Katások: muszáj lesz dolgozni a nyugdíj mellett?

A KATA, mint adózási forma hatalmas szabadságot és anyagilag is jó lehetőséget jelent, főleg, ha a bevételeink magasak. Hiszen több százezres, akár milliós jövedelem esetén is ugyanazt a mértékű adót kell fizetnünk. Az adminisztráció is rendkívül egyszerű, ami igen vonzóvá teszi ezt a vállalkozási formát.

Ám mindennek megvan a maga ára, a KATA adózásért (katázásért) pedig a jövőben kell majd “megfizetnünk”. Mivel azonban távoli jövőről van szó, sajnos hajlamosak vagyunk ezt a tényt figyelmen kívül hagyni. Pedig néhány évtized múlva ez kulcskérdéssé válik: miből fogunk megélni idős éveinkben?

Nem a valós bevételeink után kapjuk majd a nyugdíjat

Sokat hallhattuk már, hogy katásként nem sok jóra számíthatunk időskorunkban: alig kapunk majd állami nyugdíjat. Az állami juttatás összege ugyanis két dologtól függ: a nyugdíjalapunktól (vagyis a havi jövedelmeinktől), valamint a szolgálati időnktől (a ledolgozott éveinktől).

A katás vállalkozás esetében viszont sajnos a számítási módszerek miatt mindkettő eltér a valóságtól. A valós jövedelmünknél jelentősebb kisebb bevételt, és kevesebb ledolgozott évet vesznek figyelembe, amikor megállapítják a nyugdíj összegét.

Még mindig sok vállalkozó nincs tisztában a KATA nyugdíjszámítás pontos szabályaival, pedig nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni. Röviden vázolva az egyik legfontosabb tényező, hogy nyugdíjalapunk nem a katás bevételeink átlaga lesz, hanem egy törvényileg meghatározott összeg.

Ez 50.000 forintos katánál bruttó 108.000 forint, az emelt, 75.000 forintosnál pedig bruttó 179.000 forint – még akkor is, ha közel havi 1 milliót keresünk. (A 25.000 forintos adózás egyáltalán nem számít bele a nyugdíjalapba).

Tehát állami nyugdíjként nem a valós jövedelmeink egy bizonyos százalékát kapjuk majd meg, hanem ezeknek az igen alacsony összegeknek egy meghatározott hányadát. Hogy pontosan mennyit, az a szolgálati időtől is függ – amit megint csak nem úgy számolnak, mint a munkavállalók esetében.

A ledolgozott éveinknek szinte csak a fele fog számítani

Nem elég, hogy nyugdíjunk alapját ezek a kétségbeejtően karcsú összegek jelentik, a szolgálati időnk is kevesebb lesz, mint amennyit valójában ledolgoztunk.

A KATA esetében ugyanis 1 év sajnos nem 1 évet jelent a nyugdíj szempontjából. A törvény kimondja, hogy csak az év számít teljes évnek, amelyikben a keresetünk elérte a minimálbért – márpedig esetünkben a “keresetünk” kifejezés a nyugdíjalapot takarja. Vagyis azt az összeget, amelyik sem az 50.000-es, sem a 75.000-es adózás esetén nem éri el a minimálbér jelenlegi, 200.000 forintos határát.

Egy katás évünket tehát csak olyan arányban fogják figyelembe venni, amilyenben nyugdíjalapunk viszonyul a minimálbérhez. Ennek értelmében az 50.000 forintos adózás esetén a törvényileg meghatározott 108.000 forintos nyugdíjalap a minimálbérnek mindössze az 54 százaléka, vagyis 1 évünk is csak 0,54 évnek fog számítani. (Az emelt katánál 0,9-nek).

Ez két ok miatt is nagy probléma. 

Egyrészt, ha a szolgálati időnk órája lassabban ketyeg, mint a rendes óránk, akár a nyugdíjtól is eleshetünk. Ennek oka, hogy legalább 20 év szolgálati idő kell a teljes, és 15 évnyi a résznyugdíjhoz.

Másrészt a nyugdíjszorzó miatt sem előnyös ez a fajta számítás a katásoknak. Ugyanis minél több szolgálati évünk van, annál nagyobb százalékát kapjuk meg állami nyugdíjként a nettó havi átlag életpályakeresetünknek. 20 év szolgálati idő után például a 53%-át, 30 év után a 68%-át, 40 év után pedig a 80%-át.

