Így győzd meg a szoftvert és a szakembert is az önéletrajzoddal

A HR szakemberek számára az önéletrajz továbbra is az elsődleges szűrő, de azok értékelése sokat változott az utóbbi években. Míg korábban a legtöbb beérkezett anyagot emberi szem olvasta át, ma már egyre több cégnél úgynevezett ATS (Applicant Tracking System), azaz jelentkezőket követő szoftverek végzik az előválogatást. Ezek a rendszerek kulcsszavak alapján rangsorolják a pályázatokat, így hiába tökéletes az adott pozícióra egy jelölt, ha az önéletrajzából hiányoznak az álláshirdetésben szereplő kifejezések.
Fizikai munkakörök esetében a HR-esek és a toborzók a lehető leggyorsabban szeretnék felmérni a jelölt alkalmasságát, ezért elsősorban a legfontosabb információkat keresik és a konkrét, releváns tapasztalatra kíváncsiak: milyen gépeket kezelt a pályázó, milyen technológiákat ismer, és hány éves gyakorlata van egy adott területen. Ezzel szorosan összefügg a szakmai képesítések megléte is, így kiemelten fontos feltüntetni minden, a munkához szükséges jogosítványt – például targoncakezelői engedélyt –, végzettséget vagy tanúsítványt. A szakmai szempontok mellett a gyakorlati információk is döntőek lehetnek, mint például a többműszakos munkarend vállalása, a terhelhetőség vagy a munkába járás megoldhatósága. Éppen ezért ezeknél a pozícióknál egy rövid, jól strukturált, akár egyoldalas önéletrajz a leghatékonyabb, amely azonnal és egyértelműen megmutatja a jelölt alkalmasságát.
„Az önéletrajz ma már a személyes márkánk zászlóshajója. Egy HR-esnek gyakran kevesebb mint egy perce van eldönteni, hogy a jelölt továbbjut-e a következő körbe. Éppen ezért a ’mit’ mellett legalább annyira fontossá vált a ’hogyan’: hogyan mutatja be a jelölt az eredményeit, mennyire átlátható és releváns az anyaga. Az interjún pedig ez a tendencia folytatódik: a jó hozzáállás, a proaktivitás és a tanulási hajlandóság gyakran többet nyom a latban, mint a tökéletes szakmai múlt” – hangsúlyozta Sáfrány Lilla, a WHC Csoport HR vezetője.
Szellemi területen dolgozó munkavállalók toborzása esetén a HR-esek egy komplexebb képet keresnek, ahol nemcsak a puszta tapasztalat számít, hanem a karrier logikus íve és a jelölt által képviselt hozzáadott érték is. Ennek bemutatásának leghatékonyabb módja az eredményorientáltság: a pályázónak nem a feladatait, hanem a konkrét, mérhető sikereit kell hangsúlyoznia. A „projektmenedzsment” helyett sokkal meggyőzőbb például az, hogy „Egy 5 fős csapatot vezetve 15%-kal a határidő előtt zártam a projektet”, hiszen a számok és a konkrétumok teszik igazán hitelessé a pályázatot. A szakmai sikerek mellett elengedhetetlen a releváns digitális és nyelvi kompetenciák pontos megjelölése, legyen szó akár specifikus szoftverekről (például SAP, Salesforce, Adobe CS), akár a nyelvtudás szintjéről. Végül mindezt a képet a soft skillek – mint a kommunikációs készség, a problémamegoldás vagy az alkalmazkodóképesség – konkrét projekteken keresztül történő bemutatása teszi teljessé.
A digitalizáció a kiválasztást is felgyorsította. Fizikai munkaköröknél egyre gyakoribb a gyors telefonos előszűrés és a próbanap, ahol a jelölt a gyakorlatban is bizonyíthat. Szellemi pozícióknál pedig az online interjúk, a kompetenciaalapú kérdések és az esettanulmányok váltak általánossá. A HR-esek már nemcsak arra kíváncsiak, hogy a jelölt képes-e elvégezni a munkát, hanem arra is, hogyan illeszkedik a csapatba, hogyan kezeli a stresszt és miként old meg váratlan helyzeteket.
A WHC Csoport szakértői szerint a siker kulcsa minden esetben a tudatosság. Míg a fizikai munkaköröknél egy célzott, tényeken alapuló önéletrajz a nyerő, addig a szellemi pozícióknál a mérhető eredmények és a kompetenciák részletes, mégis kompakt bemutatása a célravezető. Az interjún pedig mindkét esetben az a jelölt lesz a befutó, aki konkrét példákkal tudja alátámasztani rátermettségét, és meg tudja fogalmazni, miért szeretne az adott cégnél dolgozni. A WHC szakértői kiemelik, hogy a sikeres interjú nemcsak a tudásról szól, hanem a HR-esek ma már több kérdésére is választ keresnek: hogyan dolgozol együtt a kollégáiddal, hogyan oldasz meg konfliktusokat, és milyen a stressztűrő képességed. Mindezek a tényezők elengedhetetlenek a hosszú távú hatékony munkavégzés és a stabilitás szempontjából.