Hány órát dolgozik egy magyar pedagógus és mekkora a fizetésük jelenleg? Friss tanulmány

A T-TUDOK oktatáskutató cég által 2021 során vezetett kutatásnak, amit az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kezdeményezett, elsődleges célja a magyarországi pedagógusellátottság témájának körbejárása volt, de a kutatás kitért a magyar köznevelésben dolgozó pedagógusok munkaterhelésére és bérezésére is.

Hány órát dolgozik egy magyar pedagógus és mekkora a fizetésük jelenleg? Friss tanulmány

A meglévő adatbázisok (TALIS, PIAAC KIRstat, bértarifa-felvétel, országos kompetenciamérés, DPR) és nemzetközi és hazai szakirodalom másodelemzése mellett elsődleges adatfelvétel is történt: összességében mintegy 1500 pedagógus és 180 vezető vagy vezetőhelyettes, valamint 600 pedagógushallgató válaszolt az online kérdőívekre és mintegy 30 interjú készült intézményvezetők, pedagógusok és egyéb oktatási szakértők körében.

A kutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarországon a pedagógus-ellátottságra, illetve az esetleges tanárhiány mértékére nehéz konkrét választ adni, mert az elérhető adatok ellentmondásosak, a területen egyszerre van jelen hiány és pazarlás. A tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel nincs erre vonatkozóan átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.

A megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika és idegennyelv tanár. Az iskolák több, mint felében nincs státusz, pedig igény lenne, iskolapszichológusra, ifjúság és családvédelmi felelősre, szociálpedagógusra, 44 százalékában gyógypedagógiai asszisztensre, egyharmadában gyógytestnevelőre és pedagógiai asszisztensre.

A pedagógushiány egyik jele a pedagógusok túlterheltsége. Az online felmérés alapján közlekedés nélkül és a 45 perces tanórákat 60 perces órákra átszámolva átlagosan 42,48 óra a heti terhelése a beosztott pedagógusnak. Az adatfelvételünk szerinti órabérrel számolva ez évi 35 milliárd forintnyi láthatatlan munka. A heti munkaterhek átlagos mértéke mögött ugyanakkor nagyon nagy különbségek vannak. Ami igazán figyelemreméltó, az az, hogy a pedagógusi munkaterhelésnek nagyon nagy arányát adja a tanórai tanítás. Amennyiben összeadjuk a heti tanóraszámot, az önként vállalt és a munkáltató által kirótt többletórákat és az eseti helyettesítéseket, akkor átlagosan 27 óra tanórai tanítás adódik!

Az egyes területeken megjelenő pedagógushiány „kezelésére” széles eszköztárat alakítottak ki az iskolák, de ezek többsége rontja a szolgáltatás minőségét. Ide tartozik, hogy sok esetben a gyakornokot, pályakezdőt is bevetik a mély vízbe, a pedagógiai asszisztens tanít, csúcsra járatják a helyettesítést (egyre több helyen fordul elő, hogy egy óvodapedagógus vagy tanító van a csoporttal vagy osztállyal egész nap). Ez gyakran oda vezet, hogy a túlhajszolt pedagógusnak az oktatás és nevelés helyett már csak a gyerekfelügyeletre van energiája. A hátrányos helyzetű régiókban viszont már ezek az pótmegoldások sem állnak rendelkezésre. Az intézményvezetők online kutatás során adott válaszai alapján, míg átlagosan az intézmények több mint felében (55%); addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely.

A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál (30%) jóval nagyobb, negyven százalék feletti fluktuációt találunk. A nem szakos óraellátottság régiónként nagy különbségeket mutat, Észak-Magyarországon az órák több mint 10 százalékát nem szakos tanár látja el, míg az online adatfelvétel alapján az országos átlag 4%. Ugyanilyen drámai különbséget találunk a hátrányos és nem hátrányos iskolák között, előbbiben az órák 13, utóbbiban csak 2%-a nem szakos ellátottságú. A pedagógusok túlóráit is egyenetlenül terítik. A hátrányos helyzetű tanulókat tanítók esetén 5,13, a heterogén közegben tanítók esetén 4,2, a nem hátrányos közegben tanítóknál viszont már csak 3,6 óra el nem számolt helyettesítési, felügyeleti tevékenységet találunk.
Azt, hogy mennyi pedagógusra van szükség egy oktatási rendszerben, egyaránt meghatározza a gyermekek létszáma, az iskolahálózat struktúrája, a tananyag mennyisége és jellege, valamint a tanulásszervezés módja, a foglalkozás rendje (pl. van-e délutáni szakkör, egész napos oktatás).

A pedagógusterhelést pedig nagyban befolyásolja a tanulócsoportokban lévő tanulók száma mellett a tanulók összetétele. A sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagy mennyiségű tananyag és a sok tantárgy is hozzájárul az oktatási rendszer pazarló jellegéhez. Az általános iskolák esetében különösen jelentős a kisméretű (150 fő gyereklétszám alatti) feladatellátási helyek aránya. Országos szinten, a KIR-statisztika szerint, az iskolák 49,5%-a tartozik ebbe a kisméretű csoportba. Ráadásul tipikusan a kisebb létszámú iskolákban koncentrálódnak a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, bár jelentősek a regionális különbségek.

Az intézményvezetői és pedagógusi online felvétel iskolatípusra és régióra reprezentatív volt, a pedagógushallgatói kérdezés nem volt reprezentatív.

Egy hatékonyabb rendszer felé való elmozdulást gátolja a pedagógusok alacsony mobilitása, rugalmatlansága is. Inkább gyerekfelügyel a kötelező órakeretét ki nem töltő szakos tanár, minthogy áttanítson egy másik iskolába. A pedagógushallgatóknak csak egynegyede helyezkedne el távol az otthonától, míg mintegy kétharmaduk bevállalná helyben a hátrányos helyzetű tanulók tanítását is. A nemek között is szignifikáns a különbség: a férfiak mobilabbak, de még ők is inkább hajlanak a hátrányos helyzetű tanulók tanítására, mint a lakóhelytől távoli munkahely választására. A mestertanárok kihasználtsága sem kielégítő az interjúk alapján.

Hosszabb távon drámai pedagógushiányt jósol az a tény, hogy kevés fiatalt vonz a pedagóguspálya. Az elöregedés nem pusztán a jövőbeli pedagógushiány miatt jelent gondot. A KIR-statisztika alapján azok az intézmények, ahol kénytelenek nyugdíjasokat foglalkoztatni, viszonylag kevés sikerrel tudnak pályakezdőt is alkalmazni. Pályakezdőt csak kevesebb, mint ötödükben lehet találni. A KIR-statisztika és a kompetenciamérés adatainak együttes elemzése azt mutatja, hogy – míg a nagyobb tanulószám pozitívan, addig – a nagyobb arányú idősebb (és képesítés nélküli) pedagógusfoglalkoztatás negatívan jár együtt a tanulói eredményességgel.

A pedagógusképzésben végzettek valamivel több, mint harmada (37%-a) helyezkedett el a végzés után a szakmában a DPR2 adatok alapján. Ez az évi 1600 fő nem fogja kellőképpen ellentételezni a nyugdíjba vonulók nagy számát. Az interjúk és online adatok azt mutatják, hogy két fő oka van annak, hogy a pályakezdők lemorzsolódnak a pályáról. Az egyik az alacsony kezdőfizetés (még a jelenlegi bérminimumot sem érné el, ha nem egészítenék ki), a másik pedig az iskolai gyakorlat negatív tapasztalatai. A hétköznapokban megvalósuló pedagógusi munka nélkülözi azt, amitől vonzó lehetne: a kreatív értelmiségi létet.

A magyar pedagógus bére a többszöri emelések után is jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%) (Education at a Glance, 2020), és a magyar pedagógusnak kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év). Ezzel párhuzamosan pedig kiugróan magas a különbség a legalacsonyabb és legmagasabb fizetési szintek között. A magyar rendszer tehát relatív alacsony béreket kínál a pályakezdőknek, a magasabb béreket csak a pálya végén vagy intézményvezetőként lehet elérni, és relatíve leértékeli a pedagógusokat a többi diplomáshoz képest (TALIS 2018, 2019). Habár a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése átmenetileg emelkedést hozott, az elmúlt négy évben az oktatásban kisebb mértékben nőttek a bruttó keresetek, mint a nemzetgazdaságban, így a nemzetgazdasági átlagkeresettől 2020-ban már több mint 10%-kal elmaradtak a pedagógus keresetek.

Pedig a pályakezdők kereseti elvárásai nem tűnnek irreálisnak. Azok, akik pályára lépnének, 250 ezer forintot említettek legtöbbször elvárt bérként. Meglepő, hogy az életkor, az iskolai végzettség, a beosztás, a fenntartó típusa és a területi különbségek is csak kevesebb, mint felét magyarázzák a keresetek szórásának a bértarifa vizsgálat adatai alapján. Az online adatfelvétel hasonló eredményeket mutatott, a bérek és a munkaterhelés között nagyon gyenge a kapcsolat, ráadásul a pótlékokat egyáltalán nem magyarázza a konkrét munkaterhelés. A pedagógus-életpályamodell gyengeségét mutatja, hogy a minőségi pedagógusi tevékenységeket, a korszerű, innovatív vagy a pedagógusközösség számára fontos tevékenységeket nem díjazza, és a valós munkaterhelést sem ellentételezi. Elsősorban az érettségi elnököket, szakfelügyelőket és vezetőket díjazza, és emellett kompenzálja a hátrányos helyzetű iskolákban tanítókat (minőségi és mennyiségi elvárás nélkül). Ha hozzátesszük, hogy a pedagógusok számára a tanulásra egyre kevesebb idő jut, akkor kijelenthetjük, hogy a pedagógusi életpályamodell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A magyar rendszer tehát pazarló, mivel az olcsó és sok munkaerő opcióját választja a kevesebb, de drágább és így potenciálisan minőségibb munkaerő opciója helyett. A hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához három területen kell egyaránt előrelépni. Egyrészt biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket, elsősorban a kezdőszakaszra koncentrálva. Ahhoz, hogy ez a béremelés fenntartható legyen, meg kell szüntetni a pazarló struktúrát, hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra és a komplex rendszert menedzselni tudó kompetenciák fejlesztésére is szükség van. Harmadrészt pedig a pedagógusszakma presztízsének emeléséhez minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia is elengedhetetlen. Fontos kiemelni, hogy ezek az elemek fogaskerekekként kapaszkodnak egymásba, csak egy terület vagy néhány elem kiemelésével nem oldjuk meg a problémákat.

1.000.000 Ft fölé ugrott a tégla és a panel garzonok négyzetméter ára Budapesten

A használt lakások fővárosi piacán a kisebb alapterületű eladásra kínált ingatlanoknál az átlagosnál jelentősebb drágulás látható.
2022. 09. 25. 12:00
Megosztás:

Fogpótlás fogászati híddal: a legegyszerűbb megoldás

Fog pótlására számos ok miatt lehet szükség. Baleset, genetika, egészségügyi okok, életkori változások – bármi álljon is a háttérben, a fogak hiánya esztétikai és egészségügyi szempontból is komoly problémákat okozhat, ezért nagyon fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljunk.
2022. 09. 25. 11:00
Megosztás:

Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács a jövő héten

Kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pedig több makrogazdasági adatot tesz közzé a jövő héten.
2022. 09. 25. 10:00
Megosztás:

Csak két jelölt szerzett szenátori mandátumot a választások első fordulójában Csehországban

Csak két jelöltnek sikerült szenátori mandátumot szereznie a hétvégi részleges szenátusi választások első fordulójában Csehországban.
2022. 09. 25. 09:00
Megosztás:

Így alakult a héten a BUX

Csökkenő forgalom mellett esett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten, a BUX 38 657,41 ponton zárt pénteken, 1399,77 ponttal, 3,49 százalékkal alacsonyabban az előző hetinél.
2022. 09. 25. 08:00
Megosztás:

Csalók lepték el a magyar Facebook Marketplace-t, vigyázz, ha hirdést adsz fel!

Az apróhirdetések oldalain a csalók újabb módszerrel, hamis linkekkel próbálják becsapni az eladókat - hívta fel a figyelmet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton a police.hu oldalon.
2022. 09. 25. 07:00
Megosztás:

A természet megóvása kiemelt feladat

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai, a természet megóvása kiemelt feladat - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára szombaton a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn a szaktárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint.
2022. 09. 25. 06:00
Megosztás:

Így születnek újjá az alumínium sörös és üdítős dobozok

Számtalanszor újrahasznosítható, könnyű, ráadásul tökéletesen megőrzi a bele töltött ital frissességét – leginkább ezért szeretjük az alumíniumdobozt, no meg persze azért is, mert az újrahasznosítása egyszerű és gyors, ráadásul energiát takarítunk meg vele, így csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását. A hulladékgyűjtés világnapján felgöngyölítjük, pontosan mi történik, miután kiittuk belőle a kedvenc italunkat.
2022. 09. 25. 05:00
Megosztás:

A fizut euróban kérem! Lehetséges euróban munkabért kapni Magyarországon?

A forintárfolyam kiszámíthatatlan változása miatt a munkáltatóknál egyre gyakrabban merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalók számára fizetendő munkabérek vásárlóértékét milyen módon lehet fenntartani. Van mód arra, hogy a fizetést euróban kapja a dolgozó? Mik az erre vonatkozó szabályok? A témával az ado.hu foglalkozott.
2022. 09. 25. 04:01
Megosztás:

Az államfő visszahívását kezdeményezték montenegrói parlamenti pártok

Milo Djukanovic montenegrói köztársasági elnök visszahívását kezdeményezték montenegrói parlamenti pártok, miközben az államfő azt fontolgatja, elnöki határozattal oszlatja fel a parlamentet és kezdeményez előrehozott választást - írta pénteken a Vijesti.me podgoricai hírportál.
2022. 09. 25. 03:00
Megosztás:

A csehek 70 százaléka érzékel életszínvonal-csökkenést

Életszínvonal-csökkenést érzékel a csehek 70 százaléka, közülük mintegy 50 százalék erőteljes romlást tapasztal - derült ki azokból az országos felmérésekből, amelyeknek az összesített eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában.
2022. 09. 25. 02:00
Megosztás:

Vízre bukkantak a Ryugu aszteroidából származó mintában

Japán kutatók vízre bukkantak a Földtől 300 millió kilométerre található Ryugu aszteroidából származó kőzetmintában, ami alátámaszthatja a földi élet űrbéli eredetéről szóló elméletet - írta honlapján a The Guardian című brit napilap.
2022. 09. 25. 01:00
Megosztás:

Megindult a teherforgalom Röszkénél

Megindult a teherforgalom a röszkei autópálya-határátkelőhelyen szombat éjszaka - közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
2022. 09. 25. 00:01
Megosztás:

Megalakult a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

Megalakult a Budapest és Pest megye fejlesztését segítő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács, amelynek létrehívásáról júliusban döntött az Országgyűlés - tájékoztatta a területfejlesztési miniszter hivatala pénteken az MTI-t.
2022. 09. 24. 22:00
Megosztás:

Szünetel a kilépő tranzitforgalom a röszkei autópálya-határátkelőhelyen

A szerb oldalon bekövetkezett műszaki hiba miatt szünetel a tranzitforgalom a röszkei autópálya határátkelőhelyen, Szerbia irányába - közölte a rendőrség szombat este honlapján.
2022. 09. 24. 21:00
Megosztás:

Ezeket a számokat húzták az ötös lottón

A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
2022. 09. 24. 20:00
Megosztás:

Megjelent a pályázat az Integritási Hatóság igazgatósági tagjainak kiválasztásáért felelős bizottság pozícióinak betöltésére

Megjelent az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság honlapján az Integritási Hatóság Igazgatósági Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság pozícióinak betöltésével kapcsolatos pályázat.
2022. 09. 24. 19:00
Megosztás:

Zsarolónak nevezte Ursula von der Leyent a lengyel igazságügyi miniszter

Zsarolónak nevezte pénteken az Európai Bizottság elnökét Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter azon kijelentése miatt, amelyet Ursula von der Leyen az amerikai Princeton Egyetemen tett az olasz választások kapcsán.
2022. 09. 24. 18:00
Megosztás:

A német kormány segíteni kíván a mozgósítás elől menekülő oroszoknak

A német szövetségi kormány segíteni kíván az Ukrajna elleni háború miatt Oroszországban elrendelt részleges mozgósítás elől menekülő embereknek, és a kérdés európai uniós szintű megoldására törekedik - mondta a német külügyminisztérium szóvivője pénteken Berlinben.
2022. 09. 24. 17:00
Megosztás:

Mesekönyvet jelentetett meg és családi pályázatot hirdetett a Ferencváros

A Fradi-mesekönyv megjelentetésével egy időben a nagyszülő-unoka köteléket középpontba helyező családi pályázatot írt ki a Ferencváros; a fődíj egy négyszemélyes utazás a törökországi Trabzonban rendezendő november 3-i labdarúgó Európa-liga mérkőzésre.
2022. 09. 24. 16:01
Megosztás: