Hárommillió forint alatti volt a legtöbb tartozás tavaly
Gyors megoldás a tartozás visszaszerzésére
Fizetési meghagyásos eljárás indításával pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthat harmincmillió forintot meg nem haladó jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Magánember és jogi személy egyaránt kezdeményezhet közjegyzőnél fizetési meghagyást, például akkor, ha az adósa nem fizeti vissza a kölcsönt, a bérlője tartozik a bérleti díjjal vagy valaki nem fizet be egy lejárt számlát.
Tavaly 404 138 fizetési meghagyást kezdeményeztek Magyarországon, 18 százalékkal kevesebbet, mint 2024-ben. A fizetési meghagyást túlnyomó részben (több mint kilencven százalékban) magánemberekkel szemben kezdeményezik, csak az adósok tíz százaléka jogi személy, jellemzően vállalkozás. Tíz cég kezdeményezi a fizetési meghagyások mintegy felét, ezek többsége követeléskezelő, valamint biztosító és közlekedési szolgáltató. Az esetek nagy többségében (84 százalék) kevesebb mint hárommillió forintot követelnek az adóstól, minden tizedik fizetési meghagyás alapkövetelése van három és tízmillió forint között és csak a maradék a tízmillió feletti.
A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre tudatosabbak az állampolgárok és a vállalkozások, egyre profibbak a beadványok, és sokkal többen választják a gyors elektronikus ügyintézést.
„A növekvő tudatosságot jelzi az is, hogy tavaly emelkedett a fizetési meghagyásnak ellentmondók aránya, egyre többen tudják, mit kell tenniük, ha valaki jogalap nélkül követel pénzt tőlük” – emelte ki Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint ugyanakkor továbbra is sok a téves helyre címzett ellentmondás, ami azzal járhat, hogy az adósok kicsúsznak a határidőkből.
Nő az ellentmondások aránya, de a formai hibák továbbra is gyakoriak
Ha valaki fizetési meghagyást kap, de vitatja a tartozás tényét, összegét vagy időközben már rendezte azt, egyszerűen ellentmondhat. Tavaly nőtt azok aránya, akik ellentmondással éltek: míg 2024-ben a fizetési meghagyás címzettjeinek kevesebb mint hat százaléka vitatta, hogy tartozik, addig 2025-ben már több mint hat és fél százalék.
A közjegyzők tapasztalata szerint az ellentmondást előterjesztők egyre profibb, könnyen beazonosítható és egyértelmű beadványokban vitatják a követelést, ami részben az interneten fellelhető okiratmintáknak is köszönhető. Ugyanakkor amennyiben a kötelezett géppel írja az ellentmondást, akkor az csak abban az esetben minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el.
Ha valaki nem a megfelelő magánokirati formában küldi be az ellentmondást, akkor az eljáró közjegyző hiánypótlási felhívást intézhet a beadvány benyújtójához.
Sokan nem veszik át a fizetési meghagyást, pedig ezzel nem tudják elkerülni a fizetést
A fizetési meghagyások harmadát nem veszik át a postától a kötelezettek, ezzel azonban nem tudják elkerülni, megakadályozni a követelés behajtását. Kétszer próbálják meg ugyanis kézbesíteni a meghagyást, a második alkalmat követő ötödik munkanapon pedig jogszabályi rendelkezések alapján kézbesítettnek minősül, így jogerőre emelkedhet, amely alapján végrehajtás kezdeményezhető. Így viszont a kötelezettnek – miután nem szerez tudomást a fizetési meghagyás tartalmáról – nincs lehetősége ellentmondást benyújtani vagy részletfizetést, illetve halasztott fizetést kérni.
Ezért, ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át a postai küldeményt, hogy a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül arra reagálhasson. Erre szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve az elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében elektronikusan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül van lehetőség.
Az adósnak kell hivatkoznia az elévülésre
Ha egy tartozás elévült, az nem jelenti azt, hogy nem lehet jogosan követelni: egy szolgáltató kérheti a közjegyzőtől a fizetési meghagyás kibocsátását, sőt peres eljárást is indíthat. Az elévülésre mindig az adósnak kell hivatkoznia, mert azt sem a közjegyző, sem a bíróság nem vizsgálhatja hivatalból.
Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást 30 millió forintos tartozásig
Fizetési meghagyásos eljárást bárki indíthat, ha van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés érvényesítése esetén nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozást. 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
A jogi személy és az, aki a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerében nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával. Nem szükséges bizonyítékok csatolása a kérelemhez.
A közjegyző, ha a kérelem a törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek is megfelel, a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül – bocsátja ki.
Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizet, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett ellentmondással él, az eljárás a bíróságon folytatódik tovább. A tapasztalatok szerint azonban a fizetési meghagyás kibocsátása növeli a fizetési hajlandóságot.