A katásoknak nem nem lesz elég a nyugdíj

A fentiekből látható, hogy a katázás nyugdíj szempontból egyáltalán nem előnyös. 40 év vállalkozói munka után nyugdíjalapunknak nem a 80, csupán 63%-át kapjuk majd meg. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag csak a nyugdíjminimumra leszünk jogosultak, amely jelenleg 28.500 forint.

Ennek ellenére sok katás vállalkozó úgy éli az életét, hogy nem gondol a jövőre. Magyarországon még mindig nincs kellő kultúrája az öngondoskodásnak, és szemléletmódunkban az államra való hagyatkozás a meghatározó.

Mi lesz akkor a megoldás?

A hazai felmérések szerint a vállalkozók nagy része elsősorban az állami nyugdíjra számít majd időskorában. Ők biztosan bajba kerülnek majd, hogyha nem találnak valamilyen alternatívát plusz bevételek biztosítására.

Sokan eleve úgy gondolkodnak, hogy folytatni akarják a munkát idős korukban is. Szűk a katásoknak az a köre, aki előre gondoskodik nyugdíjas éveiről.

Nézzük meg, hogy mire számíthatunk, lesz-e lehetőségünk munkát vállalni nyugdíjasként.

Így tudunk majd dolgozni a nyugdíj mellett

Ahogy a többi nyugdíjas, korábbi katás vállalkozóként mi is dolgozhatunk majd az állami juttatás mellett. Erre háromféle módon nyílik lehetőségünk: alkalmazottként, vállalkozóként vagy szövetkezeten keresztül.

A legegyszerűbb természetesen a katás vállalkozásunkat tovább folytatni, annál is inkább, mert nyugdíjasként csak a tételes adó felét kell megfizetnünk, vagyis 25.000 forintot. A hátránya ennek az, hogy a nyugdíjemelésekre mindaddig nem vagyunk jogosultak, amíg a vállalkozásban tevékenykedünk.

Indíthatunk persze bármilyen más jellegű vállalkozást is, ekkor jogosulttá válhatunk az emelésekre is. Azonban személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót vagy nyereségadót, társasági adót kell fizetnünk.

Ha vállalkozásunkat feladva, nyugdíjasként alkalmazotti jogviszonyban helyezkednénk el, akkor erre is lehetőségünk van. Ez esetben bármilyen munkaidőben és jövedelemmel dolgozhatunk a versenyszférában, a közszférában azonban csak úgy, ha a munkavégzés alatt lemondunk a nyugdíjunkról.

Nyugdíjas szövetkezeten keresztül is lehetőségünk van munkát vállalni. Csatlakozhatunk egy közérdekű nyugdíjas szövetkezethez (KNYSZ-hez), így viszonylag egyszerű lesz az adminisztráció és a munkakeresés. A szövetkezeteknél ugyanis válogathatunk az állásajánlatok között, vagy megjelölhetjük az általunk előnyben részesített munkákat, és értesítenek, ha az adatbázisukba bekerül egy számunkra releváns ajánlat.

Biztos, hogy tudunk majd dolgozni?

Több lehetőségünk is van tehát, hogy nyugdíjunkat egyéb jövedelmekkel egészítsük ki. Azonban nem biztos, hogy valóban élni is tudunk majd ezzel a lehetőséggel.

Elképzelhető, hogy egészségi állapotunk nem engedi majd, de akár olyan örömteli akadályok is lehetnek, mint hogy a családunknak szüksége van ránk, mert például nincs, aki vigyázna az unokákra.

Érdemes ezeket is számításba venni, amikor arra gondolunk, hogy munkavállalással egészítjük majd ki a nyugdíjunkat. Ha időben lépünk, akkor nem kerülhetünk bajba.

Jobban járunk, ha előre gondoskodunk a nyugdíjunkról

A szakértők nem véletlenül hangsúlyozzák a katás vállalkozók számára, hogy mindenképp kezdjenek el valamilyen formában megtakarítani nyugdíjas korukra. Hiszen láthattuk, milyen kevés állami juttatást fogunk kapni. A számítási mód pedig törvényben rögzített, ez alól nincs kibúvó: nem leszünk ennél nagyobb összegekre jogosultak.

Érdemes ezért felelősségteljesen gondolkodni, és megérteni, hogy a katázás egyben lehetőség is. Azért tehetünk többet zsebre, mint a többi vállalkozási formánál lehetséges lenne, mert a plusz összegekből nyugdíjunkról is gondoskodnunk kell.

Ha nem tesszük, és nincs számottevő befektetésünk sem, akkor valóban csak a nyugdíj melletti munkavégzés marad. Kérdés, hogy megéri-e ma másra költeni ezt a pénzt, és idős korunkat is munkával tölteni kifulladásig.