Kellemetlen meglepetést okoztak a januári inflációs adatok
Az élelmiszerek havi inflációja magas maradt, 2,4 százalékkal nőttek az árak ebben a főcsoportban, ez azonban nem már nem hozott különösebb újdonságot. Az éves szintű élelmiszerinfláció így januárban elérte a 44 százalékot. A járműüzemanyag árak szintén nőttek - a december eleji árstop kivezetés áthúzódó hatásai miatt - lényegében erre is számítottunk. Alulbecsültük viszont a jövedéki adó emelés áremelő hatását az alkohol- és dohánytermékek esetében, melyek így 3 százalékkal drágultak hó/hó alapon. Az általunk vártnál jobban drágultak a szolgáltatások is (2,4 százalék), meglehetősen erős év eleji átárazási hajlandóságról tanúskodva a szektorban, amit részben a minimálbérek emelkedése fűthetett. És végül negatívan értékelhető, hogy dacára a konszolidálódó forintárfolyamnak és az alacsonyabb importált inflációnak, a tartós fogyasztási cikkek további 1 százalékkal drágultak havi szinten, azaz egyelőre nem látszik az ipari termékek inflációjának fékeződése sem. A ruházati cikkek árainak szezonális csökkenése (-1,4 százalék hó/hó), illetve a háztartási energia árának havi csökkenése (-2 százalék hó/hó) - ami lényegében az elszámolás sajátosságaiból ered - valamelyest fékezte a havi inflációt az idei év első hónapjában.
Öröm az ürömben, hogy a bár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt. A maginflációs mutató így 25,4 százalékon állt januárban, s ezzel kissé a teljes infláció mutató alá került. Összességében azonban a januári infláció emelkedés meglehetősen széles bázisú maradt, bár egyszeri hatásoknak is nagy szerepe volt a vártnál gyorsabb emelkedésben. Az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késéssel fognak megjelenni. A fenti folyamatok feltehetően megerősítik az MNB-t a szigorú monetáris politika fenntartása melletti elköteleződésében.
