Felmérték a magyarok szolidaritási hajlandóságát
A HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet egy reprezentatív közvélemény-kutatás keretében azt térképezte fel, hogy a magyarok mennyire vannak tisztában azzal, illetve támogatják-e, hogy a magyar állam és az Európai Unió az alacsony és közepes jövedelmű, azaz az ún. fejlődő országokban nemzetközi fejlesztési és humanitárius programokat hajt végre, és ezekkel összefüggésben nemzetközi kötelezettségvállalásokat is teljesít.
A Medián vizsgálta azt is, hogy mennyire érdeklődőek, támogatóak, elkötelezettek vagy éppen tevékenyek az emberek maguk is ezen a területen, mennyire ismerik a civil szervezetek, különösen a magyar civilek szerepvállalását.
Létezik globális szolidaritás?
A legfrissebb közvéleménykutatás adatai szerint a magyar lakosság 85 százaléka hallott már arról, hogy nemzetközi katasztrófáknál segítséget nyújtanak magyar szervezetek. Ugyanakkor a válaszadók nem tartják fontosnak a fejlődő országok közügyeinek nyomon követését, nem érzik, hogy távolról hatással lehetnének a fejlődő országokban zajló eseményekre. A kutatásban résztvevők a globális problémák közül többet azonosítanak, de jóval szkeptikusabbak a globális szolidaritás létezésével kapcsolatban. A katasztrófahelyzetek jelentenek kivételt, amikor bizonyítékát látják a globális szolidaritás létezésének. A katasztrófahelyzetben nyújtott humanitárius támogatásokhoz a magyar lakosság általában nagyon pozitívan viszonyul. Egyetértés mutatkozott a válaszadók között abban, hogy katasztrófahelyzetben segíteni kell a bajba jutott országnak – az adott ország fejlettségi szintjétől, gazdasági helyzetétől függetlenül, tehát a gazdagabb országokat is.
Az idősebbek az éhínség és a szegénység esetében sokkal inkább a hosszú távú fejlesztési támogatásokkal értenek egyet, mint a humanitárius támogatásokkal. Az előbbiről gondolják azt, hogy valódi változást hozhatnak az elmaradott térségekben. A fiatalabbak a humanitárius segélyezést is fontosnak nevezték.
Magyarország is a nemzetközi rendszer része
A HAND Szövetség és a Medián közös kutatásából az is kiderült, hogy különösen az idősebb korcsoportba tartozók a világ országai között Magyarországot a közepesen fejlett országok közé helyezik. Az ország fejlettségének megítélésében elsősorban a gazdasági mutatókat, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetét veszik figyelembe. Az idősebbek úgy tekintenek Magyarországra, amely külső segítségre szorul, mert anélkül nem tudna működni. A többség számára az tűnik racionális döntésnek, hogy az ország a saját problémáit próbálja megoldani, kevéssé érzik úgy, hogy képesek vagyunk másokon is segíteni.
„A valóság azonban az, hogy Magyarország a világ legfejlettebb országainak egyike, az Európai Unió tagjaként, OECD tagállamként, a globális GDP- listán is az első 50-ben szerepel” – hívta fel a figyelmet a HAND Szövetség igazgatója. Hamvas Bálint kiemelte, hogy mivel globalizált világban élünk, minden ország döntései hatással vannak más országok működésre. A szakértő példaként a Covid-járványt említette, amely jól mutatta, hogy ha egy betegség megjelenik egy országban, az nem marad ott, pillanatok alatt elterjed a világban.
Az emberek nem igazán ismerik a civil szervezeteket, ezen fontos változtatni!
Balogh Réka, a Hand Szövetség szakpolitikai munkatársa fontosnak nevezte a szemléletformálást, a globális felelősségvállalásra nevelést. Hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU-tagság megszerzéséig maga is részesült hasonló támogatásokban. Egyetért ezzel a lakosság elsöprő többsége is, ugyanis 93%-uk gondolja úgy, hogy szükség van a globális problémákkal kapcsolatos ismeretek bővítésére az oktatásban. „Az emberek nem igazán ismerik sem a kormány szerepvállalását, sem a civil szervezeteket, melyek globális kérdésekkel foglalkoznak, ezen fontos változtatni!” – tette hozzá.
Saját szerepük a válaszadók döntő többsége számára azt jelenti, hogy törekszenek a környezettudatos, fenntartható életforma kialakítására (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság), ami többségüknek beépült a mindennapjaiba is. Az egyéb cselekvési formák (pl. adományozás, önkéntesség) jelentősen ritkábbak, és inkább kapcsolódnak lokális, mint globális ügyekhez.
Afrika Budapesten
A HAND Szövetség a magyar EU-elnökségi időszakkal egyidejűleg valósítja meg az „Együtt egy nyitott, igazságos és fenntartható Európa felé a világban” elnevezésű kétéves projektjét, amelynek célja a közvélemény és a döntéshozók támogatásának növelése a hatékony és hiteles uniós nemzetközi partnerségek kialakításához a nemzetközi fejlesztés és humanitárius segélyezés területén. A fenti közvélemény-kutatás is e projekt keretében került megvalósításra.
A HAND projektje az Unió fejlesztési, nevelési és szemléletformáló programja, a Development Education and Awareness Raising Programme (DEAR Program) támogatásával valósul meg. A Szövetség a projekt prioritásai közé sorolta a hazai szakmai párbeszéd elősegítését, a civil hangok felerősítését és a lakosság tájékoztatását.
A HAND és tagszervezetei 2003 óta azon dolgoznak, hogy a nemzetközi fejlesztési és humanitárius tevékenység Magyarországon hatékonyabbá, elismertebbé és láthatóbbá váljon érdekképviseleti és a tájékoztatást célzó szemléletformáló tevékenységein keresztül. Tagszervezetei számos területen jelen vannak a hátrányos helyzetű, rászoruló térségekben, így Afrikában, a világ legszegényebb országaiban is, emellett aktívan részt vesznek a globális kihívásokkal kapcsolatos hazai szemléletformálásban, globális felelősségvállalásra nevelésben, a problémák tudatosításában.
A Tudás mindenkié! – Magyar–Afrika Hét II. Budapesten
A HAND Szövetség tagszervezete, a 22 éve működő Afrikáért Alapítvány szervezésében rendezik meg 2024. október 14–20. között a II. Magyar–Afrika Hét eseményeit, amelynek központi témája ezúttal az oktatás.
Változatos helyszíneken közel 400 résztvevővel terveznek a program szervezői.
A rendezvényen fotókiállítás, gazdasági nap, oktatási és nemzetközi fejlesztési nap, képzések és több kulturális program is várja a résztvevőket.
