Ennyivel dobta meg a hazai GPD-t az ipari termelés és a szolgáltatás

Az előző negyedévhez mérve 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A naptárhatással és minden egyszeri és rendkívüli hatástól megtisztított éves növekedés 17,7 százalékos volt.
    
Az ipar teljesítménye 36,9, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt a tavalyi második negyedévhez képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijárműgyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez - közölte a KSH.
    
Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal emelkedett.
    
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedést négy negyedév csökkenés után a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 71,5 százalékkal. Az egészségügyi, szociális ellátás teljesítménye fél év visszaesés után 23,2 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye szintén egy év csökkenést követően 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kereskedelemben a hozzáadott érték 16,9, az infokommunikációban 16,7 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke hasonló mértékben, 16,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,7 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 1,9, az oktatásé 8,8 százalékkal emelkedett.
    
A háztartások tényleges fogyasztása egy év csökkenés után először 9,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10,6 százalékkal nőtt. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása 12,2 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A belföldi fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások terén 19,9 százalékkal emelkedett, a tartós termékek vásárlása 19,4 százalékkal haladta meg a tavaly második negyedévit.
     
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal csökkent.
     
A végső fogyasztás összességében 8,1 százalékkal nőtt.
    
Az állóeszköz felhalmozás, azaz a beruházások 8,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatások körében történt, a kereskedelem, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, egyéb szolgáltatás esetében jelentős volt a növekedés.
    
A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7 százalékkal  nőtt.
     
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 11,3 százalékkal magasabb lett.
    
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 298 milliárd forint aktívum keletkezett az egy évvel korábbi 150 milliárd deficittel szemben. Az export volumene erőteljesebben, 33,0 százalékkal bővült, az import 23,4 százalékos növekedésével szemben. Az áruforgalomban a kivitel 35,9, a behozatal 28,6 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál, a 189 milliárd forint deficit 113 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál. A  szolgáltatások exportja 20,3 százalékkal nőtt, importja 3,4 százalékkal csökkent, az aktívum 335 milliárd forinttal 487 milliárd forintra nőtt.
     
A bruttó hazai termék második negyedévi, 17,9 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 6,0 százalékkal, ezen belül a háztartások fogyasztás kiadásai 5,3 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 5,4 százalékpontot, ebből a beruházások 2,5 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 6,5 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét, amiből az áruforgalom 3,4 százalékponttal, a szolgáltatások 3,1 százalékkal részesedtek.