Elutasítja a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten 26 szakmai szervezet

A hétfőn megjelent állásfoglalás szerint a rövid távú lakáskiadás egyfelől lakhatási, szociális, másfelől turisztikai kérdés.

A turisztikai célú rövid távú lakáskiadás egy budapesti, azon belül is a belső fővárosi kerületeket érintő ügy, sem a külső kerületekben, sem a vidéki városainkban nem vet fel kérdéseket.

"Az amúgy is megbolydult ingatlanpiacon és azon belül az albérleti piacon tovább fokozná a káoszt, ha egyes kerületekben tilos lenne, míg más kerületekben engedélyezett maradna a rövid távú lakáskiadás" - fogalmaztak.

Hangsúlyozták, hogy a főváros turizmusának szüksége van a "sharing economy" modellben működő szálláshelyekre, az ide érkező vendégek kifejezetten kedvelik az ilyen típusú szállásokat, összhangban a "be like a local" trenddel.

A főváros vendéglátóhelyeit, attrakcióit üzemeltető vállalkozások és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára is komoly veszteséget jelentene a teljes tiltás, ugyanakkor respektálandó a helyiek érdeke és véleménye is, akik érthető módon tiltakoznak a túlturizmus egyelőre szórványosan felbukkanó jelei ellen - írták.

A teljes tiltást jogi nonszensznek és gazdaságilag irracionálisnak nevezték; a szakmai szövetségek a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumos megoldást javasolják a kormány számára.

A szükséges intézkedések között megemlítették, hogy a magán- és egyéb szálláshelyek számára a működési engedélyek kiadása átmenetileg, 2026. január 1-jéig függesszék fel. Ez alatt az idő alatt új szálláshely-minősítési eljárást sem lehet indítani ebben a szálláshelytípusban. Azon szálláshelyek esetében, amelyek már megindították a szálláshely-minősítési eljárást, azt le kell folytatni, és a működési engedélyt is ki kell adni. A szálláshely-minősítést a piacon lévő magán- és egyéb szálláshelyek tekintetében folytatni kell és 2026. január 1-jéig el kell végezni.

Hozzátették, hogy a nemzetközi gyakorlatot ismerő tanácsadó cég bevonásával készüljön átfogó elemzés a szálláshelypiacról, azon belül konkrétan a sharing economy modellben működő szálláshelyek szegmenséről, kiemelten a rövid távú lakáskiadás mennyiségi és minőségi jellemzőiről, annak a szálláshelypiacra és Budapest turisztikai teljesítményére való hatásairól.

Ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján készüljön majd – minden érintett érdekeit figyelembe vevő – szabályozási koncepció.

A szervezetek azt is javasolták, hogy a jól működő átalányadózási formát célszerű megtartani, mert ez nem jelent adminisztrációs terhet a vállalkozók számára és nem motivál adóelkerülésre.

Indokolt ugyanakkor a 2018 óta változatlan mértékű tételes átalányadó mértékének és számítási módjának felülvizsgálata a szakmai szervezetek szerint.

A rövid távú lakáskiadási piac kapacitásának meghatározása, esetleges korlátozása – például a kínálat szűkítése, a minősítési kritériumok szigorítása, vagy a kiadható napok maximálása – az európai nagyvárosokban bevált jó gyakorlatok és a témában készült felmérések, tanulmányok figyelembevételével kerüljön szabályozásra - olvasható az állásfoglalásban.