Fejlődik a Körös-Maros Nemzeti Park kezelési infrastruktúrája

Rácz András ismertette, hogy a KEHOP Plusz programnak köszönhetően 2021-2027 közötti időszakban a Körös Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5 kiemelt projektre nyert el támogatást, amelyek költségkerete meghaladja a 4 milliárd forintot.

A források nagyobb hányadával, 3,6 milliárd forinttal a mezőgazdasági művelés eszközrendszerével végzett hosszú távú és hatékony természetvédelmi kezelés infrastruktúráját fejlesztik, míg a fennmaradó részből egyes leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására nyílik lehetőség - írták.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik legfontosabb feladata az élőhelyek rehabilitációja, ezért füves és vizes élőhelyek helyreállítására került sor az elmúlt másfél évtizedben. Ezeknek a területeknek a fenntartása, hosszú távú megőrzése alapvetően a legeltetéstől függ, ezért folyamatosan növelik a legeltetett állatok számát. Ezt támogatja a most induló "A természetvédelmi célú területkezelésekhez szükséges erő- és munkagépek beszerzése" című projekt is - tette hozzá a közlemény szerint.

Az államtitkár kifejtette, hogy a nemzeti park jelenlegi, magas genetikai értékű őshonos legeltetett állatállományát 2700 magyar szürkemarha, 300 magyar házi bivaly, valamint 1000 cigája juh és racka juh képezi.

Az Igazgatóság a projekt célterületén 16 pusztarészen végez legeltetést, melynek megvalósítása 18 nyári és 3 téli tartási hely igénybe vételével, üzemeltetésével történik. A téli időszakban a tenyészállomány mellett 400-420 szürkemarha-borjúról, 65-65 bivalyborjúról és 280-300 bárányról gondoskodik - áll a közleményben.

A nemzeti park mind a négy tájegységén folyik területkezelés, mely magában foglalja az állatállomány téli takarmányának és alomanyagának előállítását is. Mind a takarmány széna, mind pedig az alomszalma betakarítása, majd a téli tartási helyen belüli mozgatása gépszükséglettel jár. A cserjésedés és az inváziós fajok terjedésének visszaszorításához, az állatok szakaszolt legeltetése után szükség szerint szárzúzás is alkalmazandó, melyhez szintén gépi erő szükséges - közölte az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a kezelési infrastruktúra fejlesztése érdekében az előző pályázati időszakokban országszerte 38 projekt valósult meg 15,7 milliárd forint értékben.

Ebben a KEHOP Plusz időszakban további 15 projekt fogja szolgálni 15 milliárd forint értékben a természetvédelmi kezeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzését és a korábbi időszakból kimaradt épületek fejlesztését.

Az igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területek kezelési fenntartásához szükséges infrastruktúrát kialakítják és az állami vagyonelemeket gyarapítják, hogy a természeti környezet által nyújtott szolgáltatásokat meg tudják őrizni és kiteljesítsék az egész társadalom számára - tudatta az AM.