Év végéig még drágulhatnak az élelmiszerek
Az agrár- és élelmiszeripari üzletág ügyvezető igazgatója szerint az ukrajnai háború miatt folytatódik az élelmiszerdrágulás 2023-ban, addigra ugyanis elfogy a tavalyi, még az olcsóbb alapanyagokból előállított takarmány. A mostani tehát még nem a háborús, csupán a koronavírus utáni árszint. A nehézségekkel a termelők is tisztában vannak, ennek ellenére nem érzik olyan súlyosnak a helyzetüket, mint a járványos időszak elején - mondta Hollósi Dávid.
Felmérésük szerint az aszály miatti csaknem 1000 milliárd forint értékű terméskiesés ellenére a szántóföldi növények kilátásai a legkedvezőbbek, mert jó áron értékesíthetők. Jobb évük csak akkor lenne a termelőknek, ha a magas felvásárlói ár jó terméssel párosulna. A napraforgó, a kukorica, a búza mellett a zöldségtermesztés is bizakodhat, különösen a geotermikus energiát hasznosító üvegházak, a gázzal fűtött nyugati vetélytársaik ugyanis most sokkal drágábban kénytelenek termelni. A magyar termelők tehát végre kiléphetnek a nyugati piacokra, ami azért is jól jöhet nekik, mert a belföldi fogyasztás valószínűleg visszaesik a drágulás miatt - véli Hollósi Dávid, aki szerint a gyümölcstermesztők is hasonló gondokkal küzdenek, a vásárlók ugyanis az ő termékeikről mondanak le elsőként, ha kevesebbet tudnak költeni.
Az állattartók szintén nehéz helyzetben vannak, nekik főképp a takarmány- és energiadrágulás okoz gondot. Hozzátette, hogy az áremelkedések hosszú időre átrendezhetik a fogyasztói szokásokat, átmenetileg nőni fog a gyengébb minőségű élelmiszerek forgalma, mivel a fizetések emelkedése több év alatt érheti csak be az utóbbi egy év élelmiszer-drágulását. A nagy átárazásnak ugyanakkor hamarosan vége lehet, ilyen mértékű emelkedés aligha várható megint belátható időn belül.
Az üzletágvezető szerint ilyen drágulások mellett 2023 a mezőgazdaságban és az élelmiszerparban nem a nagyberuházások éve lesz, mert a termeléshez szükséges forgóeszközök beszerzése is sokaknak okoz gondot, a most kezdődött gazdálkodási évben több százmilliárd forinttal nőhetett a magyar termelők forgóeszköz-igénye. A fogyasztók számára Hollósi Dávid szerint a takarékosság lehet a legfontosabb a következő években, mert az olcsó élelmiszerek korszakának vége, az elpazarolt élelmiszerek aránya ugyanakkor a nyugati országokban még mindig csaknem 40 százalék, világszerte csaknem 1 milliárd hektár termőföld termése vész kárba.
Héjja Csaba agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemző szintén az energiaárak alakulását emelte ki, a drágulás ugyanis 2020 közepe óta folyamatos, és idén különösen kiszámíthatatlannak látszik. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonysága sokat javult az utóbbi években, ennek ellenére még mindig viszonylag sokat fogyaszt, évente 180-190 milliárd forint értékben. Bár ez nem jelentős összeg a több mint 3 ezer milliárd forintos kibocsátás mellett, ám idén 150 milliárd forinttal többet kell költeniük a növénytermesztőknek, állattartóknak, feldolgozóknak üzemanyagokra és fűtésre.
Héjja Csaba szerint különösen a fosszilis energiahordozókkal szembeni kiszolgáltatottságot kell csökkenteni, a felhasználás túlnyomó részét ugyanis a gázolaj és a gáz teszi ki. A magas energiaköltségek miatt az energiahatékonysági fejlesztések minden eddiginél gyorsabban megtérülnek, ezért az ilyen célú beruházások nagy lehetőséget jelentenek mind a beruházók, mind a banki finanszírozás számára - tette hozzá.
