Hogyan szerepeltek a régió legnagyobb vállalatai? Dobogós helyre lépett a MOL
Növekedést támogató, kedvező gazdasági környezet határozta meg közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságokat és az ottani nagyvállalatok teljesítményét 2021-ben.
Bár a koronavírus-járványhoz köthető kihívások még érezhetők voltak, a gazdasági aktivitás a 2020-as visszaesés után talpra állt. Ennek eredményeképpen a régió 500 legnagyobb vállalkozása szárnyaló bevételeket és magasabb nyereséget könyvelhetett el - derül ki a Coface hitelbiztosító CEE Top 500 című kiadványából, amely évről évre rendszeresen rangsorolja a régió legnagyobb vállalatait.
Az elemzés szerint a régió gyorsabban regenerálódott, mint a legtöbb kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A közép- és kelet-európai régió 2020-ban enyhébb recesszióval szembesült, az összesített GDP átlagosan 3,7 százalékkal csökkent, szemben a nyugat-európai 5,5 százalékos visszaeséssel. 2021-ben a közép-kelet-európai régió 5,7 százalékos gazdasági bővülést ért el, ezzel szemben Nyugat-Európa mindössze 4,7 százalékos többletet könyvelhetett el.
„Kelet-Közép-Európa kevésbé függ a szolgáltatásoktól, beleértve az éttermeket és a vendéglátóipart. Ezt a szektort a járvány idején bevezetett zárlatok, utazási korlátozások és az alacsony vásárlói bizalom súlyosan érintették, ami hatalmas terhet rótt a különböző nyugat-európai gazdaságokra" - értékelte az eredményeket Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza, utalva a két régió eltérő gazdásági szerkezetére.
A 14. alkalommal összeállított Coface CEE Top 500 tanulmány a vállalatokat forgalmuk alapján rangsorolja, és elemez további tényadatokat is, mint például a foglalkoztatottak számát, a vállalatok szerkezetét, az ágazatokat és piacokat, valamint a Coface vállalati hitelminősítéseit. A CEE Top 500 gazdasági fejlődése reprezentatív az egész régió piaci trendjét illetően.
„A régió legnagyobb vállalatai 2021-es rangsorolásának eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások azonnal profitálni tudtak a gazdasági fellendülésből" - magyarázza Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója. Az 500 vállalat összforgalma 26,9 százalékkal 842 milliárd euróra ugrott. Az összesített nettó nyereség csaknem megduplázódott 2020-hoz képest, 41 milliárd euróra”. Hozzátette: „Emellett az 500 vállalat 2,2 millió embert foglalkoztatott (+1,3 százalék 2020-hoz képest). Belföldön a közép- és kelet-európai gazdaságok a szilárd belső keresletből profitáltak. A munkaerőpiac 2021-ben ismét kedvező helyzetben volt, alacsony munkanélküliségi rátával és szilárd bérnövekedéssel. A Covid-19 hatására válaszul bevezetett intézkedések között szerepelt a munkaerőpiac támogatása, melynek eredményeként sikerült elkerülni a tömeges elbocsátásokat.”
Előbbre lépett a Mol
A régiós nagyvállalatok listáját továbbra is a lengyel PKN Orlen vezeti, amely 52 százalékkal 28,572 milliárd euróra növelte forgalmát 2021-ben. A cseh Skoda Auto a második helyen stagnál, 17 milliárd eurós összeggel. Az árbevételét 48 százalékkal növelő magyar Mol lett a harmadik, 16,142 milliárd euróval. A magyar olajvállalat egy helyet javított a 2020-as listához képest, akkor ugyanis a negyedik helyen végzett. Az első tízben még egy magyar vállalat, az MVM kapott helyet 7,722 milliárd eurós forgalmával, ami 55 százalékos emelkedésnek felel meg.
A régió legnagyobb vállalatai elsősorban az olaj- és gáziparban, az autóiparban és szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekeltek, ezen cégek adták a listán szereplő vállalatok árbevételének 53 százalékát. 2021-ben minden ágazatban növekedett a forgalom, ami az erősödő kereslet mellett a bázishatásnak, azaz az előző évi gyengébb teljesítménynek köszönhető.
A Coface-elemzés arra is rámutat, hogy a világjárvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok nagyban megviselték a vállalatok pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. 2021-ben ebben az ágazatban volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, mely meghaladta a 60 százalékot.
Ezzel szemben a legvisszafogottabb - 9,5 és 9,6 százalékos - növekedést az építőipar és az autóipar könyvelhette el, ám ez a bővülés is stabilnak mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni, a legnagyobb nyertes a fémipar volt, 437 százalékos emelkedéssel. Ugyanakkor a textil-ruházati és az agrár-élelmiszeripari ágazatok negatív dinamikával zártak ezen a területen.
Változhat a kép
„A globális kereskedelem élénkülésének eredményeként a közép- és kelet-európai export hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, amelyek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a világjárvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét - különösen most, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek" - közölte Grzegorz Sielewicz. A szakember szerint mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek árai 2022-ben jelentősen megugrottak, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban.”
Jarosław Jaworski a jövőről szólva elmondta: „Az ukrajnai háború súlyosan érintette a régiót, és további kihívások merültek fel az ezzel kapcsolatos gazdasági következmények miatt. A háború várhatóan a kelet-közép-európai gazdaságokra gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az okok a két országhoz való földrajzi közelségük, az exportfüggőségük, az Oroszországból származó energiaimporttól való függésük, az Ukrajnából érkező menekültáradat és a háború miatt felmerült logisztikai problémákban keresendők.”
A régió gazdaságai, nagyvállalatai e tényezők miatt sebezhetőek, ezért a 2022-es év ötszázas listája más képet mutathat, mint a kedvező eredményeket tükröző 2021-es rangsor.
