Javított GDP-előrejelzésén a horvát jegybank
Boris Vujcic jegybankelnök hétfőn Zágrábban újságíróknak úgy nyilatkozott: a vártnál nagyobb növekedés elsősorban az erősebb külföldi keresletnek, a megnövekedett exportnak, valamint az élénkebb belső fogyasztásnak köszönhető. Hozzátette: a 2023-ra vonatkozó gyengébb növekedési előrejelzés a környező országok lényegesen alacsonyabb növekedési ütemére vonatkozó becslésekből adódik, ami miatt a horvát export iránti kereslet is alacsonyabb lesz.
A magas energia- és nyersanyagárak, a globális ellátási láncokban fellépő zavarok, továbbá a szolgáltatási szektorban erősödő kereslet hatására 2022-ben jelentősen, 10,5 százalékra gyorsulhat az infláció. Ugyanakkor az import infláció fokozatos csökkentésével, valamint az energia és egyéb nyersanyagárak mérséklésével az infláció 2023-ban 7,5 százalékra lassulhat - magyarázta.
A HNB prognózisa szerint a bruttó reálbér idén 1,7 százalékkal csökken, míg jövőre 0,5 százalékkal nő.
Vujcic rámutatott, hogy korábban a vállalkozások a túlzott piaci szabályozást jelölték meg a legnagyobb problémának a gazdaságban, de már évek óta a szakképzett munkaerő hiányát sorolják az első helyre. A horvát gazdaság teljesítménye 5,2 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,5 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékkal csökkent a horvát GDP.
