Elveszítik az egészségpénztárhoz és nyugdíjpénztárhoz kapcsolódó adókedvezményt a gyermeket nevelő anyák
Kiterjesztik az adómentességet
2025. március 13-án jelentette be Orbán Viktor, hogy 2026. január 1-jétől az egy gyermeket nevelő 30 év alatti édesanyák is mentesülnek a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ezzel megelőzik a kétgyermekes anyák jó részét is, akik adómentességét lépcsőzetesen, 4 év alatt vezetik be 2026-tól.
A három gyermeket nevelő édesanyák már idén ősztől nem fizetnek adót. Ehhez csatlakoznak a 30 év alatti egygyermekes és a 40 év alatti kétgyermekes anyák 2026. január 1-jétől, majd a 40 és 50 év közöttiek 2027. január 1-jétől. 2028-ban kerülnek sorra az 50-60 éves, 2029-ben pedig a 60 évnél idősebb kétgyermekes anyák. Közben 2025. július 1-jétől a GYED és a GYES is adómentességet kap.
A KSH adatai szerint 2024 decemberében a rendszeres bruttó átlagbér 625 400 forint volt, a valós képet azonban jelentősen torzítja a jövedelem szempontjából a társadalom felső részében élők bére. Pontosabb adatot szolgáltat a mediánbér, ami a skála közepén elhelyezkedő értéket jelenti.
2024 decemberében a bruttó mediánbér 560 900 forint volt. Az ez után az összeg után felszámított adó 84 135 forint, de ha az édesanya egy gyermek után családi adókedvezményt kap, akkor havonta 74 135 forinttal marad több a családi kasszában.
A bruttó minimálbér 2025-ben 290 800 forint, az ezt kereső édesanyák bérét - családi adókedvezmény nélkül - havi 43 620 forint szja terheli, ezt nem kell megfizetniük az szja-mentességben részesülőknek.
Megszűnik az adóvisszatérítés lehetősége
Az egészségpénztári tagság előnyeit elsősorban azok tudják kihasználni, akik szja-t fizetnek, ugyanis a pénztári tagság legnagyobb előnye a hozzá kapcsolódó adóvisszatérítési lehetőség. Ez ráadásul nemcsak az egészségpénztárakra, hanem az önkéntes nyugdíjpénztárakra is vonatkozik. Ettől a spórolási lehetőségtől esnek el az szja-t nem fizető édesanyák - hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az önkéntes pénztárakba - így az egészségpénztárba és nyugdíjpénztárba - befizetett összeg 20 százalékát, legfeljebb évi 150 000 forintot visszaigényelhet a pénztártag az abban az évben befizetett személyi jövedelemadójából.
A keretösszeg az egészségpénztárra és az önkéntes nyugdíjpénztárra együttesen érvényes, így az a pénztártag, aki mindkét típusú pénztári tagsággal rendelkezik és a pénztárakba befizetett, maga dönthet arról, hogy melyik pénztárba kéri a visszatérítés összegét.
Az adóvisszatérítés összességében akár több, mint 15 százalékos megtakarítást is jelentett az egészségügyi kiadásokon, illetve növelte az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. Ettől az adókedvezménytől az adót nem fizető édesanyák a jövőben elesnek, ami negatív hatással lehet az öngondoskodásra - figyelmeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
Bár az szja-kötelezettség megszűnésével több mozgástere marad a családoknak a mindennapi életük finanszírozása terén, a hosszú távú öngondoskodás az adót nem fizető édesanyáknak már nem igazán éri meg.
Miért gond ez?
Egészségpénztári tagságot azoknak éri meg fenntartani, akiknek van elegendő befizetett szja-juk ahhoz, hogy abból vissza tudják igényelni a befizetéshez kapcsolódó kedvezményt. Így például ha az édesanya a családi adókedezmény miatt eddig is nem, vagy csak minimális adót fizetett, akkor eddig is a házastársa, vagy más közeli hozzátartozója nevére volt érdemes egészségpénztári számlát nyitni.
Ennek megfelelően a 25 év alattiaknak, vagy a legalább 3 gyermeket nevelőknek, illetve gyermek utáni ellátásban részesülőknek eddig sem érte meg egészségpénztári számlát fenntartani, hiszen a pénztárak által fizetett hozam nem feltétlenül haladja meg a számla fenntartásával járó költségeket.
Ezzel az a gond - emeli ki Gergely Péter - hogy a tapasztalatok szerint az öngondoskodási hajlandóság nagyobb a pénztártagok körében. A pénztártagok szívesebben és gyakrabban járnak el szűrővizsgálatra, és előre takarékoskodnak olyan esetekre, amikor magánorvosi ellátásra van szükségük.
Szintén igaz ez a nyugdíjpénztárakra. A pénztár fontos eleme az időskorra való anyagi felkészülésnek, amelyet az adóvisszatérítés lehetősége még vonzóbbá tett. A KSH adatai szerint a férfiakhoz képest egyébként is alacsonyabb jövedelemmel rendelkező nők időskori megtakarításából így évről évre hiányzik majd az adóból visszakapott rész - hisz annak lehetősége, hogy havonta maguk fizetik ezt be a pénztárba nem igazán életszerű.
Hogyan tovább?
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint készülhet a család az adókedvezmény megszűnésére.
Először is érdemes még az adókötelezettség megszűnése előtt befizetni a lehető legmagasabb összeget a pénztárakba. A 150 000 forintos maximális adóvisszatérítéshez évi 750 000 forint befizetés szükséges, így havonta akár 62 500 forint is befizethető a pénztárba. Az egyéni befizetés ugyanúgy számít, tehát akár egy részletben is lehet teljesíteni a befizetést.
Az egészségpénztár előnye, hogy a felhasználás szempontjából a családtagok osztozhatnak egyetlen pénztári tagságon is, ugyanakkor az adókötelezettség megszűnéséig érdemes mindkét házastársnak számlát tartania, hiszen így az adóvisszatérítés összege is duplázható.
Ha a házastársak eddig együtt törlesztették a lakáshitelüket az egészségpénztárról, akkor ezzel összefüggésben is érdemes a feleségnek nagyobb összeget a pénztárba befizetni, mert az adókötelezettség megszűnését követő évtől a duplázás lehetősége elveszik.
Bár az egészségpénztárak minden évben az év végén tapasztalják a legmagasabb összegű befizetéseket, a háromgyermekes anyáknak érdemes arra figyelni, hogy idén októbertől már nem nő az az összeg, amiből a kedvezményt igénybe vehetik.
A jövőben érdemes az egészségpénztári számlát az adót fizető családtag nevén tartani, és oda magasabb összeget befizetni úgy, hogy a család adót nem fizető tagjainak az egészségügyi kiadásai is fedezhetők legyenek innen. A pénztártag ne felejtse el a közeli hozzátartozóit szolgáltatási kedvezményezettként megjelölni.
A BiztosDöntés.hu szakértője továbbá azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkező édesanyák ne hagyják abba a pénztárban való takarékoskodást, hiszen az időskori öngondoskodás kiemelten fontos. Ha még nincs nyugdíjcélú megtakarításuk, akkor viszont érdemes elgondolkodni, hogy a visszatérítés kiesésével mely nyugdíjmegtakarítási eszköz lehet számukra a legkedvezőbb. Lehetséges, hogy jobban járnak egy nyugdíjbiztosítással vagy NYESZ számlával.
Fontos tehát, hogy az önkéntes pénztárakhoz kapcsolódó megtakarítási lehetőség kiesésével se hagyják az édesanyák magukat védtelenül.
