Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét várhatóan 2023. július 5-én ismerteti az Európai Bizottság. Az eddig megismert információk alapján a szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. A fő kérdés az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kikerülnek-e a GMO szabályozás hatálya alól, és a GMO törvény frissítése behozhatatlan előnybe hozza-e a multinacionális cégeket a növénynemesítés terén. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) tagszervezeteként támogatja azt az állásfoglalást, amelyet a szövetség nemrégiben adott ki, az ökológiai ágazat közös elvárásait megfogalmazva az új szabályozással kapcsolatban.

Élelmiszerbiztonságunk is függ az új GMO szabályozástól

Az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) júniusi közgyűlésén állásfoglalást adott ki arról, hogy az ökológiai mezőgazdasági termelésnek génmódosítás mentesnek kell maradnia, beleértve az úgynevezett új géntechnológiákat is (New Genomic Techniques/NGT). Az állásfoglalás aktualitását az adja, hogy az Európai Bizottság várhatóan július 5-én ismerteti a javaslatát az új géntechnológiák szabályozásáról. A kiszivárgott anyagok alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság a legtöbb NGT-t teljesen kivonná a génmódosított szervezetek (GMO-k) jelenlegi szabályozása alól, megnyitva az utat azok nyomonkövetés és jelölés nélküli forgalmazása előtt.

Mik azok az új géntechnológiák?

A géntechnológiák az élőlények örökítőanyagának tervszerű megváltoztatásával hoznak létre új fajtákat egy előre meghatározott cél (pl. gyomirtószer tűrés) elérése érdekében. Az új géntechnológiák (NGT-k) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO szabályozása után. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Az új generációs géntechnológiákkal létrehozott élő szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszerellátása. De vajon valóban az újgenerációs géntechnológia adja meg a válaszokat ezekre a globális kihívásokra?   

Óvatosan a génszerkesztésből származó előnyökkel

Az IFOAM Organics Europe - amelynek az ÖMKi is tagszervezete - kritikát fogalmazott meg az új géntechnológiákkal létrehozott növények jogi szabályozásának tervezett lazítására vonatkozóan. Úgy vélik, hogy az NGT-k kivonása a GMO szabályozás alól kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az európai nemesítési rendszer résztvevőit a multinacionális konszernekkel szemben, miközben az új technológiás GMO-k sem a klímaváltozás, sem pedig az élelmiszerbiztonság tekintetében nem mutatnak fel érdemi előnyöket. Továbbá az NGT-k felmentése a GMO szabályok alól védtelenül hagyhatja a bioélelmiszer-rendszereket az akaratlan szennyeződéstől, aláásva ezzel az ökológiai gazdálkodás GMO-mentességét. Az IFOAM Organics Europe ezért azt javasolja, hogy az agrárminiszterek és az EU Bizottság tartsa fenn a meglévő szabályozási keretrendszert, amely lehetővé teszi a genetikailag módosított szervezetek kutatását és akár értékesítését is, amennyiben az alkalmazandó szabályokat tiszteletben tartják az érintettek. Az IFOAM Organics Europe kiemelte továbbá, hogy a GMO-k használatával kapcsolatos átláthatóságnak továbbra is fenn kell állnia ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás biztosítani tudja a fogyasztók számára a szabad döntést a géntechnológiával módosított szervezetek fogyasztásáról, illetve elkerüléséről.

Az ígéret nagyobb vagy a valódi haszon?  

Sokan hivatkoznák rá, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését az európai agráriumban. Ha azonban jobban megvizsgáljuk, hogy milyen tulajdonságok elérése érdekében folynak jelenleg a kísérletek, és mely fajták kerülnek forgalomba a világon, akkor azt látjuk, hogy nagyon kevés azoknak az NGT fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszerbiztonsághoz vezetnének. A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon robusztus, klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT fajták - a korábbi GMO-kra is jellemző módon - inkább a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni), vagy speciális beltartalmi tulajdonságokra, mint például a magas gamma-aminovajsav (GABA) tartalmú paradicsom vagy magas olajtartalmú szója.  

Az NGT-khez ugyanakkor sok szabadalom kötődik, ami megbéníthatja a szabadabb szellemi tulajdon szabályozáshoz szokott európai nemesítőket, hiszen a költséges szabadalmak kifejezetten a nagy cégeknek, a szabadalmak tulajdonosainak kedveznek. A hagyományos európai nemesítésben, hogyha megjelenik egy fajtaoltalommal (ami nem szabadalom!) rendelkező fajta a piacon, akkor a nemesítőnek jogában áll azt felhasználni saját nemesítési munkájában. Ha megfelelő mértékű előrehaladást ér el a nemesítés végzője, akkor az általa nemesített növény új fajtaként bejegyezhető, és az új fajta nemesítőjének semmilyen elszámolási kötelezettsége nincs a korábbi fajta tulajdonosával szemben. Az NGT-k kapcsán a nemesítők ezen joga (angolul breeders’ right) nem érvényesíthető ilyen egyszerűen, mivel az új géntechnológiákkal előállított fajták nemcsak fajtaoltalommal, de szabadalommal is védettek. Ráadásul az új NGT szabályozás nemcsak az új géntechnológiákkal előállított fajták szabadalmaztatását tenné lehetővé, hanem az egyes fajtatulajdonságokét is, ami felveti azt a nehézséget, hogy az olyan tulajdonságok nemesítéséért, amelyek természetes úton is létrejöhettek volna, a későbbi nemesítőnek szintén szabadalmi díjat kell fizetni.

Az NGT-khez kötődő szabadalmak száma a CRISPR/Cas9 megjelenésével együtt ugrásszerűen megemelkedett, ami megbéníthatja a hagyományos európai nemesítési rendszert és a vetőmag ágazat további monopolizációját erősíti. Egy szabadalmak uralta környezetben a nemesítés eddigi európai gyakorlata ellehetetlenül, és ez elsősorban a kis és közepes nemesítő és vetőmag előállító cégekre hat negatívan, legyenek azok konvencionális vagy öko nemesítéssel foglalkozók.

“Ugyanúgy, mint az elsőgenerációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Mindeközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látunk. Az új géntechnológiák - bár a kutatás terén kétségtelenül érdekesek - ha szabad utat kapnak az üzleti szférába, ezáltal pedig az élelmiszertermelésbe, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az öko ágazat etikai okokból, valamint a beláthatatlan kockázatok miatt elutasító a régi és az új géntechnológiákkal szemben egyaránt. Ráadásul reális veszélyt látunk abban, hogy az átalakuló szabadalmi rendszerrel a nagy agrárkonszernek hasznos innovációkat lehetetleníthetnek el, elsősorban a kis és közepes nemesítők kárára.” - nyilatkozta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe nemrégiben újraválasztott alelnöke.

Annyi már most is látható, hogy ha az új géntechnológiákkal előállított növények Uniós szinten kikerülnek a GMO szabályozás alól, akkor várhatóan a magyar Alkotmányban szereplő, genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó passzus sem lesz érvényes rájuk.

2025-ben Tokió a világ legjobb workcation városa – ahol a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően út közben is produktívan lehet dolgozni

Az International Workplace Group (IWG) harmadik alkalommal megjelent Work from Anywhere Barometer rangsorában Tokiót nevezte meg 2025 legjobb „workcation” városaként. A japán főváros ezzel olyan erős vetélytársakat utasított maga mögét, mint Rio de Janeiro és a tavalyi győztes Budapest. A hibrid munkavállalók 60%-a nagyobb valószínűséggel hosszabbítja meg a nyaralását távmunka céljából, mint egy évvel ezelőtt.
2025. 07. 30. 03:00
Megosztás:

Ez vár a magyar építőiparra a jövőben!

A társas vállalkozások száma tovább csökkent az építőiparban, az alapítások elmaradnak a korábbi évektől, miközben a megszűnések első féléves rekordot döntöttek. A szektorba vetett bizalom még nem tért vissza, bár az új eljárások száma némileg mérséklődött.
2025. 07. 30. 02:00
Megosztás:

Nők 40 nyugdíj után jöhet a Férfi 40 nyugdíj a politikai ígéret szerint - mit jelenthet mindez?

Az elmúlt napokban – különösen 2025. július 28–29‑én – Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánosságra hozta, hogy pártja programjában a Nők 40 mintájára bevezetnék a Férfiak 40 nyugdíjkonstrukciót, azaz hogy a férfiak is jogosultak legyenek 40 év szolgálati idő után előrehozott nyugdíjra.
2025. 07. 30. 01:00
Megosztás:

Itt az első banki fecske, aki a 3%-os lakáshitelt kínálja

Az MBH Bank elindította az Otthon Start Program keretében elérhető 3%-os kamatozású hitelkonstrukció kialakítását annak érdekében, hogy szeptembertől elérhetővé váljon a banknál a kormány által bejelentett támogatás, amely az első ingatlanjuk megvásárlásában segíti a fiatalokat.
2025. 07. 30. 00:01
Megosztás:

Van-e realitása annak, hogy az EU 250 milliárd dollárt költ évente amerikai energiahordozókra?

Az EU-USA kereskedelmi megállapodás része, hogy az EU a következő három évben évi 250 milliárd dollárt, összesen 750 milliárd dollárt költ amerikai energiahordozókra, beleértve a nyersolajat, a földgázt, a kokszolható szenet és a dúsított urániumot. A kérdés, hogy ekkora importnak van-e realitása. A válasz, hogy gyakorlatilag nincs, de érdemes megnézni a részleteket.
2025. 07. 29. 23:00
Megosztás:

A körforgásos gazdaság új szintje: CO2-kibocsátásból alapanyag

A BorsodChem lehet az első helyszín Magyarországon, ahol ipari léptékben és keretek között alakítják alapanyaggá a szén-dioxidot. Ehhez ráadásul egy magyar fejlesztést használnak: a szegedi eChemicles szabadalmaztatta azt az innovatív eljárást, amellyel szén-dioxidból alacsony hőmérsékleten vegyipari alapanyagként felhasználható szén-monoxidot állítanak elő. A folyamat korszakalkotó jelentősége abban rejlik, hogy a légkörbe kerülése esetén káros, üvegházhatású gázból fosszilis szénhidrogén nyersanyag felhasználása nélkül állítható elő újra értékes alapanyag.
2025. 07. 29. 22:00
Megosztás:

Czomba Sándor: továbbra is stabil a hazai munkaerőpiac

Továbbra is stabil a hazai munkaerőpiac, a foglalkoztatottak száma évek óta 4,6-4,7 millió körül mozog - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában kedden.
2025. 07. 29. 21:00
Megosztás:

Csalók a Díjnet Zrt. nevében küldenek adathalász leveleket

Az elmúlt napokban a Díjnet Zrt. nevével és logójával visszaélve, adathalász e-mail üzeneteket küldtek ismeretlenek, amelyben sikertelen fizetésről tájékoztatják a címzetteket - figyelmeztetett a cég kedden.
2025. 07. 29. 20:00
Megosztás:

Innovációk a kaszinók mobilalkalmazás-fejlesztésében

A mobilszerencsejáték világa soha nem látott ütemben változik — minden hónapban újabb technológiai áttörések jelennek meg, amelyek átdefiniálják, hogyan játszunk.
2025. 07. 29. 19:07
Megosztás:

Az OTP Bank vezette be elsőként a DÁP azonosítást a magyar bankszektorban

Az OTP Bank újabb mérföldkőhöz érkezett a digitális ügyfélélmény fejlesztésében: a hazai pénzintézetek közül elsőként vezette be a DÁP (Digitális Állampolgárság Program) azonosítási szolgáltatását saját webalkalmazásaiban.
2025. 07. 29. 19:00
Megosztás:

Kínával jól, Indiával döcögősen haladnak a tárgyalások

Howard Lutnick kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a stockholmi tárgyalások valószínűleg sikerrel járnak az amerikai-kínai vámengedmény 90 napos meghosszabbítását tekintve.
2025. 07. 29. 18:00
Megosztás:

Óriási sikerrel zárult a 34. Művészetek Völgye

10 nap, 130 ezer látogató, 40 helyszín, 3300 program – ilyen volt a 34. Művészetek Völgye: vasárnap véget ért az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend hármast felölelő Művészetek Völgye, a szervezők pedig már bejelentették a 2026-os dátumot és elindult a kedvezményes áru jegyértékesítés is.
2025. 07. 29. 17:00
Megosztás:

Tom Van de Cruyst nevezte ki a MET Csoport az Értékesítési és Trading üzletág élére

A MET Csoport, Európa egyik vezető energiavállalata, 2025. szeptember 1-jei hatállyal Tom Van de Cruyst nevezte ki az Értékesítési és Trading üzletág vezérigazgatójának.
2025. 07. 29. 16:00
Megosztás:

Strandokat és fagyizókat ellenőrzött a fogyasztóvédelmi hatóság

Strandokat és fagyizókat ellenőrzött a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), a forgalomból 953 kilogram élelmiszert vontak ki, 11 vendéglátóhelyet pedig ideiglenesen bezártak - közölte az NKFH kedden az MTI-vel.
2025. 07. 29. 15:00
Megosztás:

NGM: nem szűkül az anyák adómentessége - életkortól függetlenül biztosítja a kormány

Egyes sajtóhírekkel ellentétben továbbra is változatlanul járni fog a személyijövedelemadó-mentesség a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyáknak. A kormány semmilyen formában nem szűkítette a jogosultak körét - írta hétfői közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
2025. 07. 29. 14:00
Megosztás:

Elmaradt az áttörés: ismét lejtmenetben a nagyvállalatok hangulata

Újfent megközelítette a tavaly év végén mért állapotot a hazai nagyvállalatok gazdasági kilátásairól és várakozásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index, 4 pontos csökkenéssel jelenleg -6 ponton áll. Ez jelentős esésnek számít, főleg annak viszonylatában, hogy az elmúlt két mérési ciklusban is folyamatosan javult a cégvezetők hangulata, és az első negyedévben ismét elérhető közelségbe került a nulla pont, de akár a pozitív tartományba való átfordulás is. A csökkenést leginkább makrogazdasági tényezők váltották ki. A nagyvállalatok romló árbevételi kilátásokkal számolnak, csökkenő nyereség mellett, vagyis jelenleg kevésbé eredményes 12 hónapot prognosztizálnak, mint az elmúlt két negyedévben.
2025. 07. 29. 13:00
Megosztás:

Egzisztenciális kérdés: ennyi pénzünk marad hó végén

A magyarok egyre nagyobb részének kihívás, hogy kijöjjön a jövedelméből, a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem képes megtakarítani. Ez a tendencia évről évre rosszabb, és nemzetközi összevetésben sem vagyunk jók a kutatásban résztvevő országok között – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata megbízásából készített, 9 országra kiterjedő nemzetközi kutatásából. Az adatok a pénzügyi kiszolgáltatottság aggasztó mértékére hívják fel a figyelmet, amelynek nemcsak gazdasági, hanem szociális következményei is vannak: egy váratlan kiadás vagy jövedelemkiesés sokaknak már most is komoly krízist jelentene.
2025. 07. 29. 12:00
Megosztás:

Emelkedtek az amerikai kötvényhozamok

Miután az EU és az USA közötti kereskedelmi egyezményt a korábban vártnál magasabb, 15%-os vámkulccsal kötötték meg a felek, azért az amerikai inflációs várakozások kissé emelkedtek, miközben romlottak az európai növekedési várakozások.
2025. 07. 29. 11:00
Megosztás:

Újabb történelmi csúcson zárt az S&P 500 és a Nasdaq Composite az EU-USA kereskedelmi megállapodás után

Az S&P 500 index sorozatban hatodik alkalommal zárt történelmi csúcson, a Nasdaq Composite szintén új rekordot ért el a hétfői kereskedés során. A befektetők az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámmegállapodás hatásait mérlegelték, miközben a hét további jelentős piaci eseményeire készültek. Magas szintű amerikai és kínai gazdasági tisztviselők újrakezdték a kereskedelmi tárgyalásokat Stockholmban, a két legnagyobb gazdaság közötti feszültségek enyhítése érdekében.
2025. 07. 29. 10:00
Megosztás:

Gyengülő európai részvénypiacok a vámmegállapodás után, vegyes szektorális teljesítményekkel

Az európai részvénypiacok csökkenéssel zárták a hétfői, volatilis kereskedési napot, miután a befektetők értékelték az Egyesült Államok és az Európai Unió között létrejött kereskedelmi megállapodás hatásait.
2025. 07. 29. 09:00
Megosztás: