Európa gyorsabban melegszik a világ többi részénél
"Azt tudjuk, hogy az Északi-sark háromszor gyorsabban melegszik a globális átlagnál. Már három Celsius-fokkal melegebb a iparosodás előtti időkhöz képest" - mondta Samantha Burgess, az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának igazgatóhelyettese a Glasgowban zajló ENSZ-klímakonferencián.
A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az északi-sarki melegedés sebességét a bolygó fényvisszaverő képességének, azaz a napfény földfelszín általi visszaverésének a megváltozása idézi elő. Az érintetlen fehér jég a sarkok körül tükörként működik, több napsugarat ver vissza, mint nyel el, de ha a jég olvad és a jégmezőkön tavak keletkeznek, az megváltoztatja a fényvisszaverő képességet. Érdekes, hogy ugyanez a hatás nem figyelhető meg a Antarktiszon - magyarázta Burges.
Európa gyorsabb melegedése előtt azonban értetlenül állnak a tudósok. A Copernicus adatai szerint 2020 volt a legmelegebb év Európában, az átlaghőmérséklet 1,9 Celsius-fokkal volt magasabb az 1980-2010 közötti hosszú távú átlagnál és 0,4 Celsius-fokkal magasabb az előző rekordnál - közölte Burgess.
A felmelegedés korábban nem tapasztalt időjárási szélsőségeket idézett elő a kontinensen. A történelemben példa nélküliek voltak az idén nyáron Nyugat-Európát sújtó áradások, amelyek csak Németországban 200 ember halálát okozták - emlékeztett a space.com csillagászati és űrkutatási hírportál.
"2030-ig még több szélsőséges eseményre kell számítani, forróbb nyarakra, enyhébb telekre és több erős viharra, a 2050 és 2100 közötti időszak alakulása attól függ, hogy milyen forgatókönyvet fogadnak el a glasgow-i tanácskozáson" - tette hozzá.
A kutatók szerint jelenleg úgy tűnik, hogy világ a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt 2034 körül fogja elérni.
