Itt a Tisza Párt nyugdíj programja - szakértői szemmel vizsgáljuk meg

Nyugdíjguru blogján összefoglalta a legfontosabb megállapításokat: a Tisza Párt a múlt héten nyilvánosságra hozott programjában többek között vállalja a 13. és 14. havi nyugdíj megőrzését, egy évente akár 200 ezer forintig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését, a legalább 120 ezer forintos nyugdíjminimum garantálását, valamint a legalacsonyabb ellátások rendkívüli emelését.

Emellett napirendre vennék a Férfiak 40 program lehetőségének megvizsgálását is.

Farkas András az ellenzéki párt nyugdíjprogramját összességében megvalósíthatónak tartja az eddig ismertetett elvek alapján, ugyanakkor rámutatott: a költségvetésben további 600–800 milliárd forintot kellene előteremteni hozzá.

Ez szerinte nem irreális cél, különösen abban az esetben, ha a Tisza megnyeri a választásokat, és a tervezett bevételnövelő intézkedések mellett az uniós források is újra hozzáférhetővé válnak. Mindez az ATV Egyenes Beszéd című műsorában hangzott el.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország az uniós átlaghoz képest aránylag keveset fordít nyugdíjakra, így akár jelentősebb erőfeszítések nélkül is lenne mozgástér a nyugdíjasok helyzetének javítására.

A program egyik legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a legszegényebb nyugdíjasok kifejezetten kedvező helyzetbe kerülhetnek az elképzelések megvalósulásával. Magyarországon ugyanis nagyon sokan kapnak havi 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátást, így a nyugdíjminimum bevezetése számukra komoly segítséget jelentene. Ez enyhítené azt a régóta fennálló súlyos problémát, amelynek következtében a szolidaritás elve háttérbe szorult a nyugdíjrendszerben, és sok idős ember a mélyszegénység szélére sodródott.

Ugyanakkor hangsúlyozta: fontos részletkérdés, hogy a 120 ezer forintos garanciát nem szabad változatlan összegként rögzíteni, mert már egy év elteltével is veszítene az értékéből. Legalább az inflációhoz szükséges lenne kötni.

Farkas András szerint a programból az is jól látszik, hogy a párt igyekezett úgy alakítani az elképzeléseket, hogy a kisebb nyugdíjból élők többet kapjanak, miközben a magasabb ellátásban részesülők érdekeit se sértsék jelentősen.

A 13. és 14. havi nyugdíj kérdése

Egy plusz havi öregségi nyugdíj kifizetése önmagában is komoly költségvetési terhet jelent: ez nagyjából 540 milliárd forintot tesz ki, az egyéb ellátásokkal együtt pedig körülbelül 620 milliárd forintot. Amennyiben a 14. havi nyugdíjat is teljes egészében bevezetnék, a ráfordítás ennek körülbelül a kétszeresére nőne. Az idei évben csupán egyheti plusz nyugdíj jár, ami így is 150–170 milliárd forintos többletkiadást jelent.

Méltányossági szempontból problémásnak nevezte, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját ellátásának megfelelő összegben kapja meg, mivel ez aránytalanul kedvez a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek, miközben a kisnyugdíjasok relatíve kevesebbet nyernek vele.

Régiós példaként Lengyelországot említette, ahol szintén létezik 13. és 14. havi nyugdíj, azonban ott szigorúbb korlátok érvényesek. A 13. havi juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja, amely nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak felel meg. A 14. havi nyugdíjnál pedig még szigorúbb szabályozás van érvényben: a maximális összeg szintén a minimálnyugdíj, és a tényleges kifizetés mértéke attól függ, mekkora az érintett saját nyugdíja.

A Tisza Párt ugyanakkor várhatóan nem alkalmaz majd ilyen jellegű differenciálást. Farkas András szerint politikai öngyilkosság lenne egy már bejelentett intézkedést utólag szűkíteni vagy módosítani. A korábbi tapasztalatok alapján rendkívül kockázatos egy ilyen „faragás”, amit most senki sem merne felvállalni. Véleménye szerint hatalomra kerülés esetén a párt minden eszközzel elő fogja teremteni a szükséges forrásokat.

Klasszikus választási ígéretek

A program egyik feltűnő hiányossága, hogy nem tér ki a nyugdíjrendszer átfogó reformjára, ezt azonban a szakértő most elfogadhatónak tartja. Úgy véli, egy választási programban nem szükséges részletesen rögzíteni a nyugdíjreformot, ennek ideje még nem jött el.

Átfogó nyugdíjreformról érdemben csak kormányzati pozícióból lehet gondolkodni, majd társadalmi párbeszédet indítani róla. A választások előtt legfeljebb az alapvető irányokat lehet kijelölni.

Jelenleg a hangsúly azon van, hogy a legrosszabb helyzetben lévő nyugdíjasokon érdemben javítsanak, miközben nem kívánnak elvenni semmit az idősektől.

A Tisza tervei között szerepel annak vizsgálata is, hogy miként lehetne bevezetni a férfiak számára a 40 év jogosultsági időhöz kötött nyugdíjba vonulást. A program szerint ezt a Nők 40 tapasztalataira építve, fokozatosan, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva valósítanák meg.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: ha a Nők 40 nyugdíj konstrukcióját változtatás nélkül terjesztenék ki a férfiakra, az újabb 500–600 milliárd forintos terhet róna a költségvetésre, ami már valóban túl nagy megterhelést jelentene.

Szerinte valódi segítséget a rendszer fenntarthatóságának, valamint az érintett nőknek és férfiaknak egy korszerű, korhatár előtti nyugdíjazási modell jelentene, amely az európai nyugdíjrendszerek többségében már bevett gyakorlat.