Hány évet kell dolgozni egy lakásért Magyarországon? Itt vannak a szomorú tények
2024 végén száz lakásban átlagosan 291 szoba volt, vagyis majdnem háromszobás egy átlagos magyar lakás. Huszonöt évvel ezelőtt ez még alig haladta meg a két és fél szobát, vagyis érezhetően nőtt az átlagos szobaszám. Ezzel párhuzamosan a száz szobára jutó lakók száma az ezredforduló óta 98-ról 71-re csökkent, ez is azt jelzi, hogy egyre nagyobb lakások épültek. Az országban az összes lakás 58%-a volt legalább háromszobás 2024-ben, a nagyvárosokban viszont ez az arány lényegesen alacsonyabb volt, Budapesten mindössze 47 százalék.
Egy átlagos magyar lakás mérete 2024-ben 91 négyzetméter volt, ez elmaradt a 103 négyzetméteres európai átlagtól. A legnagyobb, 140 négyzetméter feletti átlagos lakások Cipruson, Belgiumban és Luxemburgban voltak, míg a rangsor másik végén Románia, Litvánia és Észtország állt, délkeleti szomszédunknál a 60 négyzetmétert sem érte el az átlag alapterület.
Régóta ismert, hogy a magyarok legszívesebben saját lakásban élnek, ezt támasztják alá a 2024-es adatok is. Itthon ugyanis az emberek 92%-a tulajdonosként élt a lakóhelyén, ebből 13% a jelzálogjoggal terhelt lakott lakások aránya. A 92%-nál magasabb arányt csak Romániában és Szlovákiában láthattunk. A piaci bérlők aránya mindössze 4% volt, ez is a legalacsonyabbak között volt az Európai Unióban. Európában a legkisebb arányban a németek laktak saját tulajdonú lakásban, náluk – egyedüliként – a többség bérlő volt 2024-ben a lakóhelyén.
A magyar lakásépítési adatok (kiadott építési engedélyek és épített lakások) száma régóta nagyon alacsony, Európában tavaly a tízezer lakosra jutó építési engedélyekben csak Olaszország és Németország volt mögöttünk a rangsorban, míg az épített lakások számában az EU utolsó helyén álltunk. 2024-ben Magyarországon 8112 lakást vállalkozások, 5046-ot pedig magánszemélyek építettek, ez 2016-17 óta a legalacsonyabb szám volt a két típus esetében.
Érdekesség, hogy az új lakások közül a legtöbb ma már nem gázzal fűtött, hanem elektromos hőszivattyúval rendelkezik, de még mindig második helyen áll a gáz. A 2023-as 45%-ról 33%-ra csökkent a gázfűtéses lakások aránya az építéseken belül, vagyis egyértelműen teret hódít a környezetbarátabb és hatékonyabb technológia.
A legnagyobb forgalmat 2024-ben is a budapesti lakáspiac bonyolította, közel 30 ezer lakóingatlan cserélt gazdát a fővárosban. A második helyen áll az Észak-Alföldi régió, míg a harmadikon a Dél-Alföld. Ezer lakásra vetítve a Pest régióban 23 eladás esett, míg Budapesten ez a mutató 34, országos átlagban pedig 28 volt. A többi régióban az ezer lakásra jutó lakástranzakciók száma viszonylag kiegyenlítetten alakult, 25-28 között volt. Pest régió alacsonyabb lakáspiaci forgalma szempontjából meghatározó, hogy a területen kiemelkedően magas a családi házak aránya és ezek piaci forgási sebessége alacsonyabb a társasházi lakásokénál – teszi hozzá magyarázatként a KSH.
A lakásárak 2024-ben is tovább emelkedtek, érdekesség viszont, hogy volt két olyan megyeszékhely, ahol az átlagos újlakás-ár alacsonyabb volt, mint 2023-ban. Tatabányán 48,8-ról 46,4 millióra, míg Egerben 50,2 millióról 49 millióra csökkent az átlagos ár. Az átlagos négyzetméterár viszont Békéscsaba kivételével minden megyeszékhelyen emelkedett. Budapesten ugyanakkor több olyan kerület is volt, ahol alacsonyabb volt az új lakások átlagos négyzetméterára, mint 2023-ban, ám ez természetesen függ attól is, hogy az adott évben éppen milyen új lakásprojekt értékesítése zajlik.
Tavaly országosan 6,6 évnyi keresetből lehetett venni egy átlagos lakást, Budapesten ez 8,7 év volt. A legmagasabb, 10,2 év Pest vármegyében volt jellemző, miközben Észak-Magyarországon kevesebb mint 4 évet kellett dolgozni egy átlagos lakás áráért. Érdekesség, hogy a lakásárak folyamatos emelkedése ellenére ez az adat alig változott, sőt a 2021-22-es csúcshoz képest még kismértékű csökkenés is látszott, amiben a jövedelmek alakulásának van szerepe.
„A következő bő egy évet a szeptemberben indult Otthon Start program határozza majd meg a lakáspiacon, a kedvezményes hitel egyrészt könnyebben elérhetővé teszi a lakásokat a vevők számára, másrészt viszont az árak várható emelkedésén keresztül nehezebb lesz megfizetni a lakásokat” – véli Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a program az új építéseket is élénkítheti, ugyanakkor az albérletek ára stagnálhat, vagy egyes helyeken csökkenhet is.
