Intézményi pénz a DeFi-ben? A DigiFT vezérigazgatója szerint a bizalom a kulcs

Henry Zhang, a DigiFT alapítója és vezérigazgatója szerint a DeFi következő fejlődési szakaszához elengedhetetlen, hogy az ökoszisztéma „institutional grade”, vagyis intézményi szintű minőséget érjen el. Csak így lehet megnyitni az utat a valóban nagy tőke előtt.

Miért marad távol a nagy intézményi tőke?

A decentralizált pénzügyek egyik legnagyobb ígérete, hogy bárki hozzáférhet pénzügyi szolgáltatásokhoz közvetítők nélkül. Az elmúlt években a blokklánc-alapú infrastruktúra jelentős fejlődésen ment keresztül: megjelentek a fejlettebb protokollok, stabilcoinok és tokenizált eszközök.

Ennek ellenére a hagyományos pénzügyi szektor – bankok, alapkezelők és intézményi befektetők – továbbra is óvatosan közelít a DeFi piachoz.

Henry Zhang egy interjúban arról beszélt, hogy a probléma nem a blokklánc-technológiában rejlik. Sokkal inkább arról van szó, hogy az intézményi befektetők másfajta garanciákat és biztonsági kereteket várnak el, mint amelyek jelenleg a legtöbb kriptopiaci projektben megtalálhatók.

Szerinte a nagy tőke csak akkor lép be tömegesen a DeFi világába, ha a piac megfelel azoknak a standardoknak, amelyeket a hagyományos pénzügyekben már évtizedek óta megszoktak.

Mit jelent az „institutional grade” a kriptóban?

Zhang szerint az „institutional grade” kifejezés elsőre egyszerűnek tűnhet, valójában azonban több kritikus elemet foglal magában.

Az intézményi szintű DeFi-rendszereknek többek között a következő feltételeknek kell megfelelniük:

- Magas minőségű mögöttes eszközök

- Világos jogi struktúra

- Átlátható irányítás (governance)

- Kiforrott kockázatkezelési rendszer

- Megfelelő szintű nyilvánosság és adatszolgáltatás

Ezek a követelmények a hagyományos pénzügyi piacokon alapvetőnek számítanak, a kriptoszektorban azonban még sok esetben kialakulóban vannak.

Az intézményi befektetők például pontosan szeretnék tudni:

- mit képvisel jogilag egy token,

- hogyan kapcsolódik a token egy valós eszközhöz,

- és ki viseli a felelősséget, ha probléma merül fel.

Zhang szerint ezek nélkül a garanciák nélkül a hatalmas tőkepoolok egyszerűen nem fognak részt venni a DeFi ökoszisztémában.

„Ha egy rendszer nem intézményi szintű, akkor nem lesz bizalom. Bizalom nélkül pedig nem érkezik komoly tőke és nem épülhet komoly üzlet” – fogalmazott.

A „trustless” kriptovilág és az intézményi bizalom

A bizalom kérdése elsőre ellentmondásosnak tűnhet a kriptovilág filozófiájával. A bitcoin és a korai blokklánc-projektek egyik alapelve éppen az volt, hogy a rendszernek nem kell intézményekre vagy harmadik felekre támaszkodnia.

A „trustless” modell lényege, hogy a felhasználók a kódra és a blokklánc átláthatóságára bízhatják magukat.

Zhang szerint azonban ez nem feltétlenül áll szemben az intézményi igényekkel.

Amikor a kriptoközösség „trustless” rendszerekről beszél, akkor elsősorban a technológiára utal: a blokklánc lehetővé teszi, hogy két egymást nem ismerő fél is biztonságosan tranzaktáljon, mert a szabályok megváltoztathatatlanok és ellenőrizhetők.

Az intézményi befektetők viszont más típusú bizalmat keresnek.

Ha például egy token egy amerikai államkötvényt reprezentál, akkor az intézményi befektetőnek biztosnak kell lennie abban, hogy:

- valóban létezik a mögöttes eszköz,

- a token és az eszköz között jogilag érvényes kapcsolat van,

- és az adott eszköz feletti tulajdonjog megfelelően védett.

A DeFi következő fázisa: tokenizált valós eszközök

Zhang szerint a blokklánc-technológia és az intézményi pénzügyi keretek valószínűleg egyesülni fognak a DeFi következő generációjában.

A blokklánc biztosíthatja:

- az átláthatóságot

- az automatizált végrehajtást

- a globális hozzáférést

Ezzel párhuzamosan a hagyományos pénzügyi struktúrák – jogi szerződések, letétkezelési rendszerek és szabályozási keretek – megteremthetik azt a biztonságot, amelyre a nagy intézményi befektetőknek szükségük van.

A tokenizált értékpapírok és a real world assets (RWA) piacának gyors fejlődése azt mutatja, hogy a kriptoszektor új szakaszba léphet.

Ebben a fázisban a siker már nem kizárólag a technológiai innováción múlik. Legalább ilyen fontos lesz az is, hogy a kriptoszektor képes-e olyan intézményi infrastruktúrát kiépíteni, amely megfelel a globális pénzügyi piacok elvárásainak.

Ha ez sikerül, akkor a DeFi előtt megnyílhat az út a több billió dolláros intézményi tőke felé.