Hogyan alakul az infláció a magyar gazdaságban? Elemzés

Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 6,4 százalékra ugrott, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta. Az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, a felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, és az érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet.

Egyes alapvető élelmiszerek árainak rögzítése a következő hónapokban némileg mérsékelheti az inflációt, ugyanakkor a tőzsdei gázárak elszállásának nem látható következményei lehetnek. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a gázárak megötszöröződése, az áramárak megháromszorozódása számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, és drágulást okozhat. Az inflációban ugyanakkor hangsúlyosan jelen vannak egyszeri tényezők, mint a dohánytermékek jövedéki adóemelése, ami önmagában 1,2 százalékponttal növelte az inflációt, a tavalyi év végétől idén áprilisig pedig két lépésben ugyanennyivel vissza fogja húzni, ezért az idei év végére már visszatérhet az infláció a toleranciasáv felső széle, 4 százalék alá.

Ugyanakkor az előbb említett kockázatok hosszabb távú hatással járhatnak. Mindezek hatására az idei inflációs várakozásukat 5 százalékról 5,5 százalékra emelték a Takarékbank és a Magyar Bankholding elemzői, továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság, valamint a béremelések és a keresletélénkülés okoz. (Forrás: Takarékbank és Magyar Bankholding makrogazdasági elemzése)