Eljött a fordulat az ingatlanpiacon? Az adatok új irányt mutatnak

Az Eurostat adatai alapján 2023 harmadik negyedéve fordulópont lehetett az európai ingatlanpiacon, az ingatlanárak 2022 elején kezdődött zuhanása megtorpant, sőt a korábbi negyedévhez képest még nőttek is valamelyest. Magyarországon eközben az otpotthon.hu adatai szerint ez volt az az időszak, amikor a legkevésbé volt aktív az ingatlanpiac, és a legalacsonyabbak voltak az árak 2023-ban.

Eljött a fordulat az ingatlanpiacon? Az adatok új irányt mutatnak

2023 harmadik negyedévében az egész EU-t nézve 1 százalékkal voltak olcsóbbak az ingatlanok, mint 2022-ban ugyanebben az időszakban az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Az ezt megelőző negyedében az egyéves árváltozás átlagosan -0,9 százalék volt.

Ez a változás azért figyelemreméltó, mert 2010 és 2022 között masszív áremelkedés volt tapasztalható az Európai Unióban (+48%) és Magyarországon is (+ 185%). Az áremelkedés 2022-ben megtorpant, majd az árak csökkenni kezdtek. 12 év ingatlanpiaci növekedése után 2022-ben jelentősen visszaesett az ingatlanok ára az EU-ban, és a folyamat 2023-ban is folytatódott, de az Eurostat adatai szerint a második és főleg a harmadik negyedévben az EU-ban már mérséklődött ez a csökkenés, sőt sok helyen megfordult a trend: 2023 második negyedévhez képest a harmadik negyedévben az EU-ban 0,8 százalékos áremelkedést regisztráltak a statisztikusok. Az árcsökkenés tehát nem volt egyöntetű az összes EU-s országban, nagy eltérések mutatkoznak egyes országok között.

10 EU-s országban tovább estek az ingatlanárak (Luxemburgban például 13,6 százalékkal, Németországban 10,2 százalékkal, Finnországban 7 százalékkal csökkent) 2022 nyaráról 2023 nyarára, addig 16 országban áremelkedést tapasztaltak. Köztük a legnagyobb emelkedés Horvátországban történt ebben az időszakban (10,9%), Lengyelországban (9,3%), Bulgáriában (9,2%).

Az adatok alapján úgy látszik, hogy az EU fejlettebb országaiban az árak inkább csökkentek, addig a többi országban tartott az áremelkedés.

Túl vagyunk a mélyponton?

2023 tavaszához képest 2023 közepén már csak 7 tagállamban csökkentek, Olaszországban pedig stagnáltak az ingatlanárak, 18 országban viszont növekedésnek indultak. Ez a pozitív árváltozás a legnagyobb mértékben Lengyelországot (+4,5%), Romániát (+3,4%) és Dániát érintette (+3,1%) 2023 második és harmadik negyedévét összehasonlítva.

A legnagyobb mértékben az ingatlanár a következő országokban változott. A pozitív és negatív irányban is az első három helyezettet és Magyarországot tüntettük fel a táblázatban:

Magyarországon az Eurostat szerint 2022 közepe és 2023 közepe között tovább nőttek az ingatlanárak (1,5 %-kal), ugyanakkor a növekedés egyre visszafogottabb (2023 második negyedévében 2022 azonos időszakhoz képest még 4,9%-kal nőtt a különbség). 2023 első két negyedévét összehasonlítva ugyanis még növekedtek az árak, 2023 harmadik negyedévében már 0,3 százalékos csökkenést regisztráltak. Ez a minimális áremelkedés Magyarországon, az EU átlagához képest kimagasló inflációs környezetben, reál értékben inkább árcsökkenést jelentett.

Az otpotthon.hu-n jelenleg elérhető, közel 150 ezer ingatlanhirdetés 34 százalékánál már változtattak az áron a hirdetők, 29 százalékuk csökkentett, 5 százalék pedig árat emelt az eredeti hirdetési árhoz képest. “A tavalyi évben egyértelműen megállt az elmúlt évek dinamikus árnövekedése a piacon, a hirdetési árakra stagnálás volt leginkább jellemző, miközben egyre több esetben jelent meg az árcsökkenés: a nálunk hirdetők harmada már átlagosan 10%-kal csökkentett az árakon. Bár ez az árazási dinamika jelentősen nem változott 2024 első két hónapjában, a tavalyi év azonos időszakához képest az oldalon tapasztalt több mint 40 %-os ingatlanérdeklődés-növekedés azt mutatja, hogy a tavalyi évi mélypontot követően elindulhat a piaci növekedés.  Mindehhez hozzájárulhatnak a kedvező gazdasági kilátások, a piaci optimizmus és bizalom növekedése, a béremelések és az alacsonyabb, 6-6,5% körüli kamatok” - mondta Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője.

