Ha műanyag ablakod van, ezzel tudsz sok pénzt megspórolni
A megtakarítás kulcsa sokszor a rendszeres karbantartás: néhány egyszerű ellenőrzéssel kiderülhet, hol szükséges beavatkozni, mielőtt drága ablakcserére költenénk.
Nem elég, hogy műanyagból készült
A műanyag ablakot sokan gondozásmentes szerkezetnek tekintik. Valóban nem kell rendszeresen festeni, de a tömítések, a záródást biztosító vasalatok és a mozgó alkatrészek figyelmet igényelnek. A mindennapos használat, a szennyeződések és az alkatrészek öregedése idővel ronthatják a működését.
A pontatlanul záródó ablak mellett kellemetlen huzat jelentkezhet. Ilyenkor könnyen feljebb tekerjük a fűtést, pedig először azt érdemes tisztázni, mi okozza a hidegérzetet.
A probléma felismerése kétféleképpen is pénzt takaríthat meg: csökkentheti a felesleges hőveszteséget, és segíthet elkerülni az indokolatlan teljes ablakcserét. A javítás azonban mindig az adott hibától függ.
Egy papírlap is jelezheti a problémát
A záródás egyszerű, tájékoztató ellenőrzéséhez egy hétköznapi papírlap is használható. A lapot az ablakszárny és a tok közé helyezve, majd az ablakot normál módon becsukva óvatosan megpróbálhatjuk kihúzni. A vizsgálatot több ponton érdemes elvégezni, a zárszerkezet elemeit elkerülve.
Ha valahol szinte ellenállás nélkül kicsúszik, miközben máshol határozottan szorul, az egyenetlen záródásra utalhat. Ez nem szakszerű légzárásmérés, és önmagában nem mondja meg, hogy a tömítés, a beállítás vagy más szerkezeti hiba okozza-e az eltérést.
Árulkodó jel lehet a nehezen mozduló kilincs, a kerethez súrlódó szárny vagy a csukott ablak mellett érzékelhető légmozgás is. Ha az ablak már a papír behelyezése nélkül is nehezen záródik, nem érdemes erőltetni a próbát.
A „téli üzemmód” nem univerzális megoldás
Az interneten gyakran ajánlják, hogy a műanyag ablakot ősszel egyetlen mozdulattal „téli állásba” kell kapcsolni. A valóság ennél árnyaltabb: bizonyos vasalatokon valóban állítható a szárny tömítésre gyakorolt nyomása, de nincs minden műanyag ablakra érvényes, kötelező téli átállítás.
A megfelelően beállított ablaknak egész évben jól kell zárnia. A szükségtelenül nagy leszorítóerő megnehezítheti a kilincs működését, és túlzottan terhelheti a tömítést, illetve a vasalatot. Ráadásul a beállítás módja és a jelölések értelmezése típusonként eltérhet.
Ezért a közösségi médiában látott általános csavargatási útmutató helyett az adott szerkezet gyártói leírása az irányadó. Akadó, megsüllyedt vagy huzatos ablaknál célszerű nyílászáró-szerviztől állapotfelmérést kérni. Egy beállítás csak akkor hoz eredményt, ha valóban a hibás záródás a gond.
A tömítés apró alkatrész, nagy szereppel
A tok és a szárny között futó rugalmas tömítés segíti a légzárást. Ha elrepedt, megkeményedett, kiszakadt vagy elmozdult, az ablak akkor is rosszul teljesíthet, ha a keret és az üveg egyébként megfelelő állapotú.
Tisztításkor a tömítések állapotát is érdemes átnézni. A port és a lerakódásokat puha, nedves kendővel távolítsuk el; ápolószerből kizárólag az adott tömítéshez ajánlott készítményt használjuk. A műanyag profilok tisztításához a REHAU puha kendőt és semleges tisztítószert ajánl, az oldószeres, acetonos és súroló hatású szereket viszont kerülendőnek tartja.
A sérült tömítést az ápolás nem javítja meg. Cserénél a megfelelő profil és méret kiválasztása fontos, ezért nem jó megoldás találomra vásárolt öntapadós csíkokkal körberagasztani a meglévő rendszert. A túl vastag kiegészítés a záródást is akadályozhatja.
A vasalatot és a vízelvezetést se felejtsük el
Az ablak peremén található fém alkatrészek biztosítják a nyitást, a buktatást és a zárást. A gyártó által megjelölt kenési pontok rendszeres kezelése segíti a könnyű működést. Az alkalmazható kenőanyagot és a karbantartás gyakoriságát mindig a saját ablak útmutatójából érdemes ellenőrizni.
Nem szükséges minden látható alkatrészt befújni: a célzott, előírás szerinti kenés a lényeg. Az általános tisztítószer pedig nem helyettesíti a vasalathoz megfelelő kenőanyagot.
A keret vízelvezető nyílásainál felgyűlt port és szennyeződést szintén el kell távolítani. Ezeket a nyílásokat nem szabad „szigetelésként” lezárni, mert a szerkezetbe jutó víz távozását szolgálják. A REHAU karbantartási útmutatója külön is hangsúlyozza a vízelvezető járatok tisztán tartását.
Rövid szellőztetés, kevesebb felesleges hőveszteség
A jól záró ablak mellett tudatosan kell gondoskodni a légcseréről. Fűtési időszakban általában kedvezőbb a rövid, intenzív szellőztetés, mint az órákig bukóra hagyott ablak, amelynek környezetében a szerkezetek is lehűlhetnek.
Hideg időben kiindulásként nagyjából 5–10 perc teljes ablaknyitás megfelelő lehet; kereszthuzatnál ennél rövidebb idő is elegendő. A szükséges időt az időjárás, a helyiség és a páraterhelés befolyásolja. Főzés, zuhanyzás és ruhaszárítás után különösen fontos a nedvesség eltávolítása.
Egy páramérő segíthet követni a változásokat, de az üvegen rendszeresen megjelenő belső páralecsapódást is érdemes komolyan venni. Az előírt légbevezetőket nem szabad eltömíteni, különösen olyan helyiségben, ahol a tüzelőberendezés a szoba levegőjét használja.
Mekkora megtakarításra lehet számítani?
Minden háztartásra érvényes összeget vagy százalékot felelősen nem lehet ígérni. A nyereséget az ablakok állapota, az épület adottságai, a fűtés és a használati szokások együtt határozzák meg.
Egy eleve jól záródó ablak további szorítása nem jelent automatikus megtakarítást. A hibás tömítés javítása, a szükséges beállítás és a helyes szellőztetés viszont észszerű első lépés. Nagyobb kiadás előtt célszerű külön árajánlatot kérni a javításra és a cserére: így kiderülhet, melyik beavatkozás szolgálja valóban a háztartás érdekeit.