Brit törvényhozók enyhítenék a stabilcoin-szabályokat: a Bank of England túl szigorú tervei fékezhetik a piacot

A brit stabilcoin-szabályozás új vitája

A brit parlament felsőházának pénzügyi szolgáltatási szabályozással foglalkozó bizottsága arra szólította fel a Bank of Englandet, hogy vizsgálja felül és enyhítse a tervezett stabilcoin-szabályozást. A testület szerint a jelenlegi formában kidolgozott előírások túl korán, túl szigorúan avatkoznának be egy olyan piac működésébe, amely az Egyesült Királyságban még kifejezetten kezdeti szakaszban jár.

A bizottság június 3-án tette közzé „Stablecoins: waiting for regulation” című jelentését, amelyben különösen a Bank of England 2025 novemberében bemutatott konzultációs anyagának két kulcselemét bírálta. Az egyik a rendszerszinten fontos stabilcoinok mögötti tartalékeszközök összetételére vonatkozó javaslat, a másik pedig az ideiglenes birtoklási limitek bevezetése.

A törvényhozók szerint a szabályozás célja érthető: meg kell őrizni a pénzügyi stabilitást, különösen akkor, ha a stabilcoinok idővel nagyobb szerepet kapnak a fizetésekben. Ugyanakkor úgy látják, hogy a mostani javaslatok aránytalanul nagy terhet rakhatnak a kibocsátókra, miközben a fontalapú stabilcoin-piac jelenleg még rendkívül kicsi.

Miért aggódnak a brit törvényhozók?

A bizottság egyik legfontosabb kifogása a Bank of England által javasolt tartalékolási modellhez kapcsolódik. A jegybank tervei szerint a rendszerszintű stabilcoin-kibocsátóknak a fedezeti eszközeik legalább 40 százalékát nem kamatozó jegybanki betétként kellene tartaniuk, míg legfeljebb 60 százalékot rövid lejáratú brit állampapírokban helyezhetnének el.

A jelentés szerint ez a 40/60-as tartalékszerkezet további átgondolást igényel, mert könnyen gazdaságtalanná teheti a GBP-alapú stabilcoinok kibocsátását. A nem kamatozó jegybanki betét ugyanis jelentős bevételkiesést okozhat a kibocsátóknak, miközben a stabilcoin-üzleti modell egyik kulcseleme éppen az, hogy a fedezeti eszközök biztonságos, likvid, de jellemzően hozamot termelő instrumentumokban legyenek elhelyezve.

Ez különösen fontos egy olyan piacon, ahol a fontalapú stabilcoinok még messze nem rendelkeznek érdemi mérettel. A brit pénzügyminisztérium írásos bizonyítékai szerint a teljes GBP-stabilcoin-piac értéke jelenleg nagyjából 12 millió font körül mozog. Ez a szám eltörpül a globális stabilcoin-piac mellett, amelyet továbbra is dolláralapú tokenek, például a Tether dominálnak.

A birtoklási limitek is fékezhetik az elfogadást

A Bank of England nemcsak a tartalékeszközökre, hanem a stabilcoinok birtoklására is korlátozásokat vezetne be. A javaslat szerint a magánszemélyek esetében ideiglenesen 20 000 fontos, míg a vállalkozásoknál 10 millió fontos felső határt alkalmaznának egy adott stabilcoinra.

A Lordok Háza bizottsága szerint ezeket a limiteket szintén újra kell gondolni. A testület arra figyelmeztetett, hogy a túl alacsony vagy nehezen kezelhető korlátozások visszafoghatják a fontalapú stabilcoinok elterjedését, különösen a fizetési célú felhasználásban. Ráadásul a gyakorlatban az ilyen limitek betartatása is komoly technikai és adminisztratív problémákat vethet fel.

A stabilcoinok egyik legnagyobb előnye éppen az lenne, hogy gyors, hatékony és programozható fizetési infrastruktúrát kínálhatnak a hagyományos banki rendszerek mellett. Ha azonban a szabályozás már a piac korai szakaszában szigorú mennyiségi korlátokat vezet be, az könnyen elriaszthatja mind a kibocsátókat, mind a vállalati felhasználókat.

Az Egyesült Királyság lemaradhat a stabilcoin-versenyben

A bizottság elnöke, Baroness Noakes versenyképességi szempontból fogalmazta meg a problémát. Szerinte az Egyesült Királyság jelenleg le van maradva az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz képest, bár most már jó irányba kezd elmozdulni.

Ez a megállapítás jól mutatja, hogy a brit stabilcoin-szabályozás nem csupán pénzügyi stabilitási kérdés, hanem stratégiai versenyképességi ügy is. Az Egyesült Királyság régóta szeretné megőrizni vezető szerepét a pénzügyi innovációban, London pedig továbbra is az egyik legfontosabb globális pénzügyi központ. A kriptoeszközök, a tokenizált pénzügyi termékek és a stabilcoinok szabályozása ezért közvetlenül érinti az ország fintech- és digitális eszközpiaci pozícióját.

Ha a szabályozás túl merev, a kriptovállalatok könnyen más joghatóságokat választhatnak. Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió egyértelműbb vagy üzletileg kiszámíthatóbb kereteket kínál a stabilcoin-kibocsátók számára.

A szabályozói keret kétpólusú modellre épül

Az Egyesült Királyság jelenlegi megközelítése szerint a nem rendszerszintű stabilcoinok felügyelete elsősorban az FCA, vagyis a brit pénzügyi felügyelet hatáskörébe tartozna. Ha azonban a pénzügyminisztérium egy stabilcoint rendszerszinten fontosnak minősít, akkor életbe lépne a kettős felügyeleti modell.

Ebben az esetben a Bank of England is felügyeleti szerepet kapna, különösen a prudenciális kockázatok és a pénzügyi stabilitási szempontok kezelésében. A bizottság szerint ez önmagában nem problémás, de fontos, hogy a rendszer ne váljon olyan bonyolulttá és költségessé, hogy az már a termékek elindítását is ellehetetlenítse.

A jelentés arra is rámutatott, hogy 20 cég jelentkezett az FCA stabilcoin-sandbox programjába, ám közülük mindössze négyet választottak ki. Ez egyrészt azt jelzi, hogy az iparági érdeklődés valós, másrészt viszont azt is mutatja, hogy a szabályozói kapacitás és a piacra jutás között már most szűk keresztmetszet alakult ki.

Mit jelenthet az enyhébb szabályozás a brit kriptopiacnak?

Amennyiben a Bank of England enyhít a tartalékolási követelményeken és a birtoklási limiteken, az jelentős lendületet adhat a fontalapú stabilcoinok kibocsátásának. A jelenlegi, nagyjából 12 millió fontos piacméret alapján az Egyesült Királyság még csak a stabilcoin-verseny elején jár. Egy rugalmasabb szabályozási rendszer azonban felgyorsíthatná a fejlesztéseket, és vonzóbbá tehetné az országot a kripto- és fintechcégek számára.

A stabilcoinok potenciális felhasználási területei messze túlmutatnak a kriptotőzsdéken történő kereskedésen. Fontos szerepük lehet a digitális fizetésekben, a határokon átnyúló elszámolásokban, a tokenizált pénzügyi piacokon, valamint a vállalati treasury-műveletekben is. Ehhez azonban olyan szabályozási környezetre van szükség, amely egyszerre védi a fogyasztókat, biztosítja a pénzügyi stabilitást, és nem fojtja meg a piacot a korai fejlődési szakaszban.

A bizottság ezért azt javasolja, hogy a szabályozók ne rögzítsenek túl szigorú paramétereket már most, hanem a piac fejlődésével párhuzamosan alakítsák a keretrendszert. Ez a megközelítés lehetőséget adna arra, hogy a brit stabilcoin-szektor organikusan növekedjen, miközben a hatóságok fokozatosan reagálhatnak az újonnan megjelenő kockázatokra.

A döntés a fontalapú stabilcoinok jövőjét is meghatározhatja

A Bank of England várhatóan még június folyamán közzéteszi a stabilcoinokra vonatkozó szabálytervezetét. Ez megmutatja majd, hogy a jegybank hajlandó-e újrakalibrálni az álláspontját a parlamenti bizottság ajánlásai alapján.

A tágabb kriptopiaci környezet közben továbbra is törékeny. A Fear & Greed Index jelenleg 12-es értéken áll, ami az „extrém félelem” tartományába esik. Ez azt jelzi, hogy a befektetői hangulat kifejezetten óvatos, miközben a globális stabilcoin-piac továbbra is döntően dolláralapú eszközökre épül.

A brit döntéshozók előtt tehát nehéz feladat áll. Olyan szabályozási keretet kell kialakítaniuk, amely megelőzi a pénzügyi stabilitási kockázatokat, de közben nem teszi versenyképtelenné a GBP-stabilcoinokat. A mostani vita tétje nem csupán az, hogy milyen feltételekkel működhetnek a stabilcoin-kibocsátók az Egyesült Királyságban, hanem az is, hogy London képes lesz-e meghatározó szerepet vállalni a digitális pénzügyi infrastruktúra következő korszakában.

Friss stabilcoin hírek a ProfitLine.hu rovatában.

Jogi nyilatkozat: Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, és nem minősül pénzügyi vagy befektetési tanácsadásnak. A kriptovaluták és digitális eszközök piaca jelentős kockázatokat hordoz. Befektetési döntés előtt minden esetben érdemes önálló kutatást végezni.