 09. 07:00
Megosztás:

Panel kontra tégla: ezek a lakások a legkeresettebbek Magyarországon

A legfrissebb adatok alapján a vásárlók minden településtípuson nagyobb érdeklődést mutatnak a téglaépítésű társasházi lakások, mint a panelek iránt. A markáns különbség nemcsak a kereslet alakulásában, de a négyzetméterárakban is egyértelműen megmutatkozik. Ez különösen aktuális lehet most azoknak, akik első lakás vásárlását vagy építését tervezik, kihasználva a napokban bejelentett kedvezményes állami hitelkonstrukciót. Az Ingatlan.com és a Wienerberger közös elemzése rámutat: az értéktartás szempontjából hosszú távon jobban jár, aki akár saját lakhatásra, akár befektetési céllal téglaépítésű ingatlant választ.
2025. 07. 09. 06:30
Megosztás:

A kriptovaluta a legjobb választás az olyan online játékokban, mint az Allyspin?

Az online szórakoztatóipar folyamatos fejlődésével egyre több platform kínál alternatív fizetési módszereket a hagyományos banki szolgáltatások mellett. A digitális pénznemek térnyerése különösen szembetűnő az online kaszinók világában, ahol a gyorsaság és az anonimitás iránti igény egyre nagyobb.
2025. 07. 09. 06:04
Megosztás:

A befektetés-ellenőrzés célja az állami érdekek és a lakosság ellátásbiztonságának védelme!

A sajtóban napokban megjelent, egyes esetekben pontatlan, hangulatkeltő cikkekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi hét pontban tisztázza a befektetés-ellenőrzés kapcsán kialakult helyzetet. A kormány célja egyértelmű: az államérdek védelme és a lakosság ellátásbiztonságának megerősítése.
2025. 07. 09. 06:00
Megosztás:

Felemás a logisztikai ágazat első negyedéve

Továbbra is vegyes a kép a logisztika alágazatai között: a légi áruszállítás teljesítménye dinamikusan bővül, az első negyedévben rekordnak számító, 94,5 ezer tonna árut kezeltek a fővárosi repülőtéren. Viszont a nagyságrendekkel nagyobb volumenű közúti és vasúti áruforgalom tovább csökkent. A közúti áruszállítás ismét évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a nemzetközi gazdasági környezet hatásai a vasúti teherszállításra nyomták rá a bélyeget.
2025. 07. 09. 05:30
Megosztás:

Teljes készpénzmentesség jön a Forma-1 magyar futamán

A magyar alapítású Festipay biztosítja a készpénzmentes fizetést a Hungaroringen megrendezendő 40. Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A cég a vendéglátó egységek teljes területén több száz érintésmentes terminált üzemeltet, ahol bankkártyával, mobiltelefonnal vagy Festipay kártyával lehet fizetni. A rendszer már Bahreinben is sikerrel debütált. Solti Attila, a Festipay Zrt. igazgatósági tagja szerint céljuk a gyors és zökkenőmentes vásárlási élmény biztosítása. A készpénzzel érkező nézők feltöltőkártyát használhatnak, amelynek egyenlege a rendezvény végén költségmentesen visszaváltható.
2025. 07. 09. 05:00
Megosztás:

Miért van annyi műanyag a Földközi-tengerben?

A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás? A Körkörös.hu összefoglalásában igyekszik választ adni a legfontosabb kérdésekre.
2025. 07. 09. 04:00
Megosztás:

A keresőoptimalizálás összeomlását élőben nézzük

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van. A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a nagy tech cégek stratégiaváltásai alapjaiban rengetik meg az eddig jól működő online marketingmodelleket.
2025. 07. 09. 03:30
Megosztás:

Nem mindegy, milyen ATM kerül a faluba – akár kétszer többe is kerülhet a készpénzfelvétel

A kormány döntése alapján 2025 végéig minden 1000 fő feletti magyarországi településen elérhetővé válik a bankjegykiadó automata (ATM), ám nem mindegy, melyik bank automatája kerül a falvakba. A money.hu elemzése szerint az ATM-használat költsége bankonként jelentősen eltér: az ingyenes készpénzfelvételi keret felett a saját számlavezető bank automatájából történő felvétel legtöbbször lényegesen olcsóbb, mint más bank ATM-jének használata – van, ahol így több mint duplájába kerül a pénzfelvétel.
2025. 07. 09. 03:00
Megosztás:

A klímát a konyhába szerelték Nálad? Akkor nagy bajban vagy!

A konyhai pára alattomos ellensége a klímádnak, sokan túl későn veszik észre. Nem mindegy, hogyan használod a klímát a konyhában.
2025. 07. 09. 02:00
Megosztás:

Donald Trump levelét megírta, elküldte - baj lesz?

Trump levélben üzent: az amerikai elnök hétfőn 14 ország számára meghatározta az új vámtételeket.
2025. 07. 09. 01:00
Megosztás:

A francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
2025. 07. 08. 23:30
Megosztás:

Milliárdos kárbejelentésre számít a Groupama Biztosító a hét eleji viharok kapcsán

A biztosítótársaság arra kéri az otthonuktól távol tartózkodókat, illetve a balatoni nyaralótulajdonosokat, hogy lehetőség szerint mielőbb ellenőrizzék ingatlanjaikat – akár családtag vagy ismerős segítségével is.
2025. 07. 08. 23:00
Megosztás:

Több vármegyében visszavonják a tűzgyújtási tilalmat

Az elmúlt 24 óra csapadékos időjárása következtében egyes területeken mérséklődött a tűzveszély, ezért 2025. szerdai hatállyal Budapesten és további öt vármegyében a hatóság visszavonja a tűzgyújtási tilalmat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.
2025. 07. 08. 22:30
Megosztás:

Késve fizeti ki a számláit a magyar vállalatok több mint fele

BA magyar cégek 53 százaléka nem kapja meg határidőre a számlái ellenértékét, és ezt az ügyfelek likviditási problémái okozzák. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító fizetési szokásokról szóló, éves elemzésében. A kifizetések általában több mint egy hónappal a lejárati határidő után történnek, ez pedig növeli a bedőlt kereskedelmi hitelek kockázatát, ami a felmérés szerint 6 százalék mértékű. A cégek 52 százaléka szerint több partnere megy csődbe az idén, mint tavaly. A felmérés 210 vállalat megkérdezésével készült.
2025. 07. 08. 22:00
Megosztás:

AI a befektetések szolgálatában: új dimenziók a vagyonkezelésben

A K&H Alapkezelő, a KBC Csoport tagjaként már nyolc éve alkalmaz mesterséges intelligencia alapú modelleket (AI) a befektetési döntéseinek támogatására, ezzel nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is úttörő szerepet tölt be.
2025. 07. 08. 21:30
Megosztás:

A kormány folytatja a harcot az indokolatlan áremelésekkel szemben

A kormány számára a magyar emberek, kiemelten a családok és a nyugdíjasok az elsők, ezért határozottan fellép az indokolatlan áremelésekkel szemben. Az áremelések elleni harc első lepéseként a kormány 30 élelmiszer termékkategória esetében árréscsökkentést vezetett be, amelyet kiterjesztett a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási termékekre is. A kiskereskedelmi árréscsökkentés alá eső élelmiszereknél mintegy 20%-os, a pipereáruknál pedig közel 26%-os átlagos árcsökkenés tapasztalható. A kormány önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok és a telekommunikációs cégek esetében is. Július elsejétől pedig 34 nagy forgalmú vény nélküli szabadáras és 10 vényköteles nem támogatott készítmény ára vált kedvezőbbé a gyógyszeripari szereplők önkéntes árkorlátozásával.
2025. 07. 08. 20:30
Megosztás: