Jelentősen emelkedtek az inflációs előrejelzések

Varga Mihály jegybankelnök a szokásos sajtótájékoztató keretein belül ismertette a döntés hátterét és bemutatta a csütörtökön megjelenő, új Inflációs Jelentés főbb megállapításait, valamint a frissített előrejelzéseket. E szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal emelkedhet.

Az infláció 2026 harmadik negyedévétől a toleranciasáv fölé emelkedik, majd 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a jegybanki célra. Éves átlagban idén 3,8, 2027-ben 3,7 százalékon alakul az infláció. Emellett folyó fizetési mérleg többlete az idei átmeneti csökkenést követően főként a külkereskedelmi egyenleg fokozatos emelkedésének köszönhetően az előrejelzési horizont végén a GDP 1 százaléka körül alakul.

Az MNB jelenlegi előretekintő iránymutatása szerint: „A geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.”

A közlemény előretekintő részéből kikerült az ülésről-ülésre passzus és kiegészült a közel-keleti konfliktus okozta kockázatok és bizonytalanságok hangsúlyozásával. A kommunikáció kiemelt figyelmet szentelt a pozitív reálkamat jelentőségének. Varga Mihály nem kommentálta érdemben a piaci kamatemelési várakozásokat, ugyanakkor nem zárt ki semmilyen lépést. A prezentáció során a négy évvel ezelőtti eseményekkel szemben meglévő lényeges eltéréseket is hosszasan taglalta. A forint árfolyama érdemben nem reagált az elhangzottakra.

A negyedik hete tartó közel-keleti konfliktus időbeli kiterjedtsége, elhúzódása minden gazdasággal foglalkozó szereplő számára bizonytalan, tekintettel a jegybankokra is. A per pillanat kirajzolható szcenáriók döntő többsége alapján februárhoz képest a lazítások felől a mikor és mekkora mértékben kellhet kamatot emelni kérdéskörre tevődött át, mint ahogy ezt a piaci árazások is tartalmazzák már.

Magyarország esetében egyéves időhorizonton jelenleg nagyjából 125 bázispont szigorítás látható a határidős kamatmegállapodásokban. A jegybanki döntéshozatal ezzel együtt – nemcsak itthon – egyelőre a kivárásra és kilátások tisztulására alapul. A közép-kelet-európai központi bankok számára irányadó elsősorban az EKB kamatpályája lesz