Erős a bizalom az európai szállodapiacon, Budapest is egyre vonzóbbá válik

Európa: Barcelona felzárkózott London mellé

A korábban ötödik helyen álló Barcelona 2026-ra a dobogó tetejére lépett fel, így Londonnal közösen vezeti a befektetői rangsort. A harmadik helyen Madrid végzett, míg Párizs és Milánó holtversenyben a negyedik helyet szerezték meg, ami jól mutatja, hogy a befektetők továbbra is vonzónak tartják a nemzetközi kapuvárosokat és a szabadidős turizmusra építő desztinációkat egyaránt.

A katalán főváros vonzerejét a szabadidős és üzleti utazások által egyaránt támogatott stabil szállodai kereslet erősíti, valamint az, hogy a város Európa egyik vezető MICE (Meetings, Incentives, Conferences and Exhibitions) célpontja. A turisztikai célú apartmanokat érintő szigorúbb szabályozás és az új rövid távú szálláshelyengedélyek korlátozása a kereslet egy részét ismét a szállodák felé tereli, miközben az új szállodafejlesztések korlátai továbbra is visszafogják a kínálat bővülését.

A szállodapiaci szektor iránti bizalom az európai gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok ellenére továbbra is kiemelkedően magas. A válaszadók több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2026-ban legalább fenntartaná, de inkább növelné szállodapiaci befektetéseit. A befektetők a szektor erős alapjait emelték ki: a válaszadók 31 százaléka jelentős tőkeallokáció-növelést tervez 2026-ban, szemben az egy évvel korábbi 26%-kal. A kedvező hozamkilátások és az árazási lehetőségek továbbra is a befektetői döntések legfontosabb mozgatórugói közé tartoznak.

A befektetők a szektor erős alapjait is kiemelték: a válaszadók 31%-a tervezi a befektetési allokációk jelentős növelését – szemben a 2025-ös 26%-kal –, viszont csak kevesen számítanak a kitettség csökkentésére. A kedvező hozamkilátások és az árazási lehetőségek továbbra is a befektetői döntések legfontosabb mozgatórugói közé tartoznak.

Az országok mezőnyében Spanyolország maradt a legvonzóbb befektetési célpont, amelyet Olaszország és az Egyesült Királyság követ, a három ország sorrendje változatlan maradt az előző évhez képest. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy Dél-Európa továbbra is jelentős tőkebeáramlást vonzhat, Spanyolország és Olaszország együttesen a tervezett szállodabefektetési volumen több mint 40 százalékát adhatja. A befektetési stratégiák közül továbbra is a hozzáadottérték-alapú megközelítés dominál, ugyanakkor a befektetők fokozatosan újraértékelik kockázati kitettségüket. Az opportunista stratégiák iránti érdeklődés 15 százalékról 25 százalékra emelkedett egy év alatt, ami arra utal, hogy a befektetők egyre inkább a magasabb kockázatú lehetőségek felé fordulnak.

A szállodatípusok közül továbbra is a luxusszegmens a legvonzóbb a befektetők számára, a válaszadók 53 százaléka részesíti előnyben ezt a kategóriát. Emellett az érdeklődés az olyan, működési szempontból ellenállóbb modellek iránt is növekszik, mint a hosszabb tartózkodásra épülő és a teljes ellátást kínáló, all-inclusive szállodák. A nemzetközileg ismert szállodamárkák iránti preferencia szintén erősödött, arányuk 43 százalékról 53 százalékra emelkedett egyetlen év alatt.

Budapest lehet a következő növekedési sikertörténet

Bíztató hír, hogy a közép- és kelet-európai szállodabefektetési piac egyértelműen kilábalt a járvány utáni mélypontról. A befektetési volumen ugyanis több mint a duplájára emelkedett, és a szektor részesedése a teljes ingatlanpiaci aktivitásból tartósan magasabb szinten stabilizálódott. Az idei év első öt hónapja alapján Budapest kihasználtságban bár elmarad Prágától, de átlagárban megelőzi a cseh fővárost, ami elsősorban az UEFA-bajnokok ligája-döntő kiemelt hatásának köszönhető. A 2026 májusában nálunk megrendezett kiemelt sportesemény idején például egyértelműen kirajzolódott ez a hatás: az átlagos napi szobaár (ADR) mintegy 40%-kal emelkedett ebben a hónapban az előző év azonos időszakához képest, miközben a foglaltság érdemben nem változott.

„Bár a tőke jelenleg elsősorban a régió legérettebb piacaira – különösen Csehországra – koncentrálódik, Budapest egyre inkább olyan piacnak számít, amely jelentős felzárkózási potenciált kínál. A főváros ugyan még nem tartozik a befektetők elsődleges célpontjai közé, ugyanakkor erős turisztikai alapjai és vonzó árazása kedvező belépési lehetőséget teremtenek a befektetők számára. A budapesti szállodapiac erős fundamentumait a jelenleg zajló fejlesztési hullám is igazolja: 2030-ig közel 3000 új szállodai szoba jelenhet meg a piacon, ezeknek a jelentős része valamely nagy nemzetközi szállodalánc márkája alatt nyílik meg. Ez nemcsak a piac méretét növeli, hanem a befektethető termékek minőségét és választékát is javítja” – mondta Csörget Balázs, a CBRE Magyarország szállodai csapatának vezetője.

Az elmúlt hónapok történései nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Budapest még hangsúlyosabban jelenjen meg a nemzetközi befektetők radarján, különösen egy olyan időszakban, amikor a beruházók a hagyományos célpiacokon túl is keresik a növekedési és hozamlehetőségeket.