Hihetetlen, de igaz: nem kínált hiteltípus tarol a lakáshitel piacon!
Első ránézésre teljesen érthetetlen módon, 6 éves csúcsra futott fel a változó kamatozású, vagy maximum 1 éves kamatperiódussal bíró lakáshitelek részaránya: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. márciusában minden ötödik, a családok által felvett hitelnek maximum egy évre volt fixálva a törlesztő részlete - hívta fel a figyelmet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a folyósított összegen belül még magasabb a változó kamatozású lakáshitelek aránya: az idei év harmadik hónapjában folyósított 97,84 milliárd forint 27 százaléka, 25,35 milliárd forintot rövid kamatfixálás mellett folyósítottak a bankok. Ilyen adatokkal 2018. óta nem találkoztunk.
A változó kamatozású hiteleken az ügyfelek akkor nyernek, amikor a kamatszintek hónapról-hónapra csökkennek, hiszen a rövid kamatperiódusoknak köszönhetően hitelük kamatát gyakrabban igazítják az aktuális piaci kamatszinthez, így kisebb törlesztőrészletet fizethetnek. Abban az esetben viszont, ha a pénzpiaci kamatok emelkedésnek indulnak, a változó kamatozású hitelek kamatai is gyorsan emelkedni kezdenek és így a törlesztőrészletek is jelentősen megugorhatnak.
Épp ezért a lakossági hitelezésben, kiváltképp pedig a hosszú távú, 10-20 éves időtartamra felvett lakáshitelek esetében általános az a vélekedés, hogy a hitelek törlesztő részletének stabilitása a legfontosabb, épp ezért az MNB is a hosszan fix hiteleket ajánlja az ügyfelek figyelmébe. A bankok megfogadták ezt az ajánlást és így a legtöbb pénzintézetnél ma nem is érhető el változó kamatozású lakáshitel – emlékeztet Gergely Péter.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint épp ezért a mostani adatok valójában nem a változó kamatozású piaci hitelek előretörését jelzik, hanem azt, hogy a lakáshitelezésen belül számottevő részarányt értek el idén a támogatott a lakáshitelek, kiemelten a CSOK Plusz.
Gergely Péter emlékeztet arra, hogy a januártól érvényes új szabályok szerint a folyósítást követő első két évben a CSOK Plusz éves kamatfixálású hitelként működik és csak a harmadik évtől lesz a hitel kamatciklusa 5 év. A kamatciklus meghatározása az ügyfelek számára valójában nem jelent semmit, hiszen ők évi maximum 3 százalékos kamaton juthatnak hozzá a CSOK Pluszhoz. A költségvetésnek ugyanakkor, aminek az ügyfelek által fizetett kamat és a rendelet alapján meghatározott ügyleti kamat közötti különbséget kamattámogatásként kell kifizetnie a bankoknak, jól jöhet az, hogy nem az év eleji magas kamatokkal kell éveken keresztül elszámolnia.
Hornung Ágnes családügyi államtitkár az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a CSOK Pluszindulása az eredeti CSOK startnál is kedvezőbb adatokat hozott: az év első három hónapjában az igénylések száma meghaladta a 3 100-at, a bankok által befogadott hitelkérelmek összege átlépte a 83 milliárd forintot. Gergely Péter ezeket a számokat nem lehet közvetlenül párhuzamba állítani a folyósított adatokon alapuló MNB számokkal, ám a trendeket jól mutatja, hogy az év első 3 hónapjában 17 384 lakáshitel szerződést írtak alá az ügyfelek, 265 milliárd forint értékben. Az adatok alapján nem túlzás azt mondani, hogy a folyósított összeg tekintetében az év eleji lakáshitel-piaci aktivitás közel harmada köthető a CSOK Pluszhoz.
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a következő hónapokban a piaci hitelezés még inkább magára találhat, ám miután a piaci kamatszintekben érdemi csökkenés már nem igazán várható, azok számára, akik a feltételeknek megfelelnek, rendkívül olcsó finanszírozást kínál majd a CSOK Plusz, így a támogatott hitelek részaránya a szakértő szerint továbbra is markáns maradhat.
