Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A fő kérdés az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek-e a GMO szabályozás hatálya alól, és a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza-e a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.

Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT). Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan július 5-én ismerteti a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A kiszivárgott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomonkövetés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.

Mik azok az új géntechnológiák?

A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószer tűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása. De vajon valóban az újgenerációs géntechnológia adja meg a válaszokat ezekre a globális kihívásokra?   

Óvatosan a génszerkesztésből származó előnyökkel

Az IFOAM Organics Europe - amelynek az ÖMKi is tagszervezete - kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszerbiztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét. Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.

Az ígéret nagyobb vagy a valódi haszon?  

Sokan hivatkoznák rá, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének. A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták - a korábbi GMO-kra is jellemző módon - inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni), vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav (GABA) tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója.  

Az NGT-khez ugyanakkor sok szabadalom kötődik, ami megbéníthatja a szabadabb szellemi tulajdon szabályozáshoz szokott európai nemesítőket, hiszen a költséges szabadalmak kifejezetten a nagy cégeknek, a szabadalmak tulajdonosainak kedveznek. A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal (ami nem szabadalom!) rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítési munkájában. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben. Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga (angolul breeders’ right) nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is, ami felveti azt a nehézséget, hogy az olyan tulajdonságok nemesítéséért, amelyek természetes úton is létrejöhettek volna, a későbbi nemesítőnek szintén szabadalmi díjat kell fizetni.

Az NGT-khez kötődő szabadalmak száma a CRISPR/Cas9 megjelenésével együtt ugrásszerűen megemelkedett, ami megbéníthatja a hagyományos európai nemesítési rendszert és a vetőmag ágazat további monopolizációját erősíti. Egy szabadalmak uralta környezetben a nemesítés eddigi európai gyakorlata ellehetetlenül, és ez elsősorban a kis és közepes nemesítő és vetőmag előállító cégekre hat negatívan, legyenek azok konvencionális vagy öko nemesítéssel foglalkozók.

“Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk. Az új géntechnológiák - bár a kutatás terén kétségtelenül érdekesek - ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt. Ráadásul reális veszélyt látunk abban, hogy az átalakuló szabadalmi rendszerrel a nagy agrárkonszernek hasznos innovációkat lehetetleníthetnek el, elsősorban a kis és közepes nemesítők kárára.” - nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe nemrégiben újraválasztott alelnöke.

Annyi már most is látható, hogy ha az új géntechnológiákkal előállított növények Uniós szinten kikerülnek a GMO szabályozás alól, akkor várhatóan a magyar Alkotmányban szereplő, genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó passzus sem lesz érvényes rájuk.

Népszámlálás 2022: ismertette a végleges adatokat a KSH

A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már a végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A teljeskörű digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen lerövidült. Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország.
2023. 09. 26. 22:00
Megosztás:

Mélyponton a német exportorientált vállalatok körében az üzleti hangulat

Az exportorientált német vállalatok hangulatindexe hároméves mélypontjára süllyedt szeptemberben a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének felmérése alapján.
2023. 09. 26. 21:30
Megosztás:

Ötven Airbus A350-es repülőgépet rendel az Air France-KLM Csoport

A szélestörzsű flotta megújításának felgyorsítása érdekében a korábban leadott megrendelést kiegészítve újabb 50 darab Airbus A350-es repülőgépet rendel az Air France-KLM Csoport. A francia-holland vállalat fogja a legtöbb A350-est üzemeltetni a világon az évtized végére.
2023. 09. 26. 21:00
Megosztás:

Az Európai Bizottság megnövelte a Csehországnak nyújtandó segítséget

Mintegy 2,2 milliárd euróval megnövelte a Csehországnak szánt újjáépítési támogatást az Európai Bizottság - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Petr Fiala cseh kormányfővel.
2023. 09. 26. 20:30
Megosztás:

Gyengült a forint estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2023. 09. 26. 20:00
Megosztás:

Túlnyomórészt mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Túlnyomórészt gyengüléssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.
2023. 09. 26. 19:30
Megosztás:

Egyedi céges hírek segítették a növekedést a BÉT-en

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 214,81 pontos, 0,39 százalékos emelkedéssel, 55 571,74 ponton zárt kedden.
2023. 09. 26. 19:00
Megosztás:

Az Allianz 2023-as Globális Vagyonosodási Jelentése: Vége a mulatságnak

Az Allianz ma tizennegyedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ csaknem hatvan országában.
2023. 09. 26. 18:00
Megosztás:

Az MNB összezárta a kamatszinteket

13 százalékra csökkent az effektív kamat. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 100 bázispontos kamatvágással összezárta az effektív kamatot az alapkamattal.
2023. 09. 26. 17:30
Megosztás:

Csökkent a három hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

Hozamcsökkenés mellett értékesített három hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
2023. 09. 26. 17:00
Megosztás:

Goodbye ikerdeficit!?

Ma materializálódott az, amit eddig is sejtettünk. 690 millió eurós többletet mutat a folyó fizetési mérleg a második negyedévben.
2023. 09. 26. 16:30
Megosztás:

A második fél évben visszatérhet a gazdasági növekedés

A második fél évben visszatérhet a magyar gazdaság növekedése - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Fókuszban a forint szakmai rendezvényén kedden Budapesten.
2023. 09. 26. 16:00
Megosztás:

A miniszterelnök a francia Veolia vállalat vezetőjével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök kedden délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Antoine Frérot-t, a Veolia Environnement igazgatótanácsának elnökét és delegációját - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.
2023. 09. 26. 15:30
Megosztás:

Javult a Magyar Telekom kibocsátói hitelkockázati besorolása

Pozitívra javította a Magyar Telekom kibocsátói hitelkockázati besorolásának kilátását a Scope Ratings GmbH hitelminősítő - közölte a távközlési szolgáltató kedden az MTI-vel.
2023. 09. 26. 15:00
Megosztás:

A fenntarthatóságról beszélt Áder János

A fenntarthatóság az, amikor csak annyit veszünk el a természettől, amit az pótolni tud, vagy úgy élünk, hogy a jövő generációk szükségleteinek kielégítésére is legyen elegendő erőforrás - mondta Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke kedden, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2023. 09. 26. 14:30
Megosztás:

A reálkereset-növekedés várható az év végére

Az év végére megfordul a trend, és újra várható a reálkereset növekedése Magyarországon, miután az infláció folyamatosan csökken, a keresetek pedig dinamikus növekedést mutatnak - hangsúlyozta Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
2023. 09. 26. 14:00
Megosztás:

Száznál is több autóbusz érkezik az V. Ferihegyi Ikarus Találkozóra

Százhúsz autóbusz, köztük számos oldtimer és ritkaságnak számító jármű érkezik az V. Ferihegyi Ikarus Találkozóra, melynek során élménybuszozás, Ikarus-felvonulás, gördülő kiállítás, különleges motorindítás és számos egyéb program várja a látogatókat szombaton és vasárnap az Aeroparkban.
2023. 09. 26. 13:30
Megosztás:

Felfüggesztésre került egy Csongrád-Csanád vármegyei vágóhíd működése

A helyszíni ellenőrzés során talált súlyos higiéniai problémák miatt felfüggesztették egy Csongrád-Csanád vármegyei vágóhíd működését - tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-t.
2023. 09. 26. 13:00
Megosztás:

Az Eötvös park és a Generációk Háza megújult arculattal vár mindenkit Győrben

Megújult Győrben az Eötvös park és a Generációk Művelődési Háza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból kapott csaknem hatszázmillió forintból, valamint 16,8 millió forint önkormányzati önrészből - közölte a győri önkormányzat az MTI-vel.
2023. 09. 26. 12:30
Megosztás:

Van jobb, mint az állampapír?

Bár az utóbbi időben a lakossági befektetők számára egyértelműen az inflációkövető állampapírok váltak a legnépszerűbb befektetési formává, érdemes látni, hogy a gazdasági helyzet változásával az állampapírok fénye hamar megkophat. Most induló cikksorozatunkban megnézzük, milyen más lehetőségekben érdemes gondolkodnia azoknak, akik közép- és hosszú távon is jó hozamot szeretnének elérni. Elsőként az ETF-alapokat vettük górcső alá.
2023. 09. 26. 12:00
Megosztás: