Foszfor, kálium, kén – az őszi tápanyag-utánpótlás nyerő hármasa

Az elmúlt szezonokban nem a szántóföldi gazdálkodók sikereitől visszhangzott a mezőgazdaság. Milyen lenyomatot hagyott mindez a műtrágyapiacon?
2023-ban nagy, mintegy 20%-os visszaesés volt tapasztalható a műtrágya-értékesítésben, jelentősen lecsökkent a kijuttatott mennyiség a nyugat-európai átlagokhoz képest a legtöbb szántóföldi kultúra esetében. 2024-ben a trend egy picit megfordult, de az alacsony terményárak miatt a gazdák még akkor is nagyon takarékosan bántak a műtrágyákkal. A jelenlegi műtrágyafelhasználás lényegesen a kívánatos szint alatti, így a talajok tápanyagszintje nem mondható ideálisnak. Komoly kihívások elé néz az őszi kultúra idén is. A termésbiztonság romlik, nem jók a kilátások.

Mely tápelemekre kellene ősszel gondolni?

Ősszel a foszfor az egyik legfontosabb tápelem, mert, például, az őszi búza is nagyon érzékeny a hiányára.

A jó foszforellátottság meghatározza a gyökeresedést és a bokrosodást is. Ezen kívül a kálium a télállóság fokozása miatt, és a kén érdemel figyelmet. Utóbbi a nitrogénhasznosulásra és egy sor növényélettani folyamatra is hatással van.

Összefoglalva, ősszel inkább a foszforra, a káliumra, a kénre, esetleg a mikroelemekre lenne érdemes koncentrálni, és ezektől elválasztva juttassuk ki a nitrogént olyan formában, ami a kimosódást, az elillanást megakadályozza.

Az elhangzottakon túl, mire kell még odafigyelnie a gazdáknak az őszi talajelőkészítéskor, a vetés során, vagy általában a tápanyagpótlás során?

A tápanyagellátásnak mindig a talaj tényleges tápanyag-feltöltöttségéhez, a talajminta mért paramétereihez kellene igazodni. Ezen kívül fontos szempont az elővetemény, hiszen egy nitrogénfelhalmozó kultúra, például szója, más hozzáállást kíván, mint egy tápanyagigényes. Az alkalmazott talajművelési technológia is hatást gyakorol a talaj tápanyagtartalmára, a hagyományos talajművelés, illetve regeneratív művelés más és más következményekkel jár.

Az ICL-technológiák a foszfor-káli kijuttatást helyezik előtérbe, míg a nitrogén kiadását lehetőleg a vetéssel egy időben starter műtrágya formában javasoljuk, amennyiben a talaj megfelelő nitrogénellátottságú, elegendő szerves anyaggal rendelkezik. Ennek hiányában érdemes egy NPK-komplexben is gondolkozni.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni egy starter műtrágya választásakor?
A kijuttatásra alkalmas eszközök rendelkezésre állása a szűk keresztmetszet, illetve, sávos vagy no-till művelés esetén eleve csak a vetőágyba, közvetlenül a növény mellé lehet kijuttatni a starter tápanyagot.

Starterként az első időszakban egy könnyen felvehető, a kis gyökereket, a csíranövényeket kímélő műtrágyát javasolt használni, ezért mi a burkolt nitrogént és a részben burkolt foszfort javasoljuk kijuttatni, mini granulátumok formájában, amit közvetlenül a vetőágyba lehet kijuttatni, a vetéssel egy időben. 

Ez egyrészt alacsony dózist is lehetővé tesz, nem szükséges a teljes felületet tápanyaggal ellátni, másrészt a kis növények fejlődésének beindulásakor állandó tápanyagellátást biztosít, de hangsúlyozom, alacsony dózisban, tehát a magas sótartalom nem fogja károsítani a kis csíranövényeket.

Mi erre a célra az 21-21-5-ös NPK-összetételű Agromaster® Start Mini termékünket javasoljuk. A nitrogén a burkolt forma miatt két-három hónapig tartó feltáródás során hasznosul, a könnyen felvehető foszfor pedig azonnal rendelkezésére áll a kis növények számára.

Hogyan illeszthető be a Polysulphate ebbe a folyamatba?

A Polysulphate-ot jellemzően alapkezelésekhez javasoljuk, de fejtrágyaként is használható. Maga a termék négy tápelemet tartalmaz: ként 48%-ban, kálium-oxidot 14%-ban, magnézium-oxidot 6%-ban és kálcium-oxidot 17%-ban. Ahol a talajoknak, például, kénpótlásra van szüksége, és ez mostanában egyre gyakoribb, ott a Polysulphate egyértelműen jó választás.

Mivel természetes alapanyag, Magyarországon az ökotermesztésben is engedélyeztetett a felhasználása. Ha viszont ez a tápelemarány nem elegendő, például, több foszforra lenne szükség, akkor a foszforral dúsított változat, a PKpluS termékcsoport a megoldás. Ezekkel ősszel „be lehet lőni” a talaj tápanyagtartalmához az alap tápanyag-utánpótlást, amihez már sokkal egyszerűbb és könnyebb megválasztani és akkor kijuttatni a nitrogént, amikor a növénynek, például, az intenzív növekedési szakaszban pont arra van szüksége.

Hogyan működik a már említett burkolt technológia?

A nitrogénveszteségek csökkentésére az ICL már évtizedek óta fejleszti és tökéletesíti a burkolt, szabályozott tápanyagleadású műtrágya technológiáját, ami szántóföldi körülmények között, nálunk, elsősorban a burkolt nitrogént jelenti. Más termesztő régiókban a burkolt foszfor is hangsúlyos, de Magyarországon és a környező országokban a burkolt nitrogénre van jelentősebb igény.

A burkolat megvédi a kijuttatott nitrogént az azonnali kimosódástól. Hónapokon keresztül, jellemzően két-három hónapig, de lehet ennél jóval hosszabb hatástartamuk is, rendelkezésre áll a tápelem, nem okoz azonnali nitrogénsokkot a növénynek. A gyökereknél, a csíranövényeknél nem emeli a sótartalmat. A technológia nagy előnye, hogy folyamatos tápanyagellátást biztosít, szemben például a tavaszi fejtrágyázással, amelynek során kétszer, de valahol akár háromszor is kisebb adagú nitrogént juttatnak ki. A mi termékeinkkel egy dózisban, egy menetben ki lehet juttatni az egész tavaszi időszakra a nitrogént, ami akár a gép amortizációja, az üzemanyag-felhasználás, a taposási kár, a környezetterhelés elkerülése szempontjából elég sokat nyom a latban.

Számszerűen milyen előnyökkel jár a technológia?

Az elmúlt évtizedekben több száz kísérletet végeztünk. Szántóföldön burkolt nitrogénből hozzávetőlegesen 25-30%-kal kevesebb hatóanyag kijuttatásra van szükség, szemben egy hagyományos mészammon-salétrommal (MAS) vagy karbamiddal.

Az elmúlt évek aszályos időszakai bebizonyították továbbá, hogy hosszabb ideig zölden tartja a kukoricaállományt, mivel jobb vízhasznosulást eredményez.

Ráadásul a kertészeti kultúrák közül, például, hagymában 8-9 százalékos, tormában 12 százalékos, burgonyában talajtípustól függően 5-10 százalék közötti hozamnövekedést is elérhetünk vele.

A Polysulphate-ot szintén teszteljük magyarországi körülmények között is. Ökotermesztésű lucernában a kezelések meggyőző eredményeket hoztak. 40 százalékkal jobb kalcium-, 10-12 százalékkal jobb magnéziumtartalmat mértünk, a kéntartalom kiugróan, 76 százalékkal lett magasabb a második kaszálásnál, de mikroelemfelvételben is 15-40 százalék közötti plusz beltartalmi növekedést értünk el.

Ez azért fontos, mivel, egyrészt ökotermesztésről beszélünk, másrészt pedig a kén és a nitrogén aránya kulcs az állati takarmányban. Ha túl magas a nitrogén a kénhez képest, akkor rosszabb lesz a hasznosulása.

Szójában 4-5 százalékos, napraforgóban mintegy 5-6 százalékos terméseredmény-növekedéseket értünk el az elmúlt két évben.

Az őszi foszfor-, kálium- , kén- és burkolt nitrogénpótlás, tehát, nemcsak a következő szezon termésbiztonságát növeli, hanem költséghatékonyabbá is teheti a gazdálkodást. A tudatosan időzített és megfelelő formában kijuttatott tápanyaggal a gazdák egyszerre javíthatják a növények kondícióját és csökkenthetik a veszteségeket. További részleteket a termékeinkkel elért eredményekről itt olvashat, valamint az alábbi weboldalon tájékozódjon.