Javultak a magyar agrárium kilátásai

A pénzintézet agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a szántóföldi növények termésátlagaira nem lehet panasz annak ellenére sem, hogy a búza- és árpa kissé a várakozások alatt teljesített. Hollósi Dávid hangsúlyozta, hogy az elmúlt 5 év átlagát, és különösen a tavalyi mennyiséget sikerült meghaladni, annak köszönhetően, hogy a tavalyinál lényegesen jobban alakult az időjárás, közben pedig a termelési költségek mérséklődtek, az energia, a vetőmag és a növényvédők ára egyszerre csökkent.

A magas infláció és kamatszint miatt ugyanakkor a gazdasági környezet még mindig nem kedvező, a finanszírozás nehézségeit a vidékfejlesztési program pályázatai enyhíthetik majd. Forrásokra azért is szükség lesz, mert a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét idén rontják az alacsony értékesítési árak, hosszabb távon elkerülhetetlen a korszerűsítés, a termelés hatékonyságának javítása, az üzemméret növelése - tette hozzá.

Hollósi Dávid úgy látja, hogy az állati termékpályák kilátásai most kedvezőbbek, a jövedelmezőségük ugyanis jobban alakul, a felvásárlási árak viszonylag magasak, a takarmányalapanyag-ellátás bőségesebb, mint tavaly. A sertéstartók közül azok számíthatnak nyereségre, akik hatékonyan termelnek és rendelkeznek bejáratott piacokkal. Még kedvezőbb a baromfitartók helyzete, ők hosszú távon is biztos bevételre számíthatnak, a baromfi világszerte keresett húsfajta lehet a jövőben.

A szakértő szerint a válság mindenütt felhívta a figyelmet az élelmiszergazdaság jelentőségére, és Magyarország eredményként értékelheti, hogy belföldön se az állattartók, se a növénytermesztők, se az élelmiszerfeldolgozók, se a kereskedők nem mentek tönkre, a csődhullám az előző évek nehézségei ellenére is elmaradt. Az élelmiszergazdaságra most inkább a drága finanszírozás, a magas hitelkamatok veszélyesek, és lehetnek üzemek, amelyek emiatt kerülnek nehéz helyzetbe a következő években - mondta Hollósi Dávid.

Héjja Csaba elemző szerint a rendkívüli élelmiszer-infláció időszakának vége, a drágulás márciusra megállt, az év végére 10 százalék alá csökkenhet. A mérséklődéshez az online árfigyelő rendszer bevezetése is hozzájárult. Az árstopnak köszönhetően a 2022. februári bevezetés óta 100-120 milliárd forint maradt a vásárlóknál, ennyi lehetett az érintett termékek bolti és piaci ára közötti különbség. Az összeg körülbelül a kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka lehet, az intézkedés az alacsonyabb jövedelműeknek jelentett nagy segítséget - tette hozzá.