Euróban a munkabér?
A látványos forint gyengülés megmozgatta a munkavállalók fantáziáját, ugyanis egyre többször merül fel, hogy meg éri-e a havi munkabért forint helyett euróban kérni, illetve lehetséges-e egyáltalán? A Grant Thornton üzleti- és adótanácsadó megnövekedett érdeklődést tapasztal ezzel kapcsolatban, Vajna Zsófia, a cég HR Services üzletág vezetője úgy fogalmazott, hogy „Nap mint nap kapunk ezzel kapcsolatos megkeresést. Elsősorban nagyvállalatok HR osztályai keresnek meg minket azzal, hogy egyre több munkavállalójuk érdeklődik az euró alapú fizetés lehetőségéről tőlük”. Az elsődleges nyomás tehát a munkavállalóktól jön, ami logikus is, hiszen a gyenge forint esetén az euróban kapott fizetés többet ér. Az euróban történő munkabér kifizetés az unió más országaiban bevett gyakorlat, egyrészt a még a koronavírus-járvány miatt kialakult távmunka-lehetőségek, másrészt az elsősorban IT-terület felértékelődése, amely szintén lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy más országból dolgozzon.
A Grant Thornton szerint a kérdésben a magyar munka törvénykönyve az irányadó. A törvényben vannak olyan rendelkezések, amelyektől eltérni semmilyen módon nem lehet (tehát kényszerítő erejűek), illetve csak a törvény által megengedett szűk körben szabad eltérni. A magyar munka törvénykönyve kógens (tehát eltérést nem engedélyező) szabályként definiálja a munkabért is, amellyel kapcsolatban azt írja, hogy kizárólag forintban lehet megállapítani és kifizetni, tehát ettől a felek egyező akarattal sem térhetnek el az Mt. 165. § (1) bekezdése, e pontja alapján.
Ha a munkaszerződésben külföldi pénznem szerepel, akkor az a magyar szabályozás szerint érvénytelen és automatikusan életbe lép az a szabály, miszerint forintban kell megállapítani és kifizetni a munkabért. A törvény meghatároz kivételeket is; ezek közé tartozik az az eset, ha a munkavállaló kiküldetésben van, tehát külföldön történő munkavégzés ellenértékeként kapja meg a fizetését. És ugyancsak a kivételek közé tartoznak a vezető beosztású munkavállalók, akik esetében a munka törvénykönyve szerint szintén lehetséges például EUR-ban megállapítani a munkabért.
A tapasztalat az, hogy jellemzően azok a vállalkozások érdeklődnek az euróban történő kifizetés lehetőségei iránt, akik külföldi munkavállalókat foglalkoztatnak Magyarországon. Esetükben is jelentkezik az árfolyam-hatás, illetve számukra természetes igény az EUR-ban történő bérezés, már csak az uniós országban lakó családjaik miatt is. A tanácsadó cég szerint azonban még a Mt. világos megfogalmazása mellett is számos feltételnek kell teljesülnie, ill. részletszabályoknak kell megfelelni, ami miatt nem könnyű a hazai vállalatok számára euróban kifizetni a munkabért.
Vajna Zsófia szerint a vállalkozások a jelenlegi helyzetben aktívan keresik azokat a megoldásokat, amelyek révén optimalizálhatják az üzleti- mellett a HR folyamataikat is, és ezek közé tartoznak a munkabérrel kapcsolatos ügyek is, mint amilyen most a devizában történő munkabér kifizetés is. „Természetes, hogy minden vállalat megvizsgálja az euróban történő fizetés lehetőségét, hiszen ezzel is hozzájárul a munkavállalója elégedettségéhez, a lojalitás fejlesztéséhez, aminek most különösen nagy jelentősége van, hiszen egy vállalat legfőbb értéke a munkatársak tudása, és most stratégiai kérdés, hogy a legjobb munkavállalókat mindenki megtartsa” – emelte ki a szakember.
Szakemberek úgy látják, hogy a nem hazai devizán alapuló munkabér kifizetés esetén nyílik az olló, tehát egyre több munkakörben prognosztizálható az igény. A Grant Thornton ezzel együtt úgy látja, hogy a munkaerőpiac változásával (például távmunka lehetőségek), az új típusú munkakörök létrejöttével, a fizikai lét szükségtelenné válásával mind a vállalatok, mind pedig a munkavállalók a rugalmas megoldásokat keresik. Ebből a szempontból a szigorú magyar szabályozás ronthatja Magyarország versenyképességét, akár azzal is, ha megoldható az eurós munkabérkifizetés, csak éppen túlbonyolított és adminisztrációval terhelt az eljárás. A HR Services üzletág szakemberei úgy vélik, hogy jelentős mértékben lehetne kedvezni a magyar vállalatoknak azzal, ha könnyítenék a devizás kifizetést, hiszen ezáltal megszűnne az ebbéli hátrány a nemzetközi vállalatokkal szemben. Ez pedig adott esetben munkaerőmegtartó hatású is lehet.
