Enyhén bővülhet a foglalkoztatottság a második negyedévben
A ManpowerGroup a világ 41 országában, több mint 40 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 547 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg 2025 második negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.
A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) +8 százalékos átlagos értéket ért el, ami negyedéves szinten 6 százalékpontnyi, míg éves szinten 1 százalékpontnyi csökkenést mutat ugyan, ám továbbra is nettó növekedési kilátásokat tükröz.
„Miközben a legfrissebb GDP adatok már a gazdasági növekedés lassú visszatérését mutatják, a munkáltatók egyharmada tervez létszámbővítést végrehajtani – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – A cégek számottevő része tehát már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, igaz, szektoronként igen eltérő mértékben. Kedvező változás az előző negyedévhez képest, hogy az autóiparban tevékenykedő vállalatok együttesen immár több munkaerőt terveznek felvenni, mint elbocsátani, és továbbra is pozitív a várakozás az alapanyag- és feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók körében is.”
Részletesebben vizsgálva az egyes szektorokat megállapítható, hogy a különböző iparágak között számottevő eltérések tapasztalhatók. Bőven az átlag feletti lehet a létszámnövekedés az egészségügy és élettudományok (NFM: +27%) a pénzügy és ingatlan (+23%), a fogyasztói javak és szolgáltatások (+20%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+17%),illetve az információtechnológia (+16%) területein. Átlag körüli lehet a növekedés a logisztika és autóipar (+6%) vállalatainál. Jelentős létszámcsökkenésre lehet ugyanakkor számítani az energia és közmű (-37%), valamint a kommunikációs szolgáltatások (-34%), szegmensekben.
Az ország egyes régiói között is jelentősek lehetnek az eltérések. Országos átlag felettiek a munkáltatók várakozásai az Észak Alföldön (NFM: +22%), valamint a Közép-Dunántúlon (+19%), valamint Észak-Magyarországon (+13%). A többi régióban az átlagos körüli vagy annál kisebb létszámnövekedésre lehet számítani. A Dél-Dunántúl (-4%) ugyanakkor – lassan már egy éve folyamatosan - negatív kivételnek számít: innen rendszeresen többen jeleznek előre elbocsátást, mint munkaerőfelvételt.
Cégméret alapján a mikrovállalkozások a legpesszimistábbak (NFM: -9%), ugyanakkor a középvállalkozások (50-250 fő közötti cégek) és az 1000 fő alatti létszámú nagyvállalatok messze az átlag felett terveznek munkaerőfelvételt (+20% körül).
Az előző negyedévhez képest nemzetközi téren változatlanok a kilátások a munkaerőpiaci mozgásokat illetően. A mutatószám jelenleg igen magas, 25 százalékon áll. Visszaesést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak, stagnálás is jó eséllyel csak egyetlen országban, Argentínában fordul elő. Európában kicsivel az átlag alatti a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben az Egyesült Királyságban, (NFM: +31%), Hollandiában és Norvégiában (+27-27%), Svájcban (+26%), valamint Írországban (+25%) terveznek kiemelkedő munkaerő-bővülést. Európán kívül a következő hónapokban elsősorban Indiában (+43%), az USA-ban (+34%), Mexikóban (+33%), illetve Kanadában és Costa Ricában (+32-32%) várják a legnagyobb arányú állomány-bővülést az ottani munkáltatók.
A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a válaszadók milyen mértékben alkalmazzák az új technológiákat (pl. mesterséges intelligencia) a saját cégüknél a toborzás, az új munkavállalók beilleszkedése, illetve a tehetségek képzése során. A hazai cégek válaszaiból az derül ki, hogy az egyes technológiáktól függően a cégek 14 százaléka tartja magát olyan korai alkalmazóknak, akik már most alaposan kihasználják az e technológiákban rejlő előnyöket. 24 százalék az aránya azoknak, akik az ilyen alkalmazások egyes elemeit már használják, és további 23 százalék jelezte azt, hogy egy éven belül sort kerít erre.
Az AI bevezetése persze a többség számára komoly kihívást jelent. E kihívások közül a legtöbben a munkavállalók felhasználói képességeinek hiányát (34%), a magas beruházási költségeket (28%), a megfelelő eszközök hiányát (27%), illetve az adatvédelemnek és az előírásoknak való megfelelést (24%), illetve említették.
