Hatékonyabb építési metódusok: mikor váltunk Magyarországon?

Napról-napra kerülnek a piacra újabb és újabb felhasználásra javasolt építőipari termékek, az innovatív anyagok vizsgálata, alkalmazása pedig folyamatos kutatást, lexikális - és tárgyi tudást, valamint önképzést követel meg az építészektől. A megszerzett tudás készségszintű alkalmazása is elengedhetetlen, nem csoda tehát, hogy a design megalkotásával foglalkozó szakemberek az új technológiákat már nem feltétlenül tudják számontartani.

Helyenként már tapasztalható a változás

Egyre több beruházó és építésziroda ismeri fel a – Magyarországon még kuriózumnak tekinthető - új metódus előnyeit, és a tervezés során alkalmazzák a design és a műszaki - konstruktőr építészet szétválasztását.

A Dudinszky tervezőiroda innovatív módon és a magyar piacon egyedüliként már több mint egy évtizede alkalmazza ezt a szemléletmódot, munkamódszert.

„Lehet úgy is építeni, hogy már a tervezési szakaszban minimalizáljuk, kiküszöböljük a nagyberuházásoknál gyakran előforduló, hosszú és költséges jogi procedúrákat és garanciális ügyintézést” – hangsúlyozza a cég ügyvezetője. „Egy-egy projektben, épülettervezésnél 15-20 szakág is megjelenik. A szakágak munkáját a generáltervező fogja össze, ahhoz azonban, hogy a tervdokumentáció valamint a kivitelezés minősége is kiemelkedő legyen, a generáltervezői pozícióba designer építészek helyett konstruktőr építészekre van szükség.”

Az iroda magasan kvalifikált mérnököket alkalmaz, olyan nagy léptékű beruházásokon működött már közre, mint a Magyar Zene Háza, a Minaro Hotel Tokaj, a Liberty Irodaház, a Kossuth Lajos tér rekonstrukciója, valamint számos társasház, szálloda és közintézmény.  

Dudinszky Orsolya szerint az építőipar az egyik legköltségesebb iparág, ahol egy-egy helytelenül megválasztott - és hibát generáló - anyaghasználat vagy megoldás, több százmilliós károkat is okozhat, emellett erkölcsi - és akár emberi életben mérhető károk is bekövetkezhetnek.

Az építész tervezés három legfontosabb mérföldköve a vázlatterv, az engedélyezési terv, valamint a kiviteli terv. A vázlatterv egy "álmot" mutat meg, amelynek esztétikáját az engedélyezési terv önti formába. Ez a dokumentáció kerül a hatóságokhoz, amelyek ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a hatályos magyar szabályozásnak. Ezt követően készül el a kiviteli terv, amely már a megvalósítás részleteiről szól.

„Jellemzően a kiviteli tervdokumentációk készülnek Magyarországon gyengébb minőségben, ezekből lassan és pontatlanul lehet költséget tervezni, és építeni is. Ugyanakkor, ha a kiviteli tervet épületszerkezeti szaktervezői (konstruktőri) tudással felvértezett csapat készíti, már a tervezésnél - a tervezési idő csökkentésével - megtakarítás érhető el, az építésnél pedig hatványozott költségcsökkenés jelentkezik” – emeli ki Dudinszky Orsolya.

Nincs több garanciális procedúra

Optimális megoldás, ha a konstruktőr már az engedélyeztetési szakaszban is aktív résztvevőként segíti a tervfejlődést, majd a következő fázisban a kiviteli tervet precíz műszaki formába önti. Ez azért rendkívül hasznos, mert már a tervezés korai szakaszában bekerülnek azok a rendszerek, műszaki tudnivalók és meghatározó elemek, amelyekkel később a kiviteli terv már rendkívül gyorsan elkészül. Egy nagyobb épületnél ez időben akár 3-4 hónapnyi nyereséget is jelenthet.

Magyarországon a beruházók jellemzően nem végeznek számításokat arra vonatkozóan, hogy jobban járnának-e a korszerűbb metódus alkalmazásával. „Fogalmazzunk úgy, hogy belekényelmesedtek egy kevésbé hatékony és gazdaságtalan struktúrába.”

Dudinszky Orsolya emlékeztet arra, hogy Magyarországon - szinte automatikusan - a garanciális ügyintézéssel, és annak költségkeretével terveznek, ami akár az összbüdzsé 10-15 százalékát is elérheti. Előfordul, hogy perekig is eljutnak ezek az ügyek, a jogi bonyodalmak pedig további pénzügyi veszteséggel járnak. „A mi célunk az, hogy az általánosan jellemző több száz oldalas tervvéleményezési dokumentáció az esetünkben a nullához közelítsen és a kivitelezés során ne jelenjenek meg előre nem látható, rejtett többletköltségek.”

Pályakezdők előnyben

Az ügyvezető elengedhetetlennek tartja a szemléletváltást a szakmában, úgy véli, hogy az építészek képzésénél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a konstruktőri gondolkodás kialakítására.

„Hiszem, hogy cégünk egyedi szemléletmóddal rendelkezik, mind működés, mind tervezői tudás tekintetében. Olyan kollégákat alkalmazunk, akik már fiatalon képesek elköteleződni a műszaki gondolkodásmód mellett, nyitottak a folyamatos fejlődésre és kutatásra. Mindemellett alapkövetelmény, hogy tiszteletben tartsuk az építészeti szándékot, a műszaki tartalmat pedig úgy alakítsuk, hogy a design semmiképpen ne sérüljön. Ennek érdekében még egyetemi tanulmányaikat folytató, illetve friss diplomás kollégákat is alkalmazunk, akiket az évek során magas tudású, keresett szakemberré képzünk.”