Gyerekvállalásra félreteszünk, magunkra nem: így gondolkodunk az egészségről és a jövőről

A pénzügyi felkészültség terén is hasonló a kép: bár a válaszadók majdnem felének (44%) van valamilyen magánmegoldása a felmerülő egészségügyi kiadásokra – például megtakarítása, biztosítása vagy egészségpénztári tagsága –, a többség még mindig az állami ellátásra hagyatkozik. A megkérdezettek kétharmadának jelentős nehézséget okozna, vagy külső segítség nélkül megoldhatatlanná válna egy váratlan egészségügyi kiadás finanszírozása. 

Ezzel szemben a gyerekvállalásra való felkészülés már sokkal tudatosabb. A gyermeket nevelők negyede már 1-2 évvel a gyermek születése előtt elkezdett pénzt félretenni, és a 40 év alattiak közel fele évekkel előre tervez. A leggyakoribb lépések közé tartozik a családi költségvetés átalakítása, lakásvásárlás vagy -felújítás, illetve a stabil munkahely megszerzése. A fiatalabb generációk körében egyre gyakoribb, hogy tanácsadáson vesznek részt, tanulmányokat olvasnak, vagy állami támogatásokat – például a babaváró hitelt – vesznek igénybe a felkészüléshez.

Az OTP Egészségpénztár adatai is alátámasztják ezt a tendenciát. 2025 első 6 hónapjában a pénztár tagjai közel egymilliárd forintot költöttek gyermekvállalással vagy gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra és szolgáltatásokra – a babatápszertől kezdve a logopédián át egészen a lombikprogramig. Emellett az önsegélyező szolgáltatások keretében további közel 300 millió forintot fordítottak beiskolázási támogatásra, gyermekgondozási vagy gyermeknevelési támogatásra, valamint születési támogatásra.

„Az egészségpénztári befizetéseket rendkívül sokféle szolgáltatásra lehet felhasználni – nemcsak orvosi vizsgálatokra vagy gyógyszerekre, hanem például a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra is, legyen az egy laptop, vagy logopédia foglalkozás. Tagjaink egyre tudatosabban élnek széles szolgáltatási lehetőségeinkkel” – mondta Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója.

Az OTP Egészségpénztár legaktívabb tagjai között jelentős korosztályos különbség figyelhető meg a nemek szerint: míg a férfiaknál a legtöbben a 30-as éveikben járnak, addig a nőknél a 45–50 év közötti korosztály használja a leggyakrabban pénztári egyenlegét.

A kutatás tanulsága szerint a megelőzés, az egészségtudatosság és a pénzügyi felkészültség nemcsak a család, hanem saját jóllétünk szempontjából is kulcsfontosságú lenne.