Javult a magyar lakosság számlafizetési képessége az elmúlt egy évben
Az Intrum idén is elkészítette az Európai Fogyasztói Fizetési Jelentését (ECPR), a július és augusztus között lezajlott felmérésbe 24 európai országból 24 012 embert vontak be. A kutatásban azt vizsgálták, hogy alakult az emberek anyagi helyzete a koronavírus-járvány első évét követő időszakban. A közlemény szerint Magyarországon a fogyasztók 44,3 százaléka azt mondja, hogy a növekvő kiadások negatívan hatnak az általános jólétükre. A válaszadók 54,6 százaléka állítja, hogy számláik gyorsabban emelkednek, mint a jövedelmük.
A felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi gazdasági válság hatásai máig érintik a fogyasztók jelentős részét: saját elmondásuk szerint a magyar fogyasztók csaknem fele úgy véli, a járvány még legalább egy évig negatív hatással lesz a pénzügyeikre, a megkérdezettek 21,5 százaléka szerint pedig több mint két év is kell ahhoz, hogy pénzügyi jólétük normalizálódjon. A magyar válaszadók csupán 15,9 százaléka állítja, hogy a járványnak már nincs hatása a pénzügyi helyzetére, ez a második legalacsonyabb érték Európában, Görögországban 12,7 százalék mondta, hogy már kiheverte a recessziót. A lista élén Svájc áll 44,76 százalékkal, utánuk Észtország és Hollandia következik.
A közlemény idézte Deszpot Károlyt, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatóját, aki elmondta, hogy az adatok meglepőek, hiszen a magyar GDP az európai átlagnál gyorsabb ütemben növekszik. Az ellentmondás oka elsősorban a magas infláció lehet, amely ellensúlyozza a jövedelmek növekedését. Hozzátette, az áremelkedések kedvezőtlenül hatnak a hosszútávú megtakarítási képességre is: Magyarországon tavaly mért 29,5 százalék helyett most 31,4 százalék jelezte, hogy a hónap végén nem tudnak mindig félretenni. Ez nem illeszkedik az európai trendbe, mivel a legtöbb országban nőtt a megtakarító lakosok száma - mondta Deszpot Károly a közlemény szerint.
A tartozásokról megállapították, hogy európai szinten a válaszadók 16 százaléka már nem tudja nyomon követni, kinek mennyivel tartozik. Magyarországon az európai átlagnál erősebb a pénzügyi tudatosság, de 10,4 százalék itt is úgy nyilatkozott, hogy már elvesztette a fonalat a kintlévőségeiről.
