Generációváltás előtt a cégvezetők: Nehezebb kihívásokkal küzdenek a nők?
Nőként azonban egészen más kihívásokkal, frusztrációkkal kell megküzdeniük, mint a férfi cégvezetőknek.
A Pannon Egyetem és a Generációk Partnere által végzett országos kutatás szerint az utódok többsége vér szerinti rokonságban áll az előddel: 47%-uk a cégtulajdonos lánya, 42%-uk a fia, és csupán 11%-ban jelenik meg távolabbi rokon, mint például sógor, vagy az alapító veje.
Gondolhatnánk, hogy ez az arány irreleváns, mert ma már egyre jobban záródik a gender olló és sem a vezetői pozíciókat tekintve, sem az utódlási folyamat lépései szempontjából nincs nagy különbség a lány és a fiú utód feladatai között. A generációváltás-szakértő szerint azonban igenis érdemes mélyebben foglalkozni a témával.
„Merőben más típusú kihívásai, vélt vagy valós, tudatos vagy tudatalatti korlátai lehetnek egy női, mint egy férfi utódnak. Például, hogy lányként meg tud-e felelni az apja elvárásainak, hogyan tud jó vezető, tulajdonos és egyben jó lány, feleség, anya lenni vagy hogyan priorizáljon e szerepek között? Sok nőben az is felmerül, hogy hátrányt jelent-e a partnerek, szakemberek számára a női mivoltuk vagy hogyan egyeztessék a gyerekvállalást a vállalkozás átvételével” - magyarázta Pálos Ildikó szakértő.
Összefonódó munkahelyi és családi szálak
A Generációk Partnere szervezetfejlesztője szerint a családi vállalkozások esetében szinte lehetetlen szétválasztani a munkahelyi és a családi szálakat. A céges hétköznapok során elvarratlan, a családtagok vezető-beosztott szerepben kialakult konfliktusai a vasárnapi ebédnél sokszor apa-gyerek szerepben folytatódnak. Az anya ösztönös mediátorként igyekszik közvetíteni a családtagok között, amiben lassan, de biztosan teljesen felőrlődik.
„Ő az, aki foggal-körömmel egyben akarja tartani a családot, stabil hátteret biztosítani a férjének – a cég vezetőjének –, és személyes kudarcként éli meg, hogy ellentét feszül a férje és a gyerekeik, vagy a férje és menyük, vőjük között. Tehetetlen ezekben a konfliktushelyzetekben, nem látja a kiutat. Van olyan ügyfelünk, ahol a három testvér házastársai már nem is vesznek részt ezeken az ebédeken, mert hétvégén nincs szükségük arra a feszültségre, amit hétköznap a cégben is megélnek egymás között” - mesélte Pálos Ildikó.
A szakértő szerint a cégvezetők feleségei egyre jobban aggódnak férjük egészségéért, aki még mindig napi 10-12 órában a cégben dolgozik, mert nem tudja kiadni a kezéből a gyeplőt. Amikor végre sikerül átadnia a stafétát, az pedig egy merőben ismeretlen, újabb kihívásokkal teli helyzetet hoz a házaspár számára.
Ráadásul, amikor a férj a cég helyett végre otthon tölti az idejét, akkor egymás agyára mennek. Sok házaspár jön rá ilyenkor, hogy elhidegültek egymástól: a cégen kívül nincs közös témájuk, a gyerekek is kirepültek.
Pálos Ildikó még egy fontos női szereplőre is felhívta a figyelmet a cégvezetők környezetéből: a menyekre, vagyis az utódok feleségeire.
„Ők leginkább arról számolnak be, hogy férjükön túl nagy a nyomás és a megfelelési kényszer az apjuk felé. Úgy érzik, hogy egy klasszikus alkalmazotti viszonyhoz képest férjüknek duplán kell bizonyítania, aminek hatására még inkább háttérbe kerül a magánélet, a gyerekek és ők maguk. Minden a családi vállalkozás körül forog, ami szent és sérthetetlen. Pedig az utód számtalanszor megfogadta már, hogy ő nem fog annyit dolgozni, mint az apja, és sokkal több időt tölt majd a családjával. „Nyugi, már csak ezt a két évet kell kibírni, amíg teljesen átveszem a céget.” „Csak ennek a beruházásnak legyen vége és minden könnyebb lesz drágám!”.”
A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint ezek a mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak, azonban a szereplők többségéből hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.
