Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A fő kérdés az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek-e a GMO szabályozás hatálya alól, és a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza-e a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.

Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT). Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan július 5-én ismerteti a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A kiszivárgott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomonkövetés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.

Mik azok az új géntechnológiák?

A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószer tűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása. De vajon valóban az újgenerációs géntechnológia adja meg a válaszokat ezekre a globális kihívásokra?   

Óvatosan a génszerkesztésből származó előnyökkel

Az IFOAM Organics Europe - amelynek az ÖMKi is tagszervezete - kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszerbiztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét. Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.

Az ígéret nagyobb vagy a valódi haszon?  

Sokan hivatkoznák rá, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének. A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták - a korábbi GMO-kra is jellemző módon - inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni), vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav (GABA) tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója.  

Az NGT-khez ugyanakkor sok szabadalom kötődik, ami megbéníthatja a szabadabb szellemi tulajdon szabályozáshoz szokott európai nemesítőket, hiszen a költséges szabadalmak kifejezetten a nagy cégeknek, a szabadalmak tulajdonosainak kedveznek. A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal (ami nem szabadalom!) rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítési munkájában. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben. Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga (angolul breeders’ right) nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is, ami felveti azt a nehézséget, hogy az olyan tulajdonságok nemesítéséért, amelyek természetes úton is létrejöhettek volna, a későbbi nemesítőnek szintén szabadalmi díjat kell fizetni.

Az NGT-khez kötődő szabadalmak száma a CRISPR/Cas9 megjelenésével együtt ugrásszerűen megemelkedett, ami megbéníthatja a hagyományos európai nemesítési rendszert és a vetőmag ágazat további monopolizációját erősíti. Egy szabadalmak uralta környezetben a nemesítés eddigi európai gyakorlata ellehetetlenül, és ez elsősorban a kis és közepes nemesítő és vetőmag előállító cégekre hat negatívan, legyenek azok konvencionális vagy öko nemesítéssel foglalkozók.

“Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk. Az új géntechnológiák - bár a kutatás terén kétségtelenül érdekesek - ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt. Ráadásul reális veszélyt látunk abban, hogy az átalakuló szabadalmi rendszerrel a nagy agrárkonszernek hasznos innovációkat lehetetleníthetnek el, elsősorban a kis és közepes nemesítők kárára.” - nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe nemrégiben újraválasztott alelnöke.

Annyi már most is látható, hogy ha az új géntechnológiákkal előállított növények Uniós szinten kikerülnek a GMO szabályozás alól, akkor várhatóan a magyar Alkotmányban szereplő, genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó passzus sem lesz érvényes rájuk.

Minimálbér 2025 - 12%-os emelés után mennyi lesz a minimálbér?

2025 lehet az a fordulópont, ahol a minimálbér átlépheti a 300 ezer forintos lélektani határt.
2024. 07. 27. 01:00
Megosztás:

A legjobb mém érmék, amelyeket mindenképp nézz meg augusztusban

A nap még mindig éget, a mém érmék pedig még mindig dübörögnek. Ahogy közeledik a nyár utolsó hónapja, úgy nő egyre inkább egy esetleges bika futam esélye. A kripto térben mindig találni felkapott tokeneket, a mém érmék pedig különösen jól teljesítenek idén. Hoztunk is négy olyan mém érme előértékesítést, amelyek nagyot mehetnek a közelgő tőzsdei listázás után.
2024. 07. 27. 00:01
Megosztás:

Shiba Inu (SHIB) és Dogwifhat (WIF) lemarad a mémérme versenyben; a Minotaurus ($MTAUR) előértékesítése felpörög

A Shiba Inu (SHIB) és a Dogwifhat (WIF) lemarad a mémérme versenyben ezen a héten. A tokenek forgalomból való kivonása és a legutóbbi eredmények ellenére a Shiba Inu (SHIB) értéke 10%-kal csökkent. A Dogwifhat (WIF) is küzd; át kell törnie az ellenállási szinteket, hogy megállítsa a zuhanást.
2024. 07. 26. 23:20
Megosztás:

A Harro Höfliger GmbH felvásárolta a Manz AG debreceni leányvállalatát

A főként gyógyszeripari és orvostechnológiai gépeket gyártó dél-németországi Harro Höfliger vállalat nyolcmillió euróért megvásárolta a Manz AG magyarországi leányvállalatát, a debreceni Manz Hungary Kft.-t; erről szerdán Debrecenben írták alá a megállapodást a két német cég vezetői.
2024. 07. 26. 22:00
Megosztás:

Több mint ötven fürdőben lesz Strandok éjszakája szombaton

A Magyar Fürdőszövetség kezdeményezésére az idén is megrendezik július 27-én a Strandok éjszakáját, az országos rendezvényhez már 60 fürdő csatlakozott az ország minden részéből.
2024. 07. 26. 21:00
Megosztás:

Nyereséges zárás az európai tőzsdéken

Vegyes kezdésből nyereségbe fordultak zárásra pénteken a főbb európai értékpapírpiacok árfolyamindexei.
2024. 07. 26. 20:00
Megosztás:

Emelkedett a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 428,81 pontos, 0,59 százalékos emelkedéssel 73 174,10 ponton zárt pénteken.
2024. 07. 26. 18:10
Megosztás:

Csökkent az LVMH nyeresége és bevétele az idei első fél évben

A világ legnagyobb luxuscikk-gyártójának számító LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton SA nyeresége 14 százalékkal, a bevétele pedig 1 százalékkal csökkent az idei első fél évben a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
2024. 07. 26. 17:00
Megosztás:

Az építőipar megújulásához kell az egyetemek és a szakma fokozottabb együttműködése

Az építőipar megújulásához az ágazat számára mérnökképzést végző egyetemi karok, a kormányzat és az építőipari vállalkozások szorosabb együttműködése is szükséges. Az ÉVOSZ nyolc hazai egyetemmel készít elő koordinált együttműködést az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) támogatásával. Az egyetemek nyitottak az oktatott tananyagok fejlesztésére és a gyakorlati képzés közös megszervezésére - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerdán az MTI-vel.
2024. 07. 26. 16:00
Megosztás:

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipari átállás a növekedés három fő pillére

A nukleáris ipar, a napenergia-ipar és az autóipar átállása a három fő pillére Magyarország hosszútávú gazdasági növekedésének, amelyek mind a kormány azon vállalásából fakadnak, hogy hazánk 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Bukarestben.
2024. 07. 26. 15:00
Megosztás:

Májusban több mint tíz százalékkal nőttek a reálbérek

A célzott és hatékony kormányzati lépések hatására az infláció töretlenül alacsony, ennek eredményeként 2023. szeptembere óta, tehát már 9 hónapja folyamatosan nőnek a reálbérek, májusban 10,4 százalékkal emelkedett a fizetések vásárlóereje - állapította meg Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a legfrissebb kereseti adatokat értékelve.
2024. 07. 26. 14:00
Megosztás:

Javult a GfK augusztusra vonatkozó német fogyasztói hangulatindexe

Az elemzők által vártnál erőteljesebben javult a nürnbergi GfK gazdaságkutató intézet augusztusra vonatkozó német fogyasztói hangulatindexe.
2024. 07. 26. 13:00
Megosztás:

Nőtt a bruttó átlagkereset idén májusban az egy évvel korábbihoz képest

Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. 07. 26. 12:00
Megosztás:

Nagyon durva átverés terjed, száznál több ügyfél nevében félmilliárd forint hitelt vettek fel a csalók

Már több százszor igényeltek gyanútlan banki ügyfelek nevében személyi kölcsönt kiberbűnözők Magyarországon. A pénzintézetek a kísérletek egy részét időben észlelték, de száznál is több ügyfélnek nemcsak a számláját nullázták le a csalók, hanem még átlagosan négymillió forintos adósságba is belevitték őket - írja a Bank360.hu.
2024. 07. 26. 11:00
Megosztás:

Bitcoin ETF jelentése: Mi az a Bitcoin ETF?

A kriptovaluták világában a Bitcoin (BTC) az egyik legismertebb és legfontosabb digitális eszköz. Azonban sokan még mindig nem értik teljesen, hogy mi az a Bitcoin, és még kevésbé, hogy mi az a Bitcoin ETF. Ennek a cikknek a célja, hogy érthetően bemutassa a Bitcoin és a Bitcoin ETF fogalmát, azok működését, valamint a piacon lévő legnagyobb Bitcoin ETF-eket.
2024. 07. 26. 10:30
Megosztás:

Vegyesen nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen indítottak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken. A londoni FTSE100 index 0,47 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX-30 index 0,34 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index pedig 0,19 százalékkal emelkedett a kereskedés kezdetén.
2024. 07. 26. 10:00
Megosztás:

Iránykereséssel nyithat a tőzsde

Iránykereséssel nyithat pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint.
2024. 07. 26. 09:00
Megosztás:

Erősödött a forint

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2024. 07. 26. 08:00
Megosztás:

Romániában indít digitális szolgáltatást a Gránit Bank

Elsőként a román piacra lép be a Gránit Bank, amely várhatóan még a harmadik negyedévétől első magyarországi bankként nyújt majd határon átnyúló, úgynevezett cross border szolgáltatást. A román piacra kifejlesztett, háromnyelvű applikáción keresztül szelfivel nyithatnak majd az ügyfelek lej- és devizaszámlát és válthatnak kedvező árfolyamon devizát - jelentette be az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében a pénzintézet.
2024. 07. 26. 07:00
Megosztás:

Közel 1,5 éve nem lehet ilyen olcsón személyi hitelt igényelni

Mindenki a lakáshitelek kamatcsökkenéséről beszél, közben szépen lassan, de a személyi kölcsönök is egyre olcsóbbá váltak. Július 23-tól a legolcsóbb személyi hitel kamata újra 11% alá csökkent, közel 1,5 éve nem lehet ilyen kedvező kondíciók mellett fedezetlen hitelt felvenni.
2024. 07. 26. 06:00
Megosztás: