Hősök és árulók ‒ a visszaélésbejelentési rendszer első éve

Egy éve minden, 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezetnek visszaélésbejelentési (whistleblowing) rendszert kell működtetnie. 250 fő alatt több szervezet közösen működtethet ilyet, míg e fölött önállóan kötelesek erre. Mivel az ilyen rendszereken érkező bejelentéseknek természetüknél fogva és a törvény szerint is jár a diszkréció, a híradásokban érthetően hiába keressük, hogy a kötelezően már legalább egy éve, nagyvállalatoknál régebb óta működő rendszereket egyáltalán használják-e ‒ vezette fel a témát Czinger Erik, a céges kommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője.

Bár Magyarországon még messze nem gyűlt össze elegendő tapasztalat, Csehországban, ahol a Munipolist és az integrált whistleblowing megoldást már 10 éve használják és fejlesztik, már sokkal több adat áll rendelkezésre. Látszik, hogy a visszaélések jelentésének lehetősége jelentősen támogatja a közösségek működését, bizalmát és a tagok komfortérzetét.

A Munipolis egyébként nem önálló alkalmazásként fejlesztette ki ezt a modult, hanem az egyik vezető globális szolgáltató, a 60 országban, több mint 3500 szervezetnél működő FaceUp megoldását integrálta.

Fontos tanulság, tette hozzá Czinger Erik, hogy mennyire más az emberek alapvető hozzáállása a kérdéshez pl. az Unió nyugati-északi, illetve keleti országaiban. Míg előbbi régiókban a bejelentő büszke arra, hogy leleplez egy normasértést, és a környezet is szinte hősként tekint rá, addig itt, aki bármit jelent, az „árulkodik”. Emiatt a visszaélésbejelentő rendszerek Kelet-Európában csak ott működnek igazán jól, ahol a szervezet, a cég vezetése kifejezetten bátorítja és képezi munkatársait a használatukra.

Utóbbi egyébként nemcsak mentálhigiénés okokból hasznos. A visszaélések nagy eltérésekkel, de átlagosan 5%-kal csökkentik a vállalkozások profitját. Ott, ahol a vezetés érdemben kiáll a rendszer használata mellett, ez a veszteség sokkal kisebb. A munkáltatók azért szeretik whistleblowing csatornaként is a Munipolist használni, mert így egyrészt egy globális és hiteles, biztonságos megoldáshoz csatlakoznak, másrészt a Munipolis nemcsak ezt oldja meg, hanem lényegében minden belső kommunikációhoz kapcsolódó kérdést a tájékoztatástól a felméréseken át a szervezési és oktatási feladatokig.

A téma bizalmas volta miatt ennél konkrétabbak nem lehetünk, de összességében a rendszer külföldi felhasználóitól sok ezer bejelentés érkezett. Ezek jelentős része belső munkavállalóktól, kisebb részük a cégekkel kapcsolatban álló más személyektől.

A leggyakoribb jelentett visszaélések a gazdasági bűncselekmények (sikkasztás, korrupció, csalás, kartell stb.), a környezetvédelmi ügyek (illegális szennyezés és hasonlók), valamint a személyes sérelmek, mint a zaklatás (szexuális vagy bullying), a diszkrimináció és mások.

A szexuális zaklatásokról szóló bejelentések például Csehországban 2022-ben az összes bejelentés 1,7%-át tették ki, míg 2023-ban ez már 5,1%-ra nőtt. Nem a jelenség terjed ilyen ütemben, hanem a látencia csökkent ilyen mértékben, amikor a sértettek tapasztalták, hogy a whistleblowing rendszer alkalmas a helyzetek kezelésére és az áldozatok számára megnyugtató, biztonságos megoldást ad.

Ehhez a látványos eredményhez kiemelten fontos, hogy a munkáltatók világos irányelvekkel és eljárásokkal rendelkezzenek a munkahelyi zaklatás megelőzésére és kezelésére. Ez magában foglalja a munkavállalók képzését, a panaszok benyújtására szolgáló egyértelmű kommunikációs csatornákat, valamint a bejelentések alapos és bizalmas kivizsgálására szolgáló, működő mechanizmusokat is.