Hatból öt család idén sem hagyja ki az ünnepi halat
Továbbra is élő hagyomány a családok körében, hogy a december 24-én elfogyasztott vacsorán hal kerül az asztalra. Az Agroinform december közepén végzett felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók 67 százaléka a vacsora fő elemeként fogyasztja a halat – 20 százaléknyian ekkor húst nem is fogyasztanak –, további 17 százalék pedig más jellegű ételek között szerepeltek valamilyen halból készült fogást is.
Messze a legnépszerűbb hal ilyenkor a ponty: a válaszadók 85 százaléka ezt a halat vásárolja meg karácsonyra, de 32 százalékuk harcsát is felhasznál a karácsonyi menü összeállításához. Az afrikai harcsa is viszonylag kelendő ilyenkor (13%), és jól fogy a busa és a lazac is (11-11%). A megvásárolt halból elsősorban – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65%). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik karácsonykor.
Az élelmiszerek általános drágulásából a haltermékek sem maradtak ki: az élő ponty kilója 35-40 százalékkal drágult egy év alatt: a tavalyi 1450 forint helyett idén már 2000 forint körüli összeget kérnek érte a kereskedők. Szeletben pontyhoz 4000 forint alatti áron csak szerencsés esetben lehet hozzájutni az idei adventi időszakban. Az afrikai harcsa filéje 4 000-4 500 forint között mozog, a szeletelt vagy filézett szürke harcsa kilójának ára pedig mára jobbára a 8 000 ezer forint feletti tartományba került.
Az áremelés ellenére a felmérés válaszadói nem terveznek lényegesen változtatni az eddigi menün: mindössze 14 százaléknyian jelezték, hogy nem, vagy sokkal kevesebb halat vesznek idén, és további 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy a halat továbbra is beszerzi, de más élelmiszeren takarékoskodni fog.
A karácsonyra szánt halat jobbára nagyobb szupermarketekben (34%), illetve piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon vásárolják (30%). Sokan (17%) jelezték, hogy akár saját, akár ismerős horgászfogásából teszi félre az év során a karácsonykor feldolgozandó zsákmányt. Emellett évről évre egyre többen veszik igénybe az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatását, az előre rendelhető kész halételek teszik ki az egyéb beszerzési források legnagyobb részét.
Az éves halfogyasztás több mint harmada továbbra is karácsonyra koncentrálódik
Magyarországon – bár fokozatosan nő - az egy főre jutó éves halfogyasztás jelenleg is csupán 6,7 kilogramm, ami mindössze a harmada az Európai Unió átlagának. Ezt a kedvezőtlen képet két tényező teszi még negatívabbá. Egyrészt igen erős a fogyasztás szezonalitása: az eladott hal mintegy 40 százalékát karácsony környékén értékesítik. Másrészt az elfogyasztott mennyiség közel háromnegyede importból származik (elsősorban fagyasztott tengeri haltermékek formájában), ezért is indokolt a halfogyasztás ösztönzésével párhuzamosan a hazai édesvízi halakat népszerűsíteni, hiszen ezek vásárlása a hazai termelőket erősíti.
Az Agroinform felmérésében részt vevők 41 százaléka azt jelezte, hogy a havi gyakoriságnál ritkábban fogyaszt halat. A válaszadók 37 százaléka a magas árat jelölte meg a hal étrendből való mellőzésének okaként, 24 százalék említette a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 21 százaléknyian a családi szokásokat jelölte meg a fő oknak.
Nehéz helyzetben a hazai haltermelők
Magyarországon jelenleg mintegy 26 ezer hektárnyi területen működnek tógazdaságok, összesen mintegy 2200 halgazdasági vízterületet tartanak nyilván. A hazai haltermelők az idei szezonban várható keresletet – a korábban jóval nagyobb arányt képviselő export visszafogásával – képesek kielégíteni.
Az ágazat működését azonban idén számos, egyenként is súlyos következményekkel járó nehézség nehezítette:
- Az évszázad aszályának is nevezett idei szárazság miatt a halgazdaságok többsége súlyos vízhiánnyal küzdött, a kiszáradás és a vízminőségromlás miatt a nyár végére közel 10 százalékukban kipusztulás vagy kényszerlehalászás miatt eltűnt vagy jelentős mértékben lecsökkent a halállomány.
- Az idei aszály okozta veszteségek az ágazatban a következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése, vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.
- A magas energiaárakat, illetve a vízpótlás és a takarmányozás elszálló költségeit a mintegy 35-40 százalékos áremelés nem képes kompenzálni az ágazat szereplői számára.
Jelentős hátrányt jelent a mezőgazdaság más ágazataitól eltérően, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók az EU jelenlegi szabályozási alapelvei miatt nem számíthatnak területalapú támogatásokra. Az érintettek elsősorban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretéből számíthatnak forrásokra.
