Hét potenciális magyar úti cél 2026-ra ha szépséges tetőkben gyönyörködnél

Budapest: Kós Károly tér

A fővárosban természetesen a bőség zavarával küzdünk, de most egy kevésbé kézenfekvő úti célt ajánlunk, a kispesti Wekerletelepet. A kertvárosias negyed közepén egy különösen szép főtér van, amelyik a középkori városok szívét idézi meg. Koncepcióját Kós Károly dolgozta ki 1912-ben, az ő nevét viseli ma a tér. Érdemes a tekintetünket kifejezetten a tetők vonalán végig vezetni! Itt nincsenek különleges minták, egyszerű, megszokott, hagyományos kerámiacserép fedi valamennyit. Ám a formák játéka lenyűgöző! Mintha egy mesebeli kisvárost látnánk magunk körül, amelyik akár egy fantasy regény helyszíneként is megállná a helyét.

Debrecen: a köztemető ravatalozója

Debrecenben talán kevés turistának jutna eszébe temetőbe menni, pedig itt van az ország egyik legszebb ravatalozója! Magyaros szimbólumaival, különös formájú (úgynevezett boglyaíves) nyílásaival, s az egészet visszatükröző, előtte elnyúló víztükörrel olyan ez a ház, mintha egy tündérpalota lenne. Ehhez a hatáshoz a különleges tető is hozzájárul. A kék és a lila különböző árnyalatai keverednek rajta, s közben fel-fel bukkannak hagyományos, „téglaszínű” cserepek is. A különös formát olyan apróságok teszik teljessé, mint a kéményeken is megjelenő kerámiacserepek.

Kecskemét: Városháza

Kecskemét főtere – mely valójában több egymásba fonódó térből áll össze – tele van építészeti kincsekkel. Ráadásul valamennyinek különleges a teteje is. Ám a legszebb közülük mindenképp a jellegzetes tetőmintázatú városháza épülete – főleg, mióta 2023-ban befejezték a teljes rekonstrukcióját. A helyreállítás egyik legnehezebb feladata a megfelelő tetőcserép kiválasztása volt, melyeknek nem csak a színe, de az anyaga is különleges. Az eredeti darabok Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készültek, de az ott működő manufaktúra ma már nem tud ilyen méretű feladatokat megoldani. Az elvárt, rendkívül magas minőséget végül a Tondach cserepeivel sikerült elérni – ezek díszítik a gyönyörűen helyreállított épületet.

Pécs: Zsolnay Negyed 

Az 1852-ben alapított, másfél évszázadon át épülő, hatalmas telep nagy része ma már kulturális szerepet tölt be: az épületek többségébe kiállítások, rendezvényterek, oktatási és vendéglátó funkciók kerültek. Nem véletlenül, hiszen a negyed ma is lenyűgözően szép! Nem csak egyszerű gyár volt ez, hanem „bemutatóterem” is, ahol a megrendelők azt is megnézhették, hogyan néznek ki, és hogyan válnak be a valóságban az itt gyártott termékek. Pécsett amúgy is érdemes figyelni, hány helyen bukkannak fel tarka tetők városszerte, olykor a huszadik század második felében épült, posztmodern házakon is.

Siófok: evangélikus templom

Makovecz Imre siófoki evangélikus templomának bár nincs túlbonyolítva a szerkezete, és az anyaghasználat is kifejezetten hagyományos, mégis valódi tetőkülönlegesség ez is. Tulajdonképpen egy „csupatető” ház, hiszen a cserépborítás szinte a földig ér. Az egyedi forma védőn borul templom fölé, mintha csak egy felfordított bárka lenne. A toronyként is értelmezhető tetőcsúcs az izgalmas belső szerkezettel és az „emberarcú” homlokzattal együtt az organikus építészet egyik legfontosabb alkotásává avatja a házat. 

Szentendre: Skanzen

Ha egy helyen szeretnénk tanulmányozni a különböző vidékek falusi házait, akkor a legjobb, ha felkeressük Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot – közismertebb nevén a Skanzent. Vannak ugyanis magyar vidékek, ahol hajdanán is a kerámia cseréptetők határoztak meg a települések képét. A legszebb ilyen szempontból talán Kisalföld és környéke. Etnikai, kulturális és vallási szempontból is sokszínű tája ez hazánknak, de sokukat összeköti az azonos anyaghasználat. De érdemes elkalandozni a múzeum legutóbb átadott, Erdély tájegységébe is. Itt nem csak a székely falvak, hanem a kisvárosok építészetébe is bepillantást enged – igazi kincseket rejt ez a vidék is a tetővadászoknak.

Veszprém: a Vár

Az ország egyik legkellemesebb sétálós utcája a veszprémi Vár utca. A Hősök kapujától indulva andaloghatunk végig régi házak, paloták, templomok között, míg Szent István és Boldog Gizella szobra mellől végül csodálatos panoráma tárul elénk a várhegy ormáról. Természetesen itt sem csak a házak homlokzatát érdemes figyelni, hanem a tetők idomait is. Már csak azért is, mert a város földrajzi adottságainak köszönhetően ezek a tetők a város számos pontjáról láthatók, s mindenhonnan más arcukat mutatják. A vár teljes rekonstrukciójának részeként évtizedek óta zajlik a tetők cseréje is. Ennek a legfontosabb és leglátványosabb fejezete ért véget a közelmúltban, amikor összesen 18 barokk épületen cserélték le a héjalást. A házakra egységesen korhű, piros Tondach-cserepek kerültek, amelyekkel sikerült megidézni, milyen lehetett a vár látványa annak fénykorában.