Árak hatása a tranzakciószámra

A kereslet visszaesése az ingatlaneladások számára is hatással lehet. Az Eurostat szerint 2023 első kilenc hónapjában két EU-s ország, Ciprus és Írország kivételével, illetve a harmadik negyedévben Dániát kivéve, mindenhol bezuhant a tranzakciószám. Magyarországon a tavalyi első fél év közel 30-40 százalékos visszaesésével szemben viszont július és szeptember között mérséklődött a szerződéskötéseknél tapasztalható csökkenés.

Az otpotthon.hu adataival összevetve a magyarországi ingatlanpiac hasonló mintát mutat. Az egész 2023-as évet tekintve éppen a harmadik negyedév, a július-szeptember közötti időszakban került fel a legkevesebb hirdetés az ingatlankereső portálra, és a hirdetési árak is ekkor voltak a legalacsonyabbak.

A magyarországi ingatlaneladások 2023 első két negyedévében több mint 25 százalékkal csökkentek az ingatlaneladások, de 2023 harmadik negyedében már csak 14,5 százalékos volt a visszaesés az előző negyedévéhez képest.

Ezért kezdeményez találkozót Magyar Péter az ukrán elnökkel

Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
2026. 04. 29. 04:00
Megosztás:

Tartotta a kamatot a jegybank áprilisban

A Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén szinten tartotta az irányadó kamatokat. A jegybanki alapkamat így továbbra is 6,25 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle maradt 5,25, illetve 7,25 százalékon. A döntés nem okozott meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak.
2026. 04. 29. 03:30
Megosztás:

Miért chatelnek a magyarok a cégekkel, és hogyan reagálnak erre a vállalatok

A Rakuten Viber feltárta, hogy a magyarok milyen célból használják elsősorban az üzenetküldő alkalmazásokat a vállalatokkal való kommunikáció során. A hivatalos Rakuten Viber Magyarország csatornán végzett felmérés több mint 5000 szavazatot gyűjtött össze.
2026. 04. 29. 03:00
Megosztás:

Stratégiai partnerségre lépett az AbbVie és a Szegedi Tudományegyetem a klinikai kutatások fejlesztéséért

Klinikai kutatások fejlesztését célzó együttműködési megállapodást írt alá az amerikai AbbVie, innovatív gyógyszerfejlesztő vállalat magyarországi leányvállalata és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A szerződést az AbbVie részéről Javier Aracil Corma, a vállalat adriai és magyarországi ügyvezetője, az SZTE részéről dr. Fendler Judit kancellár és prof. dr. Rovó László rektor írták alá. A partnerségi megállapodás célja az innovatív terápiákhoz kapcsolódó stratégiai jelentőségű klinikai kutatások továbbfejlesztése, hosszú távon pedig Magyarország és a régió versenyképességének erősítése.
2026. 04. 29. 02:30
Megosztás:

A bér több, mint 40%-át viszi el az állam - de hová?

Az OECD friss „Taxing Wages 2026” jelentése szerint Magyarországon az átlagbért kereső, gyerektelen munkavállalók esetében a teljes munkát terhelő elvonás 2025-ben 41,2% volt, ami továbbra is meghaladja a 35,1%-os OECD-átlagot. A magyar érték a régióban nem számít kiugrónak, ugyanakkor a versenyképesebb országokénál magasabb maradt – hangsúlyozza a Niveus.
2026. 04. 29. 02:00
Megosztás:

Törvényi döntés! A nyugdíj és a résznyugdíj fogalma kettévált

Ha valaki eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de nem rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább 20 év szolgálati idővel, viszont legalább 15 év szolgálati időt igazolni tud, akkor öregségi résznyugdíjra lehet jogosult. Nézzük meg részletesen, mit jelent ez a gyakorlatban.
2026. 04. 29. 01:30
Megosztás:

Nyugdíj korhatár Ausztriában 2026

Ausztriában a nyugdíjkorhatár kérdése 2026-ban nem pusztán adminisztratív adat, hanem társadalombiztosítási, munkaerőpiaci és demográfiai szempontból is kiemelt jelentőségű téma.
2026. 04. 29. 01:01
Megosztás:

Aktív piaci folyamatok mellett javultak a Budapesti Értéktőzsde eredményei 2025-ben

Tovább erősítette piaci szerepét és pénzügyi teljesítményét a Budapesti Értéktőzsde, a közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi üzleti jelentését. A beszámoló szerint az éves összbevétel 4,338 milliárd forintot, az EBITDA 1,680 milliárd forintot tett ki, míg a nettó eredmény – a KELER Csoport BÉT-re jutó eredményével együtt számolva – 9,635 milliárd forintra bővült. A BÉT éves rendes közgyűlésén az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékfizetésről is határoztak, valamint jóváhagyták a társaság új, 2026–2028 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját, és döntöttek az újonnan alapított BÉTx Pénzügyi Zrt. tőkeemeléséről is.
2026. 04. 29. 00:30
Megosztás:

Irán miatt nem tud kamatot vágni az MNB

Ismét kamattartásról határozott a Monetáris Tanács. A konszenzusnak megfelelően 6,25 százalékon maradt az alapkamat, és a kamatfolyosó sem változott.
2026. 04. 29. 00:05
Megosztás:

Jelentős javulás a Samsung SDI eredményeiben: Központban a magyarországi gyár fejlesztése

A Samsung SDI közzétette 2026-os első negyedéves pénzügyi jelentését. A vállalat bevételei emelkedtek, üzemi vesztesége pedig radikálisan csökkent, ami megalapozza a második félévre várt nyereségességet. A stratégiai bővülés kulcsszereplője a vállalat magyarországi egysége lesz.
2026. 04. 28. 23:30
Megosztás:

Késési asszisztencia szolgáltatást indít a Wizz Air

A Wizz Air, Magyarország piacvezető légitársasága a világ vezető turizmustechnológiai platformjával, a HTS-sel közösen új fejlesztést integrálnak a wizzair.com weboldalon és a Wizz Air alkalmazásban, hogy segítsék az ügyfeleket a járatkésések esetén felmerülő problémák kezelésében.
2026. 04. 28. 23:00
Megosztás:

Nem változtatott a kamatokon az MNB

Várakozásunknak és a piaci konszenzusnak megfelelően áprilisban 6,25%-on hagyta az alapkamatot az MNB és a kamatfolyosó sem változott. A döntés egyhangú volt, csak az alapkamat tartását tárgyalták az ülésen.
2026. 04. 28. 22:30
Megosztás:

Olajfinomítóban keletkezett tűz miatt hirdettek rendkívüli állapotot

Rendkívüli állapotot hirdettek a dél-oroszországi Tuapsze városban, mert az éjszakai ukrán dróntámadás után tűz ütött ki a helyi olajfinomítóban - közölte kedden a Krasznodari terület operatív parancsnoksága a Telegram-csatornáján.
2026. 04. 28. 22:00
Megosztás:

Közel kétszerésére nőtt az Eximbank adózott eredménye 2025-ben

Az Eximbank tavalyi adózott nyeresége 28,2 milliárd forintra emelkedett az egy évvel korábbi 14,4 milliárd forintról, a növekedéshez a kamatbevételek mellett a kereskedési és befektetési műveletek eredménye is hozzájárult - közölte kedden az EXIM Magyarország a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
2026. 04. 28. 21:30
Megosztás:

Bizottság vizsgálja majd az 1988 és 2000 közötti privatizációt

Bizottság vizsgálja majd az 1988 és 2000 közötti privatizációt - jelentette be a leendő kormányfő a Facebook-oldalán kedden.
2026. 04. 28. 21:05
Megosztás:

Nem fizet osztalékot az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Nem fizet osztalékot az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. a 2025-ben elért adózott eredménye után - közölte a közgyűlés határozatát a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden.
2026. 04. 28. 20:30
Megosztás:

Befektetési kategóriává vált a műtárgy: milliós órák és tízmilliós ékszerek hajtják a hazai aukciós piacot

A műtárgyak egyre inkább alternatív befektetési eszközként jelennek meg Magyarországon is – ezt jól mutatja a BÁV ART május 19-én és 20-án megrendezésre kerülő 87. Művészeti Aukciójának kínálata, ahol több tízmillió forintos kikiáltási árú tételek és gyűjtői darabok kerülnek kalapács alá.
2026. 04. 28. 20:00
Megosztás:

Erősödött a forint kedd estére

Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026. 04. 28. 19:30
Megosztás:

A bérnél sokkal nagyobb probléma tizedeli a munkaerőállományt

A munkaerőhiányról és annak okairól, megoldásáról szóló hírek évek óta elsősorban a bérekre és a toborzásra koncentrálnak, miközben egy egyre súlyosabb, kevésbé látható probléma formálja alapjaiban a munkaerőpiacot: a kiégés. A WHC Csoport szakértői szerint 2026-ra világossá vált, hogy a munkavállalók megtartásának egyik legnagyobb akadálya már nem feltétlenül az anyagi verseny, hanem a tartós munkahelyi stressz és a mentális túlterheltség.
2026. 04. 28. 19:00
Megosztás:

Több mint 1,3 milliárd forintot fizet a Temu a magyaroknak a GVH-nak köszönhetően

Összesen legalább 882 millió forintot fizet vissza a magyar vásárlóknak a Temu online piactér európai üzemeltetője – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának eredményeként. Emellett a cég 437 millió forint bírságot is befizet a magyar központi költségvetésbe, továbbá egy átfogó megfelelési program végrehajtását is vállalta. A Temu-t üzemeltető vállalkozás az eljárás során végig együttműködött a GVH-val, lemondott a jogorvoslati jogáról, illetve több kifogásolt kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával már az eljárás során felhagyott.
2026. 04. 28. 18:30
Megosztás: