Európához közelít az influenza

Éves átlagban 1 milliárd ember fertőződik meg influenzavírussal világszerte – a most következő járványszezonban ez a szám a déli földrészen már zajló járvány adatai alapján még magasabb is lehet. A Föld déli féltekéje időjárási és járványügyi szempontból a tükörképe az északinak: amikor itt tél van, ott nyárias az idő, és fordítva. Bár a jövőt nem lehet megjósolni, az influenzajárvány (és más, globálisan jelen lévő fertőzések) szempontjából a déli féltekén történtek sokszor előrevetítik azt, ami az északi féltekén történik. 

Maga az influenza, hasonlóan a légúti fertőzések zöméhez, szezonális, tehát főleg a hideg, nyirkos időben terjed, akkor okoz járványt. Míg 2020-ban az utazási korlátozások, a távolságtartás és a maszkhasználat miatt gyakorlatilag elmaradt az influenzajárvány, 2021-ben a vírus nagy erővel tért vissza mind az északi, mind a déli féltekén. Ha pedig megfigyeljük például Ausztrália idei, 2022-es számait, azt látjuk, hogy ott a járvány hamarabb kezdődött és intenzívebb volt, mint a megelőző öt évben1. Amennyiben erre támaszkodva próbálunk prognózist készíteni, azt mondhatjuk, Európában is van esély egy erős influenzajárványra. 

Hasonlóan releváns támpont lehet a WHO előrejelzése. Az egészségügyi világszervezet a SARS-COV-2 és az influenza vírusok együttes cirkulációjára figyelmeztet, és kifejezetten javasolja az influenza elleni oltások beadását minél szélesebb körben. A védőoltás ugyanis hatékony az influenza ellen és az idősek, a várandós nők, a kisgyermekek számára is megoldás a betegség megelőzésére.

„A felső légúti fertőzések pontos diagnózisa, elkülönítése csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Azaz differenciál-diagnosztikai jelentősége lehet a védőoltás meglétének (akit beoltottak influenza ellen, annál – ha légúti tüneteket produkál – a betegség oka nagy valószínűséggel egy másik kórokozó). Átvészelt (esetlegesen szövődményes) influenzafertőzés után a Covid-19 lefolyása mindenkinél – de az időseknél különösen – súlyosabb lehet” – nyilatkozta Dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának nyugalmazott vezetője.
 
Idehaza 2020-2021-ben – nyilván a Covid-19 járvány hatására is – a szokásosnak mondható 700-800 ezerhez képest rendkívül sokan, több mint 1,2 millióan oltatták be magukat influenza ellen. A következő, 2021-2022-es szezonban ez a mutató visszaesett a megszokottnak mondható 760 ezres szintre – indokolatlanul, hiszen a járvány erős volt.

Az influenzának minden évben más törzsei terjednek, ezért az oltások összetétele is évről évre változik. A védőoltások törzseit a WHO határozza meg, mindig a másik féltekén zajló járványszezon tapasztalatai alapján. Idén a WHO-ajánlás nyomán két új törzset is tartalmaz a védőoltás 2021-hez képest:

A/Victoria/2570/2019 (H1N1)pdm09-szerű vírus;
A/Darwin/9/2021 (H3N2)-szerű vírus;
B/Austria/1359417/2021 (B/Victoria vonal)-szerű vírus;
B/Phuket/3073/2013 (B/Yamagata vonal)-szerű vírus.

Az idei szezonra szánt oltóanyagok közül a patikákban már elérhető az első influenza elleni vakcina. Ez recept- és térítésköteles, fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül kell miatta személyesen orvoshoz menni: hála az e-recept lehetőségének, az orvossal történő telefonos konzultáció révén egy út megtakarítható.
 
A Covid-járvány árnyékában mindig érdemes külön kiemelni: az influenza elleni védőoltást lehetséges egyidőben adni bármelyik Covid-19 elleni oltással. Amennyiben a Covid-19 és az influenza elleni oltások közül valamelyiket már megkapta a páciens, a másikat bármilyen időközzel be lehet adni, akár pár napra rá is.

Fontos kérdés még az időzítés, hiszen az influenzaszezon hosszú, egyelőre még el sem kezdődött, és a kezdési időpontját előzetesen meg sem lehet jósolni. Megfontolandó az oltás mielőbbi felvétele, megelőzve a szokásos őszi náthát, illetve az emelkedő számok alapján esetlegesen újabb járványhullámmal fenyegető Covidot. A legtöbben ugyanis egy-egy aktuális légúti fertőzés miatt halasztják el az oltás beadatását, ami sem azért nem jó stratégia, mert ezek a fertőzések az őszi-téli szezon alatt sokszor egymásba érnek, sem pedig azért, mert az oltás beadása után eleve még 2-3 hét szükséges a védettség kialakulásáig. Mivel ugyanakkor általában hosszan elhúzódó, tavaszig kitartó járványról van szó, az oltás indokoltsága a későbbiekben is fennáll.

A koronavírus-járvány jelenléte miatt további érvek is szólnak az influenza elleni védőoltás beadatása mellett. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a két betegség együttes jelentkezése megnöveli a lélegeztetőgépre kerülés, illetve a halálozás kockázatát felnőttekben[10], és arról is vannak adatok, hogy az együttfertőződés esélye jelentősen magasabb gyermekek esetén. A WHO prioritási listája szerint a kockázati csoportok között - az egészségügyi és szociális dolgozók társaságában – a top5-ben szerepelnek a várandósok, illetve a gyerekek (közülük is főként a 2 éven aluliak és a krónikus betegek beoltása indokolt). A kisgyerekeknél részben az okozza a veszélyt, hogy ők az életkoruk miatt még nem találkoztak a vírussal, nincs természetes védettségük, részben pedig az, hogy magas lázzal, kórházi kezeléssel, kiszáradással járhat náluk a betegség, ami – a Coviddal ellentétben – a gyerekek esetében sokszor eleve súlyosabb, mint a felnőtteknél. Ezen kívül azt is érdemes tudni, hogy a gyermekeknek központi szerepük van az influenza terjesztésében, mivel magasabb mennyiségben van bennük és hosszabb ideig ürítik a vírust, mint a felnőttek, közeli kontaktusban vannak másokkal az iskolában és egyéb közösségekben, illetve a higiéniás szokásaik még nem fejlettek.

Az orrmelléküreg- és fülfertőzések az influenza mérsékelt szövődményei, míg a tüdőgyulladás súlyos következmény, amely akár önmagában is influenzavírus-fertőzésből, akár influenzavírus és baktériumok együttes fertőzéséből eredhet. Az influenza által kiváltott egyéb lehetséges súlyos szövődmények közé tartozik a szív (szívizomgyulladás), az agy (encephalitis) vagy az izomszövetek gyulladása (myositis, rhabdomyolysis), valamint a többszervi elégtelenség (például légzési és veseelégtelenség). 

Aki beoltatja magát influenza ellen, az a környezetét és az egész társadalmat védi, megelőzve például a betegápolásban segítő család, illetve az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését, vagy azt, hogy egy fertőzés nyomán tömegesen essenek ki a munkaerőpiacról, tovább súlyosbítva a gazdaság nehézségeit. A védőoltás szükségességét támasztja alá az is, hogy az influenzával fertőzöttek egy része tünetmentes, viszont terjeszti a fertőzést, így ők észrevétlenül is továbbadhatják a kórt.