Horvátországban 18,9 millió turista nyaralt tavaly
2023. 01. 02. 14:30
Tavaly 18,9 millió turista látogatott Horvátországba és 104,8 millió vendégéjszakát töltöttek el, a vendégek száma 37 százalékkal, a vendégéjszakáké 25 százalékkal volt több az előző évinél - közölte hétfőn a horvát turisztikai minisztérium, az általa elindított eVisitor rendszer adatai alapján.
A látogatók száma 9 százalékkal, a vendégéjszakák száma négy százalékkal marad el a 2019-es, pandémia előtti rekordév adataitól. A legtöbb vendégéjszakát a németek töltötték el (24,9 millió), őket a szlovénok (10,1 millió), az osztrákok (8,2 millió), a lengyelek (6,7 millió), a csehek (6 millió), az olaszok (4,2), a britek (3,7), a szlovákok és hollandok követték (egyaránt 3,3 millió).
A legtöbb turistaéjszakát Isztriában (29,5 millió), Split-Dalmácia megyében (19,5 millió), a Tengermellék-fennsík megyében (18,3 millió), Zára megyében (14,9 millió), Dubrovnik-Neretva megyében (8 millió) és Sibenik-Knin megyében (6,8 millió) realizálták. A városok közül a legtöbb látogatót Rovinj (4,2 millió), Dubrovnik (3,8 millió) Porec (3,4 millió) és Split (3,1 millió) fogadta.
Nikolina Brnjac turisztikai miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: azzal, hogy Horvátország csatlakozott a schengeni és euróövezethez, a turizmus még versenyképesebb ágazattá válik, ezért optimistán állnak a 2023-as évhez. Kiemelte: a Horvát Nemzeti Bank adatai alapján a tavalyi év első kilenc hónapjában a külföldi vendégektől származó bevételek elérték a 11 milliárd 641 millió eurót, ami 43 százalékos növekedés 2021 ugyanezen időszakához képest. 2019 első kilenc hónapjához képest pedig 2 milliárd 206 millió euróval, azaz 23 százalékkal nőttek a külföldi turistákból származó bevételek 2022 ugyanezen időszakában - tette hozzá.
A tárcavezető megköszönte a turisztikai szektornak azt az együttműködést, amellyel - mint mondta - már harmadik éve az egyik legjobb eredményt érték el a mediterrán térségben.
Egyre fontosabb a magyar eredet - már közel hatezer terméken és szolgáltatáson láthatók a 20 éves Magyar Termék védjegyek
Húsz éve dolgozik a Magyar Termék Nonprofit Kft. azon, hogy a „magyar” jelölés a polcokon ne csak állítás, hanem ellenőrzött tartalom legyen. A védjegyrendszer két évtized alatt több mint 250 hazai vállalkozással alakított ki együttműködést, és mára a vásárlók számára is egyértelmű kapaszkodót jelent a termékek eredetének megállapításakor. A jubileumi év nemcsak visszatekintésre ad alkalmat, hanem sokrétű feladatokat is kijelöl a szervezet számára.
Hirtelen kriptó zuhanás: 84 000 dollár alá esett a Bitcoin árfolyama
A Bitcoin ára 2025. március 13-án váratlanul az ikonikus 84 000 dolláros szint alá csúszott, ezzel izgalmas és aggasztó fordulatot hozva a kriptopénzpiacokon. A mozgás mögött komoly eladási nyomás és piaci túlhevültség állhat – de ez vajon csak egy egészséges korrekció vagy valami nagyobb dolog előjele? Cikkünkben részletesen elemezzük az eseményeket, szakértői véleményeket, és a jövőbeli kilátásokat.
A Mercosur árnyékában - Újabb dilemmák az EU kereskedelempolitikájában
Az Európai Unió kereskedelempolitikája fordulóponthoz érkezett. A Mercosur-megállapodás körüli viták megmutatták, hogy a piacnyitásból nem következnek automatikusan előnyös geopolitikai ígéretek, a szabadkereskedelmi megállapodások belpolitikai és alkotmányos korlátaival viszont foglalkozni kell. A kérdés ma már nem pusztán az, hogy az EU képes-e új megállapodásokat kötni, hanem az, hogy mindezt kinek a felhatalmazásával, milyen hatáskörök rovására és milyen társadalmi áron teszi meg.
Magyar fejlesztésű vákuumszárítás keltheti újra életre a zöldségek hatóanyagait
Egy magyar állattenyésztő mérnök, Selymes-Stockdale Erzsébet súlyos betegsége után saját kutatásai révén vákuumszárítási eljárással olyan porított élelmiszert fejlesztett ki, amely akár egy kanálnyi adagban is annyi vitamint tartalmazhat, mint egy tál friss zöldség. A technológia, mely megőrzi a növényi sejtek bioaktív anyagait, már a HUNOR magyar űrhajós program érdeklődését is felkeltette.
Oroszország évi 4000 USD-ben korlátozza a kriptobefektetést – Vajon más országok is követik a példát?
Az orosz kriptoszabályozás új szintre lép: 2026 közepére életbe léphet az a törvény, amely szigorúan korlátozza a nem minősített befektetők digitális eszközvásárlásait. Eközben a "nagyhalak" korlátlanul vásárolhatnak. A szabályozási szigorítások mögött nemcsak befektetővédelmi, hanem geopolitikai és gazdasági érdekek is meghúzódnak. De vajon ez csak az oroszok útja, vagy világtrend van kialakulóban?
Az Allegro megnyitotta a közép-európai piacot a magyar vállalkozások előtt
A magyar eladók könnyedén elérhetik az Allegro több mint 21 milliós aktív ügyfélkörét Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon – anélkül, hogy országonként külön értékesítési csatornát kellene kezelniük vagy egyedi megállapodást kellene kötniük a fuvarozókkal. Mindez megkönnyíti a nemzetközi terjeszkedést a kisebb vállalkozások számára is.
Ezek a települések vonzották a legtöbb turistát az előző évben Magyarországon
Továbbra is meghatározó a Balaton népszerűsége a belföldi utazók körében – derült ki a Szallas.hu2025-os eredményeiből. A települések rangsorát Budapest, Siófok és Eger vezették tavaly. Az online fizetett előző évi foglalások összértékének csaknem 27 százalékát a SZÉP-kártyások adták.
Zuhan az USDC stabilcoin piaci kapitalizációja – vészjelzés a kriptopiacon?
2026 januárja meglepő fordulatot hozott a kriptovaluták világában: a legnagyobb stabilcoinok, különösen az USDC, jelentős visszaesést szenvedtek el. A 6,5 milliárd dolláros piaci kapitalizáció-csökkenés nemcsak az USDC-t, hanem az egész kriptós ökoszisztémát megrázta – a Bitcoin likviditása csökken, a DeFi-platformok visszaesnek, és egyre több befektető fiatba menekül. Vajon csak átmeneti zavarról van szó, vagy egy mélyebb trend körvonalazódik?
8 millió dolláros tőkebeáramlás az amerikai spot Ethereum ETF-ekbe
2026. január 28-án megdöbbentő fordulat következett be az amerikai spot Ethereum ETF-piacon: nettó 28 millió dollár áramlott be a termékekbe egyetlen nap alatt. A korábbi nap kiáramlásai után ez az inflow fordulópontként értelmezhető, melyet szinte teljes mértékben a BlackRock zászlóshajója, az iShares Ethereum Trust (ETHA) vezérelt. A tőkebeáramlás újraéledő intézményi bizalmat jelez, és megerősíti, hogy a spot kriptoalapú ETF-ek fontos szereplőivé válnak a pénzügyi ökoszisztémának.
Megtérül a továbbtanulás? A legtöbb esetben igen, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt
Sokan kérdezhették azt maguktól a főiskolán ülve, hogy tényleg megéri-e a továbbtanulás? A Bankmonitor szakértői megvizsgálták ezt a kérdést, cikkükből kiderül, hogy mennyi idő alatt térülhet meg a tanulásra „elvesztegetett” idő a diploma után elnyerhető jobb állások és fizetések miatt.
Magasabb béremelés lesz a Magyar Postánál
A Magyar Posta és a Postás Szakszervezet között korábban megkötött kétéves megállapodás módosításával az eredetileg tervezett 7 százalék helyett összesen 10 százalékkal emelkednek a bérek a vállalatnál: január 1-jétől 7 százalék, július 1-jétől további 3 százalék béremelés valósul meg - jelentette be csütörtöki Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Beindult a kereslet a vállalati hitelpiacon a fix 3 százalékos kkv-hitelek hatására
Beindult a kereslet a vállalati hitelpiacon a fix 3 százalékos kkv-hitelek hatására - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára csütörtökön a TV2 Mokka című műsorában.
Kriptó vagy bukás? 3 éven belül sorsdöntő fordulat jöhet a Bitcoin és az altcoinok piacán
A kriptopiac válaszúthoz érkezett – legalábbis Noelle Acheson kriptostratéga szerint, aki szerint a következő három év kritikus lesz a teljes szektor jövője szempontjából. Miközben az intézményi érdeklődés fokozódik, a szabályozási bizonytalanság továbbra is fékezi az előrelépést. Vajon képes lesz a piac önállóan megerősödni, vagy elmarad a tömeges elfogadás, és eljelentéktelenedik a kriptovilág?
