Így nőttek az albérleti díjak februárban

A statisztikai adatok szerint az előző hónaphoz mérten a lakbérek jobban nőttek a fogyasztói áraknál, így reálértéken számítva januárhoz képest kismértékű emelkedést mutattak. A járvány kitörése előtti szinttől, a 2020 januári csúcsértékektől viszont reálértéken az árak országosan 13 százalékkal, a fővárosban pedig 15 százalékkal maradtak el.

A fővárosban valamennyi kerületcsoportban emelkedtek a lakbérek egy hónap alatt, leginkább, 2,4 százalékkal a budai hegyvidéki kerületekben, a többi kerületcsoportban pedig 1-2 százalékkal. Egy év alatt a pesti belső kerületekben történt a legnagyobb, 24 százalékos és a pesti külső kerületekben a legkisebb, 18 százalékos drágulás.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum is jelentősen emelkedett januártól, ez pedig az átlagfizetéseket is feljebb húzta, amivel a lakásukat kiadó tulajdonosok is számoltak. Emellett támogatja a lakbérek emelkedését, hogy a magas kamatok miatt a lakásvásárlást tervezők jelentős része még mindig kivár, akiknek pedig muszáj költözniük, azok közül sokan bérelt lakást keresnek - tette hozzá.

A szakember megjegyezte, hogy idén folytatódhat a lakbérek emelkedése, de ennek üteme várhatóan elmarad az infláció mértékétől.

Az ingatlan.com elemzéséből kiderül továbbá, hogy március közepére 210 ezer forintra emelkedett Budapesten az átlagos bérleti díj, amely tavaly ősz óta 200 ezer forint volt.

A vármegyeszékhelyek között Veszprém a legdrágább 155 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, utána következik Győr, Debrecen és Székesfehérvár egyaránt 150 ezer forinttal. Debrecen mellett Miskolcon és Szegeden volt a legszélesebb kínálat március közepén: a miskolci átlagos bérleti díj 100 ezer, a szegedi 122 ezer forintot tett ki - olvasható a KSH és az ingatlan.com kiadványában.