Fékező piacon is vonzóak maradtak a kistelepülések
Az ország állandó lakossága 2021 során 0,4 százalékkal csökkent, ám a Falusi CSOK-os településeknek kisebb (-0,3%) volt a relatív vesztesége. 2022-ben az országos fogyás felgyorsult – a mintegy 90 ezres lélekszámcsökkenés már közel 1 százalékos (-0,9%) lemorzsolódást jelzett, ezzel szemben a preferált kistelepülések kevés híján (-0,1%) meg tudták őrizni a népességüket.
2022-ben mindössze négy olyan vármegye volt, amely növelni tudta állandó lakóinak számát. Közöttük legnagyobb arányban Komárom-Esztergom (+1%), ahol a kistelepülések is bővültek, de ennél kisebb tempóban (+0,4%). Fejérben hasonlóak voltak a belső arányok (+0,2%, illetve +0,1%). Pest esetében meghaladta a vármegyei átlagot a Falusi CSOK-os települések bővülése (+0,3%, illetve +0,4%), miután az előbbi negyedére esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Baranya a maga 0,3 százalékos lélekszám-növekedésével kilóg a sorból, mivel a preferált településeinél nemhogy növekedés nem látszik, hanem azok 0,3 százalékos fogyást mutatnak. Az elemző szerint ez arra lehet példa, hogy ha valahol a gazdasági szerkezet nem kedvez a kistelepülési létnek, ha nincsenek olyan centrumok, amelyek környezetében könnyebb az élet, akkor hiába a kedvezmény, az a terület nem lesz vonzó.
A többi vármegyében a Falusi CSOK ereje abban mutatkozott meg, hogy a preferált települések lélekszámfogyása mérsékeltebb volt a vármegyei átlagnál, sőt néhány esetben azok még növekedni is tudtak. Utóbbiak közül a legsikeresebbnek Győr-Moson-Sopron preferált kistelepülései mutatkoztak: 0,7 százalékkal bővültek, míg a vármegyei átlag 1,7 százalékos fogyást mutatott. (Ezt az eredményt árnyalhatja, hogy egy esztendővel korábban még a vármegye összlakossága is bővült, 0,2 százalékkal.) 2022-ben a növekedni képesek közé tartoztak még Vas (+0,3%), Zala és Hajdú-Bihar (egyaránt +0,2%) kistelepülései.
Vannak térségek, amelyekben bár végül minden kategóriában fogyást mutatott a statisztika, a kedvezményezett települések lényegesen ellenállóbbnak bizonyultak, mint a környezetük. Így Nógrádban az átlagos népességvesztés 1,9% százalék volt, míg a Falusi CSOK-os településeken mindössze 0,1%. Hasonló különbségek adódtak Békésben (-2,6% és -0,9%) valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben (-2,1% és -0,4%) is.
Egy-egy kistelepülés életében kifejezetten nagy változást hozott 2022. A borsodi Debréte és a zalai Baglad egyaránt 30,8 százalékos lélekszám-növekedést ért el egy esztendő alatt, igaz ehhez nekik elég volt 4, illetve 12 új lakó. Hosszabb távon – a Covid kezdetétől szemlélve – azonban Iborfia a csúcstartó, ebben a zalai községben ugyanis 63,6 százalékkal (7 új polgárral) nőtt a népesség három év alatt.
A nagyobb – legalább 500 lelkes – kistelepülések közül 2022-ben a vasi Meggyeskovácsi (+8,2%), a Győr- Moson-Sopron vármegyei Rábacsanak (+7,2%) és Markotabödöge (+6,4%), valamint a komárom-esztergomi Dunaszentmiklós (+5,7%) népesedett a legnagyobb tempóban. Ebben a kategóriában a hároméves növekedés rekordere a borsodi határátkelőhely, Tornyosnémeti (+16,8%), azt követi a komárom-esztergomi Dunaszentmiklós (+15,7%) és a vasi Meggyeskovácsi (+13,4%).
A Falusi CSOK kedvezményei jelenleg – a hazai lakosság mintegy 26 százalékának otthont adó – 2631 kisebb településen érhetőek el. Az elemző szerint az új szabályok hatására 2024-ben új lendületet is kaphat ez a támogatási forma, mivel például az áfa-visszatérítés lehetőségét – a városi rozsdaövezeti fejlesztéseket nem számítva – immár csak egyedül kínálja.
