Kellő számú sztrájkoló hiányában felfüggesztik a munkabeszüntetést a hulladékszállítók Párizsban
"Muszáj újra tárgyalnunk a párizsi önkormányzat hulladékszállítási és feldolgozási ágazatának munkatársaival annak érdekében, hogy megerősítsük a sztrájkot, miután gyakorlatilag nincs több sztrájkoló" - ismerte el közleményében kedden a CGT. "A harc nem ért véget, a reformot vissza kell vonni és tárgyalóasztalhoz kell ülni" - tette hozzá az ágazati többségi szakszervezet. A párizsi járdákon felhalmozódott hulladékmennyiség a hétvégi 10 ezer tonnáról keddre 7 ezer tonnára csökkent.
Az utcai felvonulásokon is csökkent a tiltakozók száma kedden a korábban tömegdemonstrációkhoz képest: a tizedik alkalommal meghirdetett országos tiltakozónapon a Le Figaro című napilap által közölt első becslések szerint 516 ezren vettek részt, míg az előző megmozdulásokon a résztvevők száma ennek közel duplája volt. A belügyminisztérium esti összesítése szerint 760 ezer tiltakoztak országszerte. Párizsban, ahol a rendőrség szerint 93 ezren, a szervezők szerint 450 ezren tiltakoztak, feszült hangulatban kezdődött délután a felvonulás, amelyre a hatóságok kétszer-háromszor több fiatalt vártak az előző megmozdulásokhoz képest.
A belügyminisztérium "példátlan biztonsági készültséget" léptetett életbe, országszerte 13 ezer, Párizsban pedig 5500 rendőrt vezényeltek a menetek biztosítására és a rendzavarások megakadályozásra. A fővárosban a kora estig óráig 22 embert állítottak elő a tiltakozási útvonalon, miután rendbontók kukákat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki. A rendfenntartók többször is könnygázzal oszlatták szét a Black Bloc csoportba rendeződő anarchistákat. Összecsapásokról érkeztek hírek a nyugati Nantes-ból, ahol egy bankfiókot gyújtottak fel és a közigazgatási bíróság épületét is megtámadták, valamint a szintén nyugati Rennes-ből, ahol számos helyen történt rongálás.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány nem léptette életbe a francia alkotmány 49.3-as cikkét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azóta a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérik. Ezzel párhuzamosan a rendőrség és a szakszervezetek szerint is csökken a részvétel a tüntetéseken és a munkabeszüntetésekben is. Kedden a vasúti és a tömegközlekedési dolgozók is munkabeszüntetést tartottak, így országszerte fennakadások voltak a közlekedésben, a polgári légi közlekedési igazgatóság a légitársaságokat járataik 20 százaléknak törlésére kérte péntekig a légiirányítók sztrájkja miatt.
Miután az olajfinomítókban dolgozók már harmadik hete akadályozzák az olajtározóknál a ki- és bejutást, a 11 ezer franciaországi töltőállomás 15,7 százalékánál volt hétfőn hiány valamelyik üzemanyagból, 7,4 százalékuknál pedig egyáltalán nem volt üzemanyag. Párizsban nem nyitott ki kedden az Eiffel-torony, a Diadalív, és a versailles-i kastély sem volt látogatható a dolgozók sztrájkja miatt.
Bár a kormány továbbra is hajthatatlan a törvénytervezet visszavonását illetően, Élisabeth Borne miniszterelnök hétfőn háromhetes konzultációt kezdeményezett a parlamenti képviselőkkel, a politikai párokkal, az önkormányzati képviselőkkel és a szociális partnerekkel. Laurent Berger, a CFDT szakszervezet vezetője ugyanakkor a reform felfüggesztését kérte a kormánytól az esetleges tárgyalások idejére, valamint közvetítést a patthelyzet feloldásának közös megtalálására. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet főtitkára jelezte: levelet ír a köztársasági elnöknek a reform felfüggesztését kérve, miközben ellenzéki képviselők azzal vádolták meg Emmanuel Macron államfőt, hogy "a mozgalom kifulladására játszik".
Olivier Véran kormányszóvivő szerdán mindenesetre visszautasította a közvetítésről szóló felhívást, s arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök és a köztársasági elnök is hajlandó közvetlenül tárgyalni az érdekvédelmi szervezetekkel. Arra is emlékeztetett, hogy a reform immáron a parlament által elfogadottnak tekintendő, s jelenleg az alkotmánytanács előtt van véleményezésen. A testületnek egy hónap áll rendelkezésre eldönteni, hogy kihirdethető-e a törvény.
