Európa egyelőre vesztésre áll az akkumulátorversenyben
Az Európai Számvevőszék különjelentése szerint az unió sokat tett azért, hogy fejlessze akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikáját, a nyersanyagokhoz való hozzáférés azonban továbbra is komoly problémát jelent, akárcsak az áremelkedés és a fokozódó nemzetközi verseny. Lehetséges, hogy az akkumulátorgyártási kapacitás bővítése nem lesz elég a növekvő kereslet kielégítésére, így előfordulhat, hogy az uniónak végül nem sikerül teljesítenie a 2035-re kitűzött kibocsátásmentességi célját - írták.
Emlékeztettek: mivel a tervek szerint 2035-ig betiltják az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését, az akkumulátorok stratégiai jelentőségűvé váltak az unió számára. Európa akkumulátoripara azonban elmarad globális versenytársaitól, különösen Kínától, amely a globális termelési kapacitás 76 százalékát adja - figyelmeztettek.
A számvevők szerint nem szabad hagyni, hogy az EU ugyanolyan függő helyzetbe kerüljön az akkumulátorok kapcsán, mint annak idején a földgáz tekintetében, hiszen ez gazdasági önállóságát veszélyeztetné.
Közölték, hogy az unió akkumulátorgyártási kapacitása gyors ütemben nő, a 2020-as 44 gigawattóráról (GWh) indulva 2030-ra akár az 1200 GWh-t is elérheti. Ez azonban csak egy előrejelzés, amelynek megvalósulása nem garantált, mivel azt különböző geopolitikai és gazdasági tényezők veszélyeztethetik - jegyezték meg.
Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy az akkumulátorgyártók elhagyhatják az uniót, ha más régiók, köztük az Egyesült Államok komoly ösztönzőket kínálnak számukra. Az unióval ellentétben az Egyesült Államok közvetlenül támogatja az ásványok kitermelését és az akkumulátorok gyártását, valamint az amerikai alkatrészek felhasználásával gyártott elektromos járművek vásárlását - közölték.
Továbbá az unió nagymértékben függ a nyersanyagimporttól, amely főként olyan országokból származik, amelyekkel az EU nem kötött kereskedelmi megállapodást. Az EU nyerslítium-importjának 87 százaléka Ausztráliából, a mangánimport 80 százaléka Dél-Afrikából és Gabonból, a nyers kobalt 68 százaléka a Kongói Demokratikus Köztársaságból, a természetes nyers grafit 40 százaléka pedig Kínából származik. Noha Európa rendelkezik némi bányászható nyersanyagtartalékkal, a feltárástól a kitermelésig legalább 12-16 év telik el, ami lehetetlenné teszi a keresletnövekedésre való gyors reagálást - írták. A jelenlegi szerződéses megállapodások ugyanakkor jellemzően csak két vagy három év termelés idejére biztosítják előre a nyersanyagellátást.
Az uniós akkumulátorgyártás versenyképességét veszélyeztetheti továbbá a nyersanyag- és energiaárak emelkedése is. 2020 végén az akkucsomag költsége (200 euró/kWh) több mint kétszerese volt az eredetileg tervezettnek. Csak az elmúlt két évben a nikkel ára több mint 70 százalékkal, a lítiumé 870 százalékkal emelkedett.
Ha az unió akkumulátorgyártási kapacitása nem növekedik az előrejelzéseknek megfelelően, a számvevők szerint nem zárható ki, hogy az unió arra kényszerülhet, hogy 2035 utánra halassza a belső égésű motorral felszerelt járművek betiltását, valamint, hogy a kibocsátásmentes flotta 2035-ig történő megvalósítása érdekében kénytelen lehet nagymértékben támaszkodni az EU-n kívülről importált akkumulátorokra és elektromos járművekre, ami igen káros lenne az európai gépjárműipar és munkaerő számára.
