Ismét a járvány előtti szinten áll a magyar munkavállalók optimizmusa
2022 első negyedévében, vagyis a több mint két éve tartó járvány ötödik hulláma idején készített felmérésben a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe 78 pontos értéket vett fel, amely 3 pontos emelkedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához, illetve 1-2 pontos javulást az előző negyedévekhez képest.
„Az év elejei adatokból azt látjuk, hogy a munkavállalók hangulata közeledik a járvány előtti szinthez és hozzáállásukat már az ötödik hullám sem befolyásolta érdemben” – mondta el a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. Kiss Márk István szerint egy fokozatosan stabilizálódó hazai munkavállalói hangulat tapasztalható és az előző évhez képest a dolgozók már jóval optimistábban ítélik meg a saját helyzetüket.
A mostani kérdőív már konkrétan arra is kíváncsi volt, hogy az adott munkavállaló mennyire tart attól, hogy egy éven belül esetleg elveszíti az állását: az interjúalanyok közel harmada tart ettől a lehetőségtől.
A válaszadók majdnem fele (48%) állította azt, hogy a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén (17% állította azt, hogy kevesebb, mint egy hónapot), ugyanakkor közel egynegyedük (23,5%) több, mint egy évet is kibírna.
Az új kérdéssorok részletesen kitérnek arra is, hogy az interjúalany háztartásában milyen alternatív források állnának rendelkezésre a megélhetési költségek fedezésére: a válaszadók 69%-a szerint marad valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak; kétharmaduk (66%) állította azt, hogy kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 53%-uknak pedig valamelyik barát tudna segíteni.
A többek között egészségkárosodás, keresőképtelenség vagy munkanélküliség által okozott jövedelemveszteség esetén az ügyfeleinek hitelfedezeti biztosítást nyújtó BNP Paribas Cardif Biztosító közel háromnegyed évvel ezelőtti belső kutatásából[1] is az derült ki, hogy a nehezebb és stresszesebb időszakok átvészelésére az emberek 70%-a fordulhat valamilyen általános külső segítséghez (családtagokhoz, távolabbi rokonokhoz).
Egy másik kérdés egyébként arra is kíváncsi volt, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené: ebből az derül ki, hogy a megkérdezettek közel negyede (22%) nem rendelkezik ilyen biztosítással, de hajlandó lenne a megkötésére.
Kiss Márk István szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy nehezebb időszak – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások és a hiteltörlesztés fedezetére. „Tapasztalataink szerint a korlátozások, illetve feszültebb időszakok idején jelentősen megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel” – tette hozzá a vezérigazgató.
A kutatás kapcsán lényegesen pozitív fejleménynek számít, hogy már az egymást követő harmadik negyedévben is rekord magasan áll a munkavállalók azzal kapcsolatos önbizalma, hogy mennyire könnyen találnának maguknak új állást: a felmérésben regisztrált 63 pont az előző év azonos időszakában 56, 2020-ban pedig 55 pont volt. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben a válaszadók 53%-a állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna új, a képzettségének megfelelő munkát, amennyiben elveszítené az állását: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 8 százalékpontos emelkedést jelent, ami egyértelmű optimizmusra ad okot.
A negyedéves jelentésből az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve nem változott a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos percepciója: ez a részindex a 2021 elején is 89 pont volt, ami a két évvel ezelőtti 93 ponttól, valamint a 2019-ben mért 91 ponttól még továbbra is érzékelhetően elmarad. Ezzel kapcsolatos részadat, hogy míg tavaly év elején az interjúalanyok 77, addig idén már csak 74,5 százalékuk vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelyük, vagy a cég, amelyben dolgoznak.
A felmérés szerint az elmúlt negyedévhez képest változatlanul 79 ponton áll a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik biztosnak a jelenlegi pozíciójukat. A most regisztrált érték ugyan még jócskán elmarad a két évvel ezelőtt mért 91 ponttól, ugyanakkor érzékelhetően optimistább a 2021-ben mért 73-77 pont között mozgó értékeknél. Az erre vonatkozó részadatok szerint 62-ről 61 százalékpontra esett azok aránya, akik a saját pozíciójukra vonatkozóan is azt gondolják, hogy az több mint öt évig biztosan megmarad.
Információ a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexről
A BNP Paribas Cardif Biztosító a Mediánnal közösen 2014-ben alkotta meg az indexet. Azért hozták létre, hogy mérni lehessen: mennyire stabil a munkaerőpiac a munkavállalók szemszögéből, tehát a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi munkahelyük hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra, milyen lépéseket tennének meg annak érdekében, hogy megtartsák munkahelyüket, ha az veszélybe kerülne, illetve, hogy megérzésük szerint milyen könnyen találnának új munkalehetőséget. Az index 1 200 fő személyes megkérdezésén alapul. A minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a felnőtt magyar népességet.
Először egy alapkutatást végeztek el, melynek keretén belül 13 releváns kérdést tettek fel egy országosan reprezentatív mintának, a következő három dimenzióban:
- A munkahely biztonsága
- Potenciális erőfeszítések az állásuk megőrzése érdekében
- Egy új állás megtalálásának komplexitása
Statisztikai elemzéssel kiválasztották az indexképzéshez leginkább megfelelő 7 kérdést. Az ezen 7 kérdés alapján számított index minél magasabb értéket vesz fel, a munkavállalók:
- annál jobban bíznak abban, hogy a munkahelyük hosszútávon megfelelő álláslehetőséget tud nekik biztosítani
- annál stabilabbnak érzik saját pozíciójukat a munkahelyükön
- annál több mindent tennének meg azért, hogy megtartsák állásukat, ha az esetlegesen veszélybe kerülne
- annál könnyebbnek értékelik egy esetleges új munkalehetőség megtalálását
Az előző év azonos időszakában mért adatokkal való összehasonlítás jobban rámutat a trendszerű változásokra, illetve nem vezet félre az esetleges szezonalitás sem.