Hány lakás fér ma Fortuna bőségszarujába?
Bár a felértékelődés jövőbeli üteméről vagy a részpiacok közötti megoszlásáról egyelőre nem tudhatunk semmi biztosat, a legutóbbi rekordnyeremény példáján – 2020. márciusában 6.431.516.010 forintot fizetett az 5-ös lottó – be tudjuk mutatni, hogy milyen hozamkülönbségekkel járhatott a befektetők egy-egy akkori választása. Továbbá a NAV forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép legfrissebb adatai alapján azt is láthatjuk, hogy mennyiben ér mást ma a piacon egy közel ugyanakkora befektethető összeg. (A 2024. október 19-i lottósoroláson 6.613.905.020 forintos főnyeremény talált gazdára.)
Egy négyzetméternyi lakás – országos átlagban – 2020-ban 454 ezer forintba, míg 2024-ben – az eddig beérkezett adatok szerint – 766 ezer forintba került, ami egyrészt azt jelenti, hogy a 2020-as nyertes csak az értéknövekedésből 69 százalékos elméleti bruttó hozamot érhetett el ez idő alatt, másrészt viszont azt is, hogy míg ő a 6,4 milliárdjából 236 átlagos (a példa kedvéért 60 négyzetméter alapterületű) lakást vehetett, addig 2024-ben 6,6 milliárdból már csak 144 hasonló otthonra telik.
Az átlagértékek azonban ezúttal is elmossák az egyes befektetési lehetőségek közötti különbségeket. Ha egyelőre csak a fővárosi lakáspiacon maradunk, akkor is találhatunk akár kétszeres különbségeket is az egyes kerületek között. A belső városrészek általában drágább és keresett lakásai csak átlag alatti értéknövekedést értek el. 2020 és 2024 között az V. kerületben volt a legmérsékeltebb a drágulás (31%), s csak alig nagyobb a szomszédos VII.-ben (32%). A harmadik leggyengébben teljesítő terület a kifejezetten olcsó kerületek közé számító Pesterzsébet (33%) volt. Szemben ezekkel, a kerületek mintegy negyedében az 50 százalékot is elérte az átlagárak és ezzel a lakások értéknövekedése. A versenyben Soroksár nyert a város déli peremén, ahol 76 százalékos volt egy átlaglakás drágulása. Egyébként is többségében a peremi kerületekben regisztrálták a legnagyobb értéknövekedéseket: Újbudán 67 százalékot, Kőbányán 61 százalékot, Rákosmentén 56 százalékot, mellette a XVI. kerületben 52 százalékot, és Csepel is elérte az 50 százalékot. Így egy mai főnyereményből jóval szerényebb portfóliót lehetne csak összerakni ezeken a területeken.
Például, míg 2020-ban Soroksáron 60 négyzetméteres átlaglakásból még 248-ra tellett volna, addig ma már ugyanannyiból csak 145-re. De a szerényebben dráguló kerületek is már csak jóval kisebb befektetési csomagot kínálnak példánk képzeletbeli nyertesének: például a budai Várnegyedben is már csak 91 átlaglakást vehetnének, a korábbi 125 helyett, a legdrágább V. kerületben pedig csak 79-et a négy évvel ezelőtti 101 helyett.
Aki vidéken keresett befektetési célpontot, az általában a fővárosiaknál is jobb üzleteket köthetett. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy a vizsgált négy évben Budapesten volt a legalacsonyabb a lakások átlagos felértékelődés (44%), ehhez közelítően mérsékelt eredményt csak Veszprém (48%) és Nógrád (50%) vármegyék értek el. Ezekkel szemben a befektetett vagyon értékének közel megduplázását kínálták Somogy (96%), Csongrád-Csanád (88%) és Zala (83%) lakáspiacai. Az általában is erősebb vidéki drágulás azzal járt, hogy a lottónyereményből megvásárolható potenciális ingatlanportfólió is jóval nagyobb arányban szűkült a vizsgált időszakban.
Míg a már említett Somogyban 2020-ban még 226 átlaglakást vásárolhattak volna fel nyereményükből, addig ez a keretük mostanra 118-ra szűkült. De még a hagyományosan legolcsóbb Nógrádban is „be kellene érniük” 622-vel a 906 helyett.
A területi átlagadatoknál jelen esetben érdekesebbek lehetnek a vármegyeszékhelyek mutatói, hiszen lakóingatlant befektetésként, illetve kiadásra vásárolni jellemzően egy-egy nagyvárosban érdemes. A legnagyobb felértékelődést, 78 százalékkal Debrecen kínálta, kevéssel maradt el mögötte Szeged (73%) valamint Kaposvár (70%). A drágulási rangsor másik végén Salgótarján áll, ahol az átlagár emelkedése az 50 százalékot sem érte el (46%), vagy az alig jobban dráguló Szekszárd (51%), illetve Zalaegerszeg (53%). Viszont „cserébe” a legolcsóbb Salgótarjánban az említett főnyereményből a négy évvel ezelőtti 791 darab helyett még mindig lehetne vásárolni 559 átlagos lakást (azaz a település teljes lakásállományának több mint 3 százalékát), míg például az eleve drága és jól is dráguló Debrecenben, ahol 2020-ban még 247 darab 60 négyzetméteres ingatlanra lett volna elég az akkori főnyeremény, addig a maiból már csak 143-ra futná.
