Ezek a tényezők befolyásolták az árakat a tej- és a tojáspiacon
2025. április 15-én az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke jelentette be, hogy a nemzeti versenyhatóság gyorsított ágazati vizsgálatokat indított a tej és tejtermékek, illetve a tojás hazai piacán. A GVH elnöke akkor úgy indokolta a vizsgálatokat, hogy: „Az elmúlt időszakban széleskörben tapasztalható jelenség volt, hogy mind a tejtermékek, mind az étkezési tojás ára jelentősen fluktuált. Emellett azt láttuk, hogy ezen termékek fogyasztói árai jelentősen megugrottak a közelmúltban.”
A GVH a két gyorsított ágazati vizsgálat megindítását követően széleskörű adatgyűjtést végzett a hazai tej- és tojáságazat értékláncának valamennyi szintjén: adatkéréssel fordult a versenyhatóság az érintett termelőkhöz, a feldolgozókhoz, a szövetkezetekhez, valamint a kiskereskedőkhöz is. A két jelentéstervezetben szereplő adatösszesítések és ismertetések a piaci szereplőktől érkezett, összesen több mint 230 adatszolgáltatáson és azok kiértékelésén alapulnak.
A tejágazat vizsgálata során a GVH megállapította, hogy a 2023 első felében elvégzett, szintén a tejágazatot érintő vizsgálata során tett több javaslata is hasznosult, hozzájárulva az árak csökkenéséhez, illetve kordában tartásához. Ilyen volt, hogy
-a hazai nyerstej árát jelentősen befolyásoló alapárprognózis – a GVH 2023-as javaslata alapján történt – eltörlését követően, a nyerstej ára az EU-átlag alá csökkent Magyarországon.
-2023 közepétől, a GVH által működtett online Árfigyelő rendszer hatásaként a hat nagy kiskereskedelmi üzletlánc esetében a tejtermékek bruttó árrése megközelítőleg 10%-ponttal csökkent, mérsékelve ezzel a fogyasztói árakat.
A GVH vizsgálata azt is feltárta, hogy a tejtermékek fogyasztói árainak 2024–2025-ben tapasztalt jelentős emelkedése mögött több tényező is meghúzódott: Európa-szerte újra emelkedésnek indult a nyerstej ára, emelkedtek a munkaerő-, illetve közműköltségek és egyes, a termékgyártással összefüggő költségek is. Megállapítható, hogy az ellátási láncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árréscsökkentés 2025 márciusi bevezetése után pedig csökkentek a fogyasztói árak. A jelentés kitér egyes növényi alapú helyettesítő termékek árréselemzésére, és nemzetközi kitekintést is ad más országok versenyhatóságainak élelmiszerpiaci vizsgálatairól és a nyerstej árak európai alakulásáról.
A tojáságazat vizsgálata során a GVH feltárta, hogy a 2024 második félévétől tapasztalt jelentős áremelkedés több tényező együttes hatásának következtében állt elő.
-A legjelentősebb költségnövekedés a takarmány- és az energia árában, a munkaerő- és a logisztikai költségekben jelentkezett.
-A tojástermelők számára visszatérően jelentős költséget jelent a madárinfluenza-járványok okozta termeléskiesés kezelése.
-Jelentős, több termelőnél egyszerre jelentkező költség a fogyasztói igények változása miatt a berendezett, kiscsoportos (vagyis ketreces) tartásmódról az alternatív tartásmódra való áttérés, és az ezzel járó beruházások megvalósítása.
-A tojás árának változásában emellett megfigyelhető egy szezonalitás, amire hatással van egyes kiskereskedelmi szereplők beszerzési gyakorlata is.
Összességében a GVH gyorsított ágazati vizsgálata azt állapította meg, hogy a tojáspiacon a költségek emelkedése mellett a kereslet szezonalitása az árak emelkedéséhez vezethetett.
A két gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezeteket a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 2025. augusztus 25-ig tehetnek írásban észrevételeket. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemükben is közzéteszi a honlapján. A két gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető ezen a hivatkozáson.
