Hány órát dolgozik egy magyar pedagógus és mekkora a fizetésük jelenleg? Friss tanulmány

A T-TUDOK oktatáskutató cég által 2021 során vezetett kutatásnak, amit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kezdeményezett, elsődleges célja a magyarországi pedagógusellátottság témájának körbejárása volt, de a kutatás kitért a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok munkaterhelésére és bérezésére is.

Hány órát dolgozik egy magyar pedagógus és mekkora a fizetésük jelenleg? Friss tanulmány

A meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összességében mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és mintegy 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében.

A kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon a pedagógus-ellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak, a területen egyszerre van jelen hiány és pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel nincs erre vonatkozóan átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.

A megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv tanár. Az iskolák több, mint felében nincs státusz, pedig igény lenne, iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, 44 százalékában gyógypedagógiai asszisztensre, egyharmadában gyógytestnevelőre és pedagógiai asszisztensre.

A pedagógushiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42,48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak. Az adatfelvételünk szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka. A heti munkaterhek átlagos mértéke mögött ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak. Ami igazán figyelemreméltó, az az, hogy a pedagógusi munkaterhelésnek nagyon nagy arányát adja a tanórai tanítás. Amennyiben összeadjuk a heti tanóraszámot, az önként vállalt és a munkáltató által kirótt többletórákat és az eseti helyettesítéseket, akkor átlagosan 27 óra tanórai tanítás adódik!

Az egyes területeken megjelenő pedagógushiány „kezelésére” széles eszköztárat alakítottak ki az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás minőségét. Ide tartozik, hogy sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik a mély vízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, csúcsra járatják a helyettesítést (egyre több helyen fordul elő, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy osztállyal egész nap). Ez gyakran oda vezet, hogy a túlhajszolt pedagógusnak az oktatás és nevelés helyett már csak a gyerekfelügyeletre van energiája. A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek az pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. Az intézményvezetők online kutatás során adott válaszai alapján, míg átlagosan az intézmények több mint felében (55%); addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely.

A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál (30%) jóval nagyobb, negyven százalék feletti fluktuációt találunk. A nem szakos óraellátottság régiónként nagy különbségeket mutat, Észak-Magyarországon az órák több mint 10 százalékát nem szakos tanár látja el, míg az online adatfelvétel alapján az országos átlag 4%. Ugyanilyen drámai különbséget találunk a hátrányos és nem hátrányos iskolák között, előbbiben az órák 13, utóbbiban csak 2%-a nem szakos ellátottságú. A pedagógusok túlóráit is egyenetlenül terítik. A hátrányos helyzetű tanulókat tanítók esetén 5,13, a heterogén közegben tanítók esetén 4,2, a nem hátrányos közegben tanítóknál viszont már csak 3,6 óra el nem számolt helyettesítési, felügyeleti tevékenységet találunk.
Azt, hogy mennyi pedagógusra van szükség egy oktatási rendszerben, egyaránt meghatározza a gyermekek létszáma, az iskolahálózat struktúrája, a tananyag mennyisége és jellege, valamint a tanulásszervezés módja, a foglalkozás rendje (pl. van-e délutáni szakkör, egész napos oktatás).

A pedagógusterhelést pedig nagyban befolyásolja a tanulócsoportokban lévő tanulók száma mellett a tanulók összetétele. A sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagy mennyiségű tananyag és a sok tantárgy is hozzájárul az oktatási rendszer pazarló jellegéhez. Az általános iskolák esetében különösen jelentős a kisméretű (150 fő gyereklétszám alatti) feladatellátási helyek aránya. Országos szinten, a KIR-statisztika szerint, az iskolák 49,5%-a tartozik ebbe a kisméretű csoportba. Ráadásul tipikusan a kisebb létszámú iskolákban koncentrálódnak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, bár jelentősek a regionális különbségek.

Az intézményvezetői és pedagógusi online felvétel iskolatípusra és régióra reprezentatív volt, a pedagógushallgatói kérdezés nem volt reprezentatív.

Egy hatékonyabb rendszer felé való elmozdulást gátolja a pedagógusok alacsony mobilitása, rugalmatlansága is. Inkább gyerekfelügyel a kötelező órakeretét ki nem töltő szakos tanár, minthogy áttanítson egy másik iskolába. A pedagógushallgatóknak csak egynegyede helyezkedne el távol az otthonától, míg mintegy kétharmaduk bevállalná helyben a hátrányos helyzetű tanulók tanítását is. A nemek között is szignifikáns a különbség: a férfiak mobilabbak, de még ők is inkább hajlanak a hátrányos helyzetű tanulók tanítására, mint a lakóhelytől távoli munkahely választására. A mestertanárok kihasználtsága sem kielégítő az interjúk alapján.

Hosszabb távon drámai pedagógushiányt jósol az a tény, hogy kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya. Az elöregedés nem pusztán a jövőbeli pedagógushiány miatt jelent gondot. A KIR-statisztika alapján azok az intézmények, ahol kénytelenek nyugdíjasokat foglalkoztatni, viszonylag kevés sikerrel tudnak pályakezdőt is alkalmazni. Pályakezdőt csak kevesebb, mint ötödükben lehet találni. A KIR-statisztika és a kompetenciamérés adatainak együttes elemzése azt mutatja, hogy – míg a nagyobb tanulószám pozitívan, addig – a nagyobb arányú idősebb (és képesítés nélküli) pedagógusfoglalkoztatás negatívan jár együtt a tanulói eredményességgel.

A pedagógusképzésben végzettek valamivel több, mint harmada (37%-a) helyezkedett el a végzés után a szakmában a DPR2 adatok alapján. Ez az évi 1600 fő nem fogja kellőképpen ellentételezni a nyugdíjba vonulók nagy számát. Az interjúk és online adatok azt mutatják, hogy két fő oka van annak, hogy a pályakezdők lemorzsolódnak a pályáról. Az egyik az alacsony kezdőfizetés (még a jelenlegi bérminimumot sem érné el, ha nem egészítenék ki), a másik pedig az iskolai gyakorlat negatív tapasztalatai. A hétköznapokban megvalósuló pedagógusi munka nélkülözi azt, amitől vonzó lehetne: a kreatív értelmiségi létet.

A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%) (Education at a Glance, 2020), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év). Ezzel párhuzamosan pedig kiugróan magas a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetési szintek között. A magyar rendszer tehát relatív alacsony béreket kínál a pályakezdőknek, a magasabb béreket csak a pálya végén vagy intézményvezetőként lehet elérni, és relatíve leértékeli a pedagógusokat a többi diplomáshoz képest (TALIS 2018, 2019). Habár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresettől 2020-ban már több mint 10%-kal elmaradtak a pedagógus keresetek.

Pedig a pályakezdők kereseti elvárásai nem tűnnek irreálisnak. Azok, akik pályára lépnének, 250 ezer forintot említettek legtöbbször elvárt bérként. Meglepő, hogy az életkor, az iskolai végzettség, a beosztás, a fenntartó típusa és a területi különbségek is csak kevesebb, mint felét magyarázzák a keresetek szórásának a bértarifa vizsgálat adatai alapján. Az online adatfelvétel hasonló eredményeket mutatott, a bérek és a munkaterhelés között nagyon gyenge a kapcsolat, ráadásul a pótlékokat egyáltalán nem magyarázza a konkrét munkaterhelés. A pedagógus-életpályamodell gyengeségét mutatja, hogy a minőségi pedagógusi tevékenységeket, a korszerű, innovatív vagy a pedagógusközösség számára fontos tevékenységeket nem díjazza, és a valós munkaterhelést sem ellentételezi. Elsősorban az érettségi elnököket, szakfelügyelőket és vezetőket díjazza, és emellett kompenzálja a hátrányos helyzetű iskolákban tanítókat (minőségi és mennyiségi elvárás nélkül). Ha hozzátesszük, hogy a pedagógusok számára a tanulásra egyre kevesebb idő jut, akkor kijelenthetjük, hogy a pedagógusi életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A magyar rendszer tehát pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett. A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához három területen kell egyaránt előrelépni. Egyrészt biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van. Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen. Fontos kiemelni, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldjuk meg a problémákat.

