Gazdasági megszorító intézkedéseket jelentett be a miniszterelnök
Minden 100 lej mellé, ami adók és illetékek formájában folyik be a központi költségvetésbe, a kormány kénytelen 32 lej hitelt felvenni, hogy fedezni tudja az állami kiadásokat, mondta Ilie Bolojan.
"Ha nem tennénk semmit, vagy halogatnánk az intézkedéseket, akkor a román állam fizetésképtelenné válna, a hitelezőink nem nyújtanának kölcsönöket, nem tudnánk fedezni az állami kiadásokat, beleértve a béreket és a nyugdíjakat. Nem lenne hozzáférésünk az uniós forrásokhoz, a folyamatban levő beruházások felét le kellene állítanunk. (…) Brutális recesszióba kerülnénk, ami rengeteg munkahely elvesztésével, nagy munkanélküliséggel, a lej elértéktelenedésével járna" - mondta a kormányfő.
Mindezek megelőzése érdekében a bukaresti kormány három lépésben hajt végre a költségvetési bevételek növelését és a kiadások csökkentését célzó megszorító intézkedéseket - közölte Bolojan.
Az első, augusztus 1-jén életbe lépő intézkedéscsomag részeként 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs. Bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik. A szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal nő. A 3000 lejt (236 280 forint) meghaladó nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
2026. január 1-től 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó, és pluszadót vet ki a kormány a bankok nyereségére, valamint a szerencsejátékokból származó profitra.
A júniusban hivatalba lépett Bolojan-kabinet azt követően döntött a megszorító intézkedések bevezetése mellett, hogy egyértelművé vált, a kormányzati bevételek és kiadások jelenlegi szintje mellett elérhetetlen az idei 7,04 százalékos GDP-arányos deficitcél.
Május végén 3,39 százalék volt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya, míg az egy évvel korábbi 3,41 százalék. Románia a bukaresti pénzügyminisztérium módszertana alapján 8,65 százalékos, míg az uniós ESA módszertan szerint 9,3 százalékos deficittel zárta 2024-et, ami a legmagasabb érték volt az Európai Unióban.
