Forró a helyzet a legelőn - Hőstressz kutatások a legeltetett húsmarhatartásban
A klímaváltozás hatására Magyarországon is évről évre emelkedik a hőségnapok (Tmax ≥30°C), valamit a trópusi éjszakák (Tmin ≥20°C) száma (HungaroMet, Hőségindexek). Ez azért kritikus, mert ezekben az időszakokban az állatok a természetes hűtőmechanizmusaik (párologtatás, izzadás, lihegés, súlyos esetekben nyálzás) révén az éjszakai órákban sem tudják megfelelően visszahűteni a testüket, így nagyobb hőstressz-kockázatnak vannak kitéve.
Amíg számos tanulmány foglalkozik a tejelő szarvasmarha állományokat érintő hőstressz kezelésével, addig a legeltetett húsmarhatartásban e kérdés eddig jóval kevesebb figyelmet kapott. Kevés információ áll rendelkezésre arról, hogy a nyári tartós meleg hogyan befolyásolja a legelő állatok életét, jóllétét és teljesítményét.
Ennek oka részben az, hogy a legelőkön a hőstressz negatív hatásai nehezebben mérhetőek és hosszabb távon jelentkeznek, mint az istállózott tejelő állományoknál, így kevésbé kézzelfogható a gazdasági veszteség. Pedig a hőség okozta stressz különösen kritikus lehet azokban az állományokban, ahol nem áll rendelkezésre árnyékoló növényzet a legelőn és az állatok ki vannak téve a napsugárzás direkt hatásának.
A húsmarhák optimális hőmérsékleti zónája -5 °C és +25 °C között van. E fölötti hőmérséklet esetén, beindulnak azok a kompenzáló mechanizmusok, melyek segítségével az állat megpróbálja fenntartani a belső környezetének egyensúlyát, többek között az állandó testhőmérsékletét (38-39 °C).
Hőség idején az állatokra jellemző az árnyék keresés, sok időt töltenek állva, hogy minél nagyobb testfelületen tudjanak párologtatni és a légmozgás segítse a hőleadást. Ilyenkor megnő a vízfogyasztásuk és jelentősen csökken az étvágyuk, amelynek következtében negatív energiamérleg alakulhat ki, megbomlik az elektrolit és a sav-bázis egyensúly. Szélsőséges esetekben az állat elhullása is bekövetkezhet. Pedig a fiziológiai stabilitás alapvető az állat egészsége, termelékenysége és jólléte szempontjából.
Az egyedek hőtűrő képessége között jelentős eltérések lehetnek, de emellett számos tényező befolyásolja a hőség elviselését, mint pl. a bőr és a szőrzet színe. A világosabb színű, gyérebb szőrzetű fajták hőtoleránsabbak, mint sötét szőrű fajtársaik (pl. black angus). Az állat kora, ivara, testkondíciója és egészségi állapota szintén jelentős hatással bír a hőtűrésre.
Hogyan befolyásolja a hőség és a vele járó stressz az állatok egészségét?
A tejelő állományokban nagyon hamar számszerűsíthető a hőstressz negatív hatása, a tejtermelés csökkenésén keresztül. Húsmarhák esetén a negatív hatás hosszabb távon érvényesül. Az étvágytalanság következtében kialakuló negatív energiamérleg rontja a súlygyarapodást, tehenek esetében további összetett hatásként jelentkezik aszaporodásbiológiai mutatók romlása.
A hő hatására kialakuló stressz negatívan befolyásolja a szaporodáshoz köthető hormonok szintézisét (GnRH, FSH, LH), melyek döntő szerepet játszanak a tüszőérési folyamatokban. Károsodhat a petesejtek fejlődése, csökkentve a termékenyülés esélyét. Ebben az időben jellemzőek a cikluszavarok és csendes ivarzások, valamint a megváltozott hormonális hatások és a méh belső környezetében történő változások miatt megnő a korai embrióelhalások aránya.
A termékenyítésre használt bikáknál is felborul a hormonális egyensúly, megfigyelhető az aktivitás és a libidó csökkenése, zavart szenved a spermiumok termelésének és érésének folyamata, romlik a sperma minősége. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy mind a természetes fedeztetés, mind pedig a mesterséges termékenyítés hatékonysága nagymértékben csökken.
Hazai hőstressz kutatások legeltetett szarvasmarháknál
A hőstressz mértékének becslésére a gyakorlatban széles körben elterjedt a hőmérséklet-páratartalom index - THI(Temperature-Humidity Index). Értéke minél inkább közelít a 100-hoz, annál kifejezettebb a hőstressz hatása. Szakirodalmi adatok alapján húsmarhák esetében 75 fölötti index-értékeknél figyelték meg a tünetek jelentkezését. Hazai terepen az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) állattenyésztési csoportja végez szenzoros vizsgálatokat, az állatokra rögzített nyaki transzponderek és a hozzákapcsolt szoftver segítségével.
„A hazai megfigyeléseink során arra a következtetésre jutottunk, hogy a hőstressz tünetei a megszokottnál jóval alacsonyabb THI értékek mellett is jelentkeznek az állatoknál. Összevetettük a helyi meteorológiai adatok alapján számított THI értékeket a lihegő állatok arányával, és a két adat nem mindig mutatott hasonlóságot. Ebből arra lehet következtetni, hogy a relatív páratartalom és a hőmérséklet mellett, ami a THI számítás alapja, a stressz kialakulását további környezeti tényezők, így a napsugárzás erőssége, a légmozgás és a felhőzöttség mértéke is befolyásolják.” – mondta el a tapasztalatokat Dr. Márton Aliz, az ÖMKi állattenyésztési csoportjának vezetője
Azokban a marhahústermelő országokban, ahol a klíma meleg vagy az év bizonyos időszakában extrém hőséggel lehet számolni (pl. Ausztrália, Brazília, Egyesült Államok déli része stb.) komplexebb indexekkel igyekeznek felmérni a hőstressz mértékét. Ilyen az ún. hőterhelési index (HLI, Heat Load Index), ami egy adott időpontban a napsugárzás, szélsebesség, állatok színe, hővisszaverő képesség és a talajfelszín hőmérsékletének figyelembevételével számol, ezért egy sokkal pontosabb becslést ad.
A tartós hőterhelés mérésére az ún. AHLU (Accumulated Heat Load Units), vagyis az akkumulált hőterhelési egységet alkalmazzák, ami azt mutatja meg, hogy egy adott időszak alatt milyen mértékű és mennyi ideig tartó hőterhelés érte az állatot, ami objektív mérőszámnak tekinthető a hőstressz intenzitását és időtartamát illetően.
„A klímaváltozás hatására ma már hazai körülmények között is számolnunk kell a hő okozta tartós stresszhatással a legelőkön. A kezünkben van a lehetőség, hogy előrelátóan gondolkodva lépéseket tegyünk az állataink egészségi állapotának, jóllétének fokozására az őket érő stresszhatások csökkentésén keresztül, ami egyben a versenyképes gazdálkodás alapja. A hőstressz hatásainak mérséklésében kulcsfontosságú a felkészülés és a célzott beavatkozás, a digitális technológiák pedig lehetőséget adnak a hőstressz korai felismerésére és az azonnali beavatkozásra.” –hangsúlyozta Dr. Márton Aliz
„Az ÖMKi jelenleg is zajló állattenyésztési kutatásai során hazai, gyakorlati körülmények között, húsmarhatartó gazdaságokban vizsgáljuk a digitális technológiák használatában rejlő lehetőségeket, hőstressz vizsgálatokra kiterjesztve. Mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szabad tartás esetén a THI index nem jelzi elég pontosan az állatokat érő hőstressz mértékét, ezért vizsgáljuk, melyek a szükséges környezeti paraméterek, amiket még figyelembe kell venni itthon ahhoz, hogy valóban meg lehessen becsülni az állatokat érő stresszt, és hogyan tudjuk azt előre jelezni a gazdák számára, a helyi meteorológia adatok alapján. – tette hozzá a szakember