Kitöltési határidőket tett közzé a Digitális Agrárakadémia

Közzétette a Digitális Bemutató Gazdaság díjra, valamint a Digitális Szolgáltatók Adatbázisába jelentkezők kitöltési határidejét a Digitális Agrárakadémia - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hétfőn az MTI-vel.
2022. 05. 23. 22:00
Megosztás:

Erősödött a forint hétfő estére

Erősödött hétfőn a forint a bankközi devizapiacon a főbb devizákkal szemben kora reggeli jegyzéséhez képest.
2022. 05. 23. 21:30
Megosztás:

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 05. 23. 21:00
Megosztás:

Zivatarveszély miatt adtak ki elsőfokú figyelmeztetést

Zivatarveszély miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
2022. 05. 23. 20:30
Megosztás:

Turbó fokozatba kapcsoltak a bankok: egyre drágább a személyi kölcsön

A személyi hitelek drágulása is rohamtempóban száguld: májusban átlagosan 1,17 százalékponttal emelkedett a legnépszerűbb fedezetlen hitel kamata. Ha a teljes elmúlt évet nézzük, akkor a helyzet még durvább, egy év alatt a banki kamatemelések mértéke meghaladta a 4 százalékpontot.
2022. 05. 23. 20:00
Megosztás:

Erősödött hétfőn a forint

Erősödött hétfőn a forint a bankközi devizapiacon a főbb devizákkal szemben kora reggeli jegyzéséhez képest.
2022. 05. 23. 19:00
Megosztás:

5G drónok segítségével forradalmasítja az egészségügyet a Vodafone

5G hálózathoz csatlakozott drónok szállítják az előkészített gyógyszereket a Düsseldorfi Egyetemi Kórház épületei között a hatékonyabb ellátás érdekében. Elsőként a drónok tápszert szállítanak a központi raktárból a gyermekosztályra. A jövőben mindennapossá válhat, hogy drónokra bízzák az egészségügyi transzfert, ha nehezen megközelíthető, távoli vagy veszélyes helyekre kell gyógyszereket szállítani. Az ilyen típusú repülések biztonságához kulcsfontosságú a repülési adatokat rendkívüli gyorsasággal és minimális késleltetéssel továbbító 5G hálózat.
2022. 05. 23. 18:30
Megosztás:

A kedvező nemzetközi hangulatban "kilőtt" a tőzsde

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1678,10 pontos, 4,02 százalékos emelkedéssel, 43 457,58 ponton zárt hétfőn.
2022. 05. 23. 18:00
Megosztás:

A Pfizer is oltaná az 5 év alattiakat

A Pfizer 5 év alattiaknak szánt oltása 80%-ban hatékony az omikron variáns ellen a gyógyszergyártó klinikai tesztje alapján.
2022. 05. 23. 17:30
Megosztás:

Digitalizált döntéstámogatási megoldással járul hozzá a KITE Zrt. a mezőgazdaság fejlesztéséhez

A világban megtalálható innovatív mezőgazdasági technológiai megoldásokat felkutató KITE Zrt. 3 éve elindított világszínvonalú PGR rendszere lehetővé teszi, hogy a szántóföldekről és az egyéb szenzorokból beérkező mérési adatokat megtisztítsák, rendszerezzék, feldolgozzák majd partnereiknek a döntéstámogatási folyamataikhoz olyan formában jutassák el, amely segíti őket a fenntartható és nyereséges szántóföldi növénytermesztés elérésére irányuló erőfeszítéseikben.
2022. 05. 23. 17:00
Megosztás:

Stratégiai megállapodást kötött az FTC és az MKB Bank

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az FTC és az MKB Bank.
2022. 05. 23. 16:30
Megosztás:

Kétszámjegyű hitel és betétállomány növekedés a K&H-nál az első negyedévben

A bank adózás utáni eredménye 10,3 milliárd forint volt a 8,9 milliárd forintos rendkívüli OBA befizetést követően 2022 első negyedévének végén. A bank teljes hitelállománya 12 százalékkal, betétállománya pedig 15 százalékkal emelkedett. A K&H Biztosító 2 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el 2022 első negyedévében.
2022. 05. 23. 16:00
Megosztás:

Klímaváltozás: közel 10 milliárd euró értékben valósít meg zöld és fenntartható befektetéseket a Generali Csoport

A Generali Csoport a fenntarthatóság fontosságára hívta fel a figyelmet a május 15-ei nemzetközi klímaváltozási akciónap alkalmából. A fenntarthatósági törekvések megvalósítása a társadalom minden tagja számára alapvető érdek, különös tekintettel a klímaváltozás következtében kialakuló éghajlatváltozásra, és annak nyomán keletkező szélsőséges meteorológiai eseményekre. A Generali Csoport tavaly év végén bejelentett új, hároméves stratégiájának mozgatórugója a fenntarthatóság, melynek elemei közt szerepel, hogy 2024-re elérje az ESG-kritériumok teljes körű integrációját.
2022. 05. 23. 15:30
Megosztás:

Munkaerőhiány a turizmusban: eddig idegen megoldásokkal barátkozik a szakma

A munkaerőhiány a turizmusban már a minőség szinten tartását veszélyezteti, ezért ágazati stratégia kidolgozására és a szolgáltatóknak egyedi megoldásokra tett javaslatot az a kutatás, amelyet a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft. közösen készített.
2022. 05. 23. 15:00
Megosztás:

Orosz energiaembargó: Mi lesz így jövő télen?

Az Allianz Trade szakértői szerint gyors intézkedések szükségesek az uniós tagországok részéről az orosz energiaembargó negatív következményeinek mérséklése érdekében. Ezek nélkül ugyanis nemcsak az energiahiány kockázata fenyegeti a tagországokat, de ennek következtében elbocsátási hullám is lehet. Az állampolgárok megfelelő tájékoztatása a lehetséges forgatókönyvekről, a gázfogyasztás csökkentése, a tárolókapacitások feltöltése, egy egységes uniós terv az energiahiány kezelésére, a terhek elosztására és LNG-beszerzésre mind olyan lépések, melyekre a szakértők szerint szükség lehet.
2022. 05. 23. 14:30
Megosztás:

Mire fizet és hogyan lehet olcsóbb a casco?

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint 2020-ban nem kevesebb, mint 400 bejelentett káresemény történt naponta a casco biztosítással rendelkező hazai autósokkal. Azaz minden áldott nap átlagosan 4 percenként érte valami baj a cascós ügyfeleket, ami után a biztosító fizetett helyettük. Méghozzá nem is keveset: az UNION Biztosítónál például a töréskárokra kifizetett átlagos összeg elérte a félmillió forintot 2021-ben. Az UNION legfrissebb blogcikkéből kiderül többek között, hogy milyen esetekben fizethet helyettünk a biztosító, és hogyan csökkenthetjük a biztosítás díját.
2022. 05. 23. 14:00
Megosztás:

Oroszország nem szállít gázt Finnországnak

Egyre több európai jegybankár utal nyilatkozataiban arra, hogy júliusban megkezdődhet a kamatemelési ciklus.
2022. 05. 23. 13:20
Megosztás:

84 tonnával kevesebb a műanyag a Spar logisztikai központjaiban

A logisztikai területen használt új csomagolóanyag segítségével évente 84 tonnával csökkenti a felhasznált műanyagok mennyiségét a Spar Magyarország - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
2022. 05. 23. 12:30
Megosztás:

Javult az ifo német üzleti hangulatindexe

A várt romlás helyett májusban már a második egymást követő hónapban javult az ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti hangulatindexe, miután márciusban drasztikusan esett, mert az Ukrajna ellen indított orosz háború hatására romlottak a kilátások.
2022. 05. 23. 12:00
Megosztás:

ÁSZ-elnök: ösztönözni kellene a lakossági állampapír-vásárlást

Az egyik legfontosabb feladat a lakosság állampapírba fektetett megtakarításainak ösztönzése, az emelkedő hozamok ugyanis a hazai befektetőket gazdagítják - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak adott, hétfőn megjelent interjúban.
2022. 05. 23. 11:30
Megosztás: