Elfogadták a törvényt a nyugdíjról! Minden 65 évnél idősebb nyugdíjast érint
Az alábbi összefoglaló bemutatja a nyugdíj folyósításának legfontosabb szabályait, legyen szó öregségi nyugdíjról vagy hozzátartozói ellátásról.
Hogyan történik a nyugdíj kifizetése?
2025 január 1-jétől a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága az ellátást megállapító határozat kézbesítését követően legfeljebb 10 munkanapon belül teljesíti a kifizetést vagy az átutalást.
Korábban, 2025 előtt ez a határidő 13 naptári nap volt.
Az ellátás kifizetése alapvetően a jogosult személy részére történik. Ha azonban kiskorú árva részesül ellátásban, a nyugdíjat a törvényes képviselő kapja meg. Amikor az árva nagykorúvá válik, kérheti, hogy az árvaellátást ezt követően már közvetlenül a saját részére utalják.
Milyen módon lehet a nyugdíjat megkapni?
A nyugdíj rendszeres pénzbeli ellátás, amely többféle módon is kifizethető, attól függően, hogy a jogosult melyik megoldást választja.
A leggyakoribb lehetőségek:
- postai kézbesítés készpénzben,
- bankszámlára történő utalás.
A bankszámlára történő folyósítás esetén kizárólag olyan számla adható meg, amely felett a jogosult vagy törvényes képviselője rendelkezési joggal rendelkezik.
Fontos tudni, hogy a nyugdíjat havonta az adott hónapra vonatkozóan folyósítják. Ez eltér néhány más ellátás gyakorlatától, ahol előre vagy utólag történik a kifizetés.
Mikor kezdődik és meddig jár a nyugdíj?
A folyósítás kezdő időpontját minden esetben a nyugdíj-megállapító határozat tartalmazza. Az ellátás addig jár, amíg a jogosultság fennáll, és legkésőbb a nyugdíjas halála hónapjának utolsó napjáig folyósítható.
Minden nyugellátást egy egyedi nyugdíjfolyósítási törzsszám alatt tartanak nyilván. Ez az azonosító szám a teljes folyósítási időszak alatt változatlan marad.
A törzsszámról szóló igazolást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a nyugdíj folyósításának kezdetekor küldi meg a jogosult számára.
Hogyan kapja meg a nyugdíját az, aki külföldön él?
Azok a nyugdíjasok, akik külföldön élnek vagy tartózkodnak, többféle módon is kérhetik az ellátásuk folyósítását.
Lehetséges például, hogy a nyugdíjat:
- belföldi meghatalmazott részére postai úton kézbesítik,
- magyarországi bankszámlára utalják.
Mindkét megoldás esetén az utalás költségmentes.
Azok, akik az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában élnek, kérhetik azt is, hogy nyugdíjukat az adott országban vezetett bankszámlára utalják. Ez az átutalás szintén díjmentes.
Ugyanez a lehetőség áll rendelkezésre az Egyesült Királyságban élő, magyar szolgálati idő alapján nyugdíjra jogosult személyek számára is.
Az úgynevezett egyezményes államokban élők – vagyis olyan országokban, amelyek Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötöttek – kérhetik a nyugdíj folyósítását az adott országban vezetett bankszámlára. Ebben az esetben azonban utalási költségek merülhetnek fel.
Fontos korlátozás, hogy külföldön élő nyugdíjasok számára közvetlen postai kézbesítés külföldi címre nem kérhető.
Változás 2025-től az utalás gyakoriságában
A külföldön élő nyugdíjasok esetében bizonyos esetekben nem szükséges havonta utalni az ellátást, hanem lehetőség van ritkább, összevont kifizetésre.
-
január 1-jétől az alábbi szabályok érvényesek:
- Ha a havi nyugdíj nem haladja meg a 10 000 forintot, kérhető a folyósítás félévente vagy évente, kérelem hiányában pedig negyedévente történik az utalás.
- Ha a havi nyugdíj meghaladja a 10 000 forintot, kérhető a folyósítás negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal.
Milyen igazolásokat kap a nyugdíjas?
A nyugdíj folyósításának megkezdésekor a jogosult megkapja a nyugdíjfolyósítási törzsszámról szóló igazolást.
Emellett minden év januárjában tájékoztató levelet küldenek a nyugdíjasoknak az előző évben folyósított ellátásokról.
Ebben a levélben szerepel:
- a folyósított ellátás típusa,
- az előző évben kifizetett teljes összeg,
- a januári nyugdíjemeléssel növelt aktuális összeg.
A nyugdíj összegéről külön hivatalos igazolás is kérhető a nyugdíjfolyósító szervtől.
Mikor kell változást bejelenteni?
Ha a nyugdíj folyósításával kapcsolatos adatokban változás történik, azt a jogosultnak 15 napon belül jeleznie kell a nyugdíjfolyósító szerv felé.
A bejelentés során mindig fel kell tüntetni a nyugdíjfolyósítási törzsszámot.
A folyósítás során több adat is módosítható. Például:
- postai kifizetésről bankszámlára történő átutalásra lehet váltani,
- bankszámlás kifizetésről postai kézbesítésre lehet visszatérni.
Arra is van lehetőség, hogy a folyósítási címet ideiglenesen módosítsák, például ha a nyugdíjas hosszabb ideig más címen tartózkodik. Ilyen esetben érdemes a kérelmet időben benyújtani, hogy a módosítás a kívánt időpontban életbe léphessen.
Mi történik a fel nem vett nyugdíjjal a halál után?
Ha a nyugdíjas elhalálozik, az addig fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban élő hozzátartozók igényelhetik.
A jogosultsági sorrend a következő:
1. házastárs
2. gyermek
3. unoka
4. szülő
5. nagyszülő
6. testvér
Ha ilyen hozzátartozó nincs, a fel nem vett nyugdíjat az örökösök egyenlő arányban vehetik fel.
Az igényt a halál napjától, illetve az öröklési eljárást lezáró dokumentum – például hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány vagy bírósági ítélet – jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül lehet benyújtani.
Összegzés
A nyugdíj folyósításának szabályai részletesen meghatározzák, hogyan és milyen feltételek mellett történik az ellátások kifizetése. A legfontosabb tudnivalók közé tartozik a kifizetési határidő, a folyósítás módja, a külföldön élők lehetőségei, valamint a változás-bejelentési kötelezettség. Ezek ismerete segíthet abban, hogy a nyugdíjasok és hozzátartozóik zökkenőmentesen intézhessék az ellátással kapcsolatos ügyeket.